Tárgyal a Rheinmetall Kijevvel arról, hogy a legmodernebb, KF51 Panther tankjukat Ukrajnának adják – mondta el a Handelsblattnak a vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger. Hozzátette: a Lynx gyalogsági harcjármű is érdekli az ukránokat.
Komoly diplomáciai botrány volt pár hete abból, hogy a NATO egyes országai úgy döntöttek: modern, nyugati harckocsikkal segítik Ukrajna Oroszország ellen folytatott védekező háborúját, a szokásos eszkalációs fenyegetés mellett a Kreml hivatalos kommunikációjában elsősorban arra igyekezett rávilágítani, hogy szerintük más harckocsitípusokhoz hasonlóan a NATO-tankok is pusztulni fognak az ukrán fronton. Erre szerintük egy kifejezetten hatékony eszköz lesz a Marker vezető nélküli szárazföldi jármű (UGV), amely egy intelligens célkereső rendszer és egy páncéltörő rakétaindító segítségével könnyedén likvidálni tudja majd akár a német Leopard 2-es, akár az amerikai Abrams-tankokat. Tényleg esélytelenek a NATO-tankok a Markerrel szemben? Nézzük.
Pár napja jött a hír, hogy „jogi eljárások miatt” átmenetileg feloszlik a Mozart-csoport, amely talán a legnagyobb és legismertebb amerikai zsoldoscsoport volt Ukrajnában. A "cég" vezetője, Andrew Milburn nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos-ezredes eleinte arra utalt, hogy csupán nevet váltanak, de a New York Times nagyon részletes cikket közölt bennfentes információk alapján a katonai magánvállalat (PMC) életéről, mely alapján egészen más kép rajzolódik ki. A cikkből világosan kiderül, hogy a Mozart-csoport régóta komoly kihívásokkal küzdött, a finanszírozási gondok mellett a személyi állománnyal is súlyos problémák voltak, elsősorban magával Milburn-ezredessel is.
Hónapokon át tartó, néha kifejezetten kínos politikai huzavona után végül úgy döntött a német és amerikai kormány, hogy modern, nyugati gyártmányú tankokat küldenek Ukrajnának. Kijev támogatói nagyon örülnek a hírnek, hiszen a német Leopard 2-esek és az amerikai Abramsek lényegesen jobbak a legtöbb orosz / szovjet tanknál. Az oroszok viszont előszeretettel hangsúlyozzák azt a tényt, hogy a tankok, legyenek bármilyen hatékony fegyverek katonai járművek ellen, megfelelő védelmi rendszerek híján szinte tehetetlenek a modern páncéltörő fegyverekkel szemben. Mindkét állítás igaz, ezért elmondható: a NATO-harckocsik lényeges képességfejlesztést jelentenek az ukrán haderőnek, de abszolút nem tekinthetők a háborút eldöntő csodafegyvernek, főleg nem ilyen mennyiségben.
Mind Ukrajna, mind nyugati hírszerzési szervezetek és elemzők úgy látják, hogy nagy esélye van annak, hogy az orosz haderő újabb átfogó támadási hullámot indít Ukrajna ellen a következő napokban, hetekben, esetleg hónapokban. Úgy tűnik, az aggodalmakat az orosz csapatmozgások alá is támasztják, olyannyira, hogy elképzelhető, hogy a támadást előkészítő műveletek már meg is kezdődtek. Akárhogy is nézzük, a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére logikus lépés lenne egy újabb orosz összevont művelet, hiszen azzal, hogy 4-6 héten belül újabb, igencsak jelentős méretű NATO-fegyvercsomag érkezik Ukrajnába, rá lesz kényszerítve Oroszország arra, hogy rövid időn belül, jelentős műveleti sikereket érjen el a "különleges műveleti zónában."
A Global Firepower minden évben elkészíti az úgynevezett „Powerindex” alapján összeállított listát a világ legerősebb haderőiről. A listát komolyabb szakértői körökben gyakran szokták kritizálni amiatt, hogy nem veszi figyelembe egyes haderők technológiai, szervezettségi és képzettségi színvonalát, sem a stratégiai fegyverarzenált, pusztán egyes haditechnikai eszközök számát és az országok gazdasági, földrajzi adatait vizsgálják. Mindenesetre az idei lista már csak az orosz-ukrán háború alakulása miatt is érdekes: a GFP elemzői úgy látják, hogy Oroszország továbbra is a világ második legerősebb hadereje, Ukrajna viszont a 15. helyre jött fel. Magyarország a listán jelenleg az 54. helyet foglalja el, az elmúlt években lassan, de biztosan kúsztunk felfelé a rangsorban.
Sorsdöntő. Számottevő. Fordulópont. Nagyjából ezekkel a jellemzőkkel szokták illetni az eddigi legnagyobb, számos NATO és NATO-aspiráns ország által egyszerre felajánlott, méreteiben és technikai színvonalában is jelentősnek mondható fegyvercsomagot, melynek pontos összetételét a katonai szövetség mai csúcstalálkozójának végén fogja bejelenteni. Lassan egy évvel a háború kezdete után a NATO vezetői úgy döntöttek: többé nem óvatoskodnak és leselejtezésre ítélt, hidegháborús technika helyett modern és ütőképes fegyverekkel szerelik fel az ukrán haderőt. Ha Oroszország valóban újabb támadásra készül, szűkül az időkeret arra, hogy ezt megvalósítsa, hiszen az új NATO-fegyverek számottevő upgradet jelentenek az ukrán fegyveres erők technológiai színvonalának. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az eddig közzétett infók alapján, bár tényleg jelentősnek nevezhető a ramsteini fegyvercsomag, önmagában a felajánlott eszközök alacsony darabszáma miatt valószínűleg nem lesz elég ahhoz, a Donbaszt, Krímet visszavegye velük Ukrajna. Ugyanakkor újabb ellentámadás indulhat, sőt, valószínűleg indulni is fog.
A hétvégén hivatalosan is bejelentette a brit kormány, hogy Challenger 2-es harckocsikat küldenek az ukrán fegyveres erőknek – ezzel Nagy-Britannia lesz az első olyan ország, amely közel egy évvel az Ukrajna ellen indult orosz invázió után modern, nyugati általános harckocsikat (MBT) küld Kijevnek. A Challenger jó harckocsi és számos sajátossággal rendelkezik, amely kiemeli más NATO-tankok közül is, ugyanakkor mindössze 14 darabot kapnak belőle az ukránok, ami figyelve a harckocsik túlélőképességét a modern harctereken, minimális, mindössze szimbolikus segítségnek tekinthető. Nézzük pár fontos tudnivalót a Challenger 2-esről.
Jelentős mennyiségű erőforrást felhasználva, a Wagner-csoportot hús-vér ostromgépként használva elfoglalta az Oroszország a kelet-ukrajnai Szoledár városát. Arról többször írtunk korábban, hogy a településnek önmagában semmilyen stratégiai szignifikanciája nincsen, hiszen még Bahmut bekerítéséhez sem elég, a győzelemnek ettől függetlenül presztízsértéke van, hiszen hat hónapja Szoledár az első város méretű település, melyet az orosz haderő meg tudott hódítani. Ami érdekes az egész történettel kapcsolatosan az, hogy nagyon úgy néz ki, hogy a szoledári győzelem nem törte meg az ukrán ellenállást a térségben, az orosz hadvezetés belső kohézióját viszont alighanem tovább rombolja.
Tegnap váratlanul hátrébb léptette az orosz védelmi minisztérium vezetése Szergej Szurovikin tábornokot, az „Armageddon tábornok” néven is ismert katonai vezetőt, akit az orosz hadvezetés október elején nevezett ki a „különleges művelet,” vagyis az Ukrajna ellen folytatott invázió élére. A lépés azért érdekes és meglepő, mert Szurovikin egyrészt népszerű volt a háborút leginkább pártoló orosz nacionalisták, Wagner-zsoldosok és csecsenek körében, másrészt pedig olyan nagy stratégiai hibákat, melyeket láthattunk februártól egészen a szeptemberi, harkivi összeomlásig, Szurovikin nem követett el. Különféle hírszerzési szervezetek, OSINT-elemzők és milbloggerek most ezerrel próbálnak ötletelni azon, hogy mi lehetett Szurovikin visszaléptetésének valódi oka, több ezek közül kifejezetten hihetőnek, racionálisnak tűnik. Nézzük, melyek a lehetséges magyarázatok és vessünk egy pillantást arra is, hogy kicsoda Valerij Geraszimov, a "különleges művelet" új parancsnoka.
Nagyon úgy néz ki, hogy Franciaország igazi lavinát indított el azzal, hogy AMX-10 RC kerekes páncélosokat küldött Ukrajnának, de "tanknak" nevezte őket: a nyugati katonai hatalmak vezetői mind elkezdtek gondolkozni azon, hogy szűk 11 hónappal az orosz invázió kezdete után valódi, modern és ütőképes, nyugati gyártmányú általános harckocsikat biztosítanak az ukrán fegyveres erőknek. A játszmának nagy tétje van: az ország, amely elsőként küld modern tankokat Ukrajnának, a nyugati blokkon belül jelentős presztízsre fog szert szövetségeseinek szemében, ugyanakkor Oroszország haragját is jó eséllyel ők vívják majd ki a legjobban. Jelenleg igencsak úgy néz ki, hogy pár hónapon, ha nem héten belül valódi, NATO-tankokat kap Ukrajna, a "megtiszteltetésre" pedig több esélyes is van - nézzük, melyek ezek.
Korábban többször is foglalkoztunk azzal, hogy miért lehet az, hogy a nyugati országok, bár masszív mennyiségű fegyverrel támogatják Ukrajnát, nem küldenek nekik sem nyugati gyártmányú tankokat, sem gyalogsági harcjárműveket. Tegnapelőtt a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország töri meg a jeget azzal, hogy elsőként AMX-10 RC harckocsikat küldenek az ukránoknak. Az AMX-10 RC azonban abszolút nem egy közepes / általános harckocsi (MBT), mint mondjuk egy Leclerc, egy Leopard, egy Abrams, vagy akár egy T-72-es; az is kérdéses, mennyire helytálló egyáltalán a „tank / harckocsi” megnevezés a jármű esetében. Nézzük, mit tud az AMX-10 RC és miért éppen ezt a harcjárművet küldik a franciák Ukrajnának, mint "az első nyugati tank."
Az orosz védelmi minisztérium napi jelentéseit olvasgatva az az illúziónk támadhat, hogy brutális károk keletkeznek a NATO által Ukrajnának leszállított, nyugati haditechnikában, nehézfegyverekben, harcjárművekben. Tény, hogy időszakosan láthatók felvételek megsemmisített M113-as páncélozott szállító harcjárművekről, M777-es vontatott tarackokról, néha még 1-2 modernebb önjáró löveget is elkapnak az orosz Lancet-drónok. Összességében azonban, az igazolt veszteségekről szóló számok alapján abszolút nem kijelenthető, hogy radikális károkat okozna az orosz haderő az ukrán fegyveres erők által használt NATO-technikának, modern eszközökből pedig eddig kifejezetten keveset vesztettek az ukránok. Nézzünk egy kicsit a számok mögé.
Vitathatatlan tény, hogy Ukrajna védekező háborújában kulcsfontosságú szerepet játszanak a NATO, illetve NATO-barát országok által biztosított fegyverek, a mai napig folyamatos az utánpótlás nyugatról az ukrán fegyveres erők irányába. Továbbra is úgy tűnik viszont, hogy a nyugati országok nagyon óvatosak azzal, hogy mit adnak és mit nem adnak oda Ukrajnának: bár Kijev kapott modern tüzérségi, légvédelmi és UAV-rendszereket, a frontvonalon harcoló alakulatoknak közvetlen, életmentő segítséget jelentő gyalogsági harcjárművek, tankok vagy repülőgépek témájában nagyon szelektálnak a döntéshozók, még a Zelenszkij-kormány legnagyobb szövetségese, Washington is. Ettől függetlenül az Ukrajnába ömlő, nyugatról származó hadianyag – pusztán darabszám tekintetében – tényleg nagyon jelentős.
A Krími hidat ért támadás után Oroszország jelentősen feltekerte a katonai drónok használatát Ukrajnában. Az ukrán áramellátó infrastruktúrát támadó iráni Sahed-drónok jelentős nemzetközi figyelmet kapnak, ugyanakkor ezzel együtt intenzíven használni kezdte Oroszország saját fejlesztésű és gyártású, ZALA Lancet dróncsaládjába tartozó kamikaze-drónjait is ukrán katonai célpontok ellen. A Lancetek pontos képességeiről aránylag kevés hiteles információ lelhető fel, ugyanakkor annyi biztos, hogy késő ősszel, kora télen a tömeges Lancet-támadások komoly károkat okoztak az ukrán haderő harcjármű-állományában.
Ukrajna megtámadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigi legerősebb üzenetet akarta küldeni a Nyugat felé: Oroszország, mint a világ egyik vezető szuperhatalma, nem tűri tovább, hogy semmibe vegyék. Az invázió egyszerre szólt volna az orosz érdekszférának is: a Kreml meg akarta mutatni, hogy azokat, akik szakadni akarnak Moszkva "öleléséből," napok alatt lesöpri a térképről a modern, ütőképes orosz haderő. A támadás elindult, a háború azonban nagyon máshogy alakult eddig, mint amire akár a Kremlben, akár a Bundestagban, akár a Fehér Házban számítottak. Tíz hónap elteltével az oroszok Ukrajna alig 18-20%-át tudták elfoglalni, az orosz haderő nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, a reputációs kár pedig alighanem még ennél is komolyabb. Mindezek mellett a gazdasági háborúban sem áll túl jól Oroszország: bár a szankciózásnak nyertesei nincsenek, eddig nagyon úgy tűnik, az oroszok a Nyugatnál súlyosabb károkat szenvednek. Tetézi az egészet, hogy Kína és India csendes kihátrálásával nemhogy veszélybe kerül a Putyin által áhított, Amerika-ellenes feltörekvő tengely, de még a Moszkva által egyértelműen uralt ázsiai posztszovjet térség integritása is töredezik. Minden eddigi kudarca ellenére még mindig "nyerhet" Oroszország Ukrajnában, világhatalmi szerepét tekintve azonban eddig nettó vesztese a háborúnak: mára talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Kína és az Egyesült Államok árnyékában Oroszország többé nem szuperhatalom.
“A nukleáris eszkaláció lehetséges, ez félelmetes, és harcolnunk kell ellene” – mondta a Portfolio-nak Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem professzora, aki nemrég Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozásán túl a Magyar Nemzeti Bank és a Mathias Corvinus Collegium rendezvényein tartott előadásokat. A világhírű amerikai közgazdászt a nukleáris háború esélye és lehetséges következményei mellett az energiaválság és az infláció kezeléséről, az orosz-ukrán háború európai gazdasági hatásairól, a konfliktus rendezéséről, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kína rivalizációjáról kérdeztük. Továbbá megtudtuk azt is, hogy mit vár a 2024-es amerikai elnökválasztástól. Nagyinterjú.
Túlzás nélkül pokoli körülmények közt zajlanak a harcok az orosz támadók és az ukrán védők közt Bahmutnál – a katonák sártengerben, bőrig ázva, elárasztott lövészárkokban harcolnak egymással. Folyamatosan jönnek az egyre megrázóbb felvételek az ukrajnai háború jelenlegi legintenzívebb frontszakaszáról.
Átadták ma a Magyar Honvédség légierejének pilótái a balti légtérvédelmi misszió feladatát egy lengyel vezetésű, lengyel-francia gépekkel és pilótákkal üzemelő misszió tagjainak a litvániai Siaulai Repülőbázis területén. A Magyar Honvédség 4 JAS-39C Gripen vadászgéppel, 4 hónapon keresztül védte a balti államok légterét, közben 19 éles riasztáson vettek részt – a magyar pilóták számos orosz katonai repülőgépet elfogtak.
2022. június 25-én, egy hónap nagyon heves csatározás után elfoglalta az orosz haderő Szeverodonyecket, aztán egy hétre rá Liszicsanszkot, biztosítva az általuk „Luhanszki Népköztársaságnak” nevezett ukrajnai Luhanszk megye területét. Ekkor számos elemzést lehetett olvasni arról, hogy a Kijev és Mikolaiv elleni műveletek botlásai után összeszedte magát az orosz haderő – innen már jó eséllyel pár hónap, ha nem hét alatt meglesz Donyec megye, melyet délről, keletről és északról is ostromolni tudnak az oroszok. Azóta eltelt öt hónap. Nemhogy Donyec megyét nem tudta elfoglalni az orosz haderő, de még az első fontosabb keleti hídfőállást, Bahmutot sem tudták még csak bekeríteni sem. A Wagner-csoport sorra küldte a város ellen az elítéltekből toborzott gyalogsági alakulatokat – az elmúlt szűk négy hónapban a legnagyobb sikerük az volt, hogy 48 óráig el tudtak foglalni egy cementgyárat a külvárosban. Most viszont, a herszoni összeomlás után átcsoportosítást hajtottak végre az orosz reguláris erők, a nyugati hírszerzési szervek szerint is nagy mennyiségű nehézfegyvert vethetnek be hamarosan a város ellen az orosz csapatok. Alighanem az eddigi legnehezebb csata vár a Bahmutot hónapok óta védő ukrán katonai alakulatokra, ami eldöntheti akár a Donbaszért vívott küzdelmet is.
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
