• Megjelenítés

Nagy Károly

2000 nyara óta van a média világában, a Gazdasági Rádió, majd a Trend FM hallgatóit 2007 óta boldogítja. Gazdasági újságírói vénáját a 2008-as pénzügyi válság hívta életre. Tévés híradósból (ATV, MTV) képezte át magát rádióssá, de rendszeresen publikál is. Korábban írt a Turizmus.com, a Privátbankár vagy éppen a Világgazdaság számára is cikkeket, de rendszeresen tudósított hírügynökségeket is. Az írói világba 2016-ban kóstolt bele A Föld védelmében címmel megjelent könyvével. 2020 telétől a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 243
A 4 napos munkahét nem a hosszú hétvége szinonimája

A 4 napos munkahét nem a hosszú hétvége szinonimája

Egyre többen próbálják ki a 4 napos munkahetet. Az Egyesült Királyságban már 70 vállalat teszteli ezt a működtetési formát, de Belgiumban már februártól bevezették azt, hogy amelyik munkavállaló kéri, dolgozhasson a szokásos 5 helyett csak 4 napot, fizetéscsökkenés nélkül, ugyanazokkal a juttatásokkal. Magyarországon is találunk már példát hasonló működésre, azonban ez eddig inkább a kivétel, mintsem az általános gyakorlat. Ráadásul komoly kockázatai vannak a 4 napos munkahétnek.

A 410 forintos euróval biztosan nem lesz olcsóbb a külföldi nyaralás a hazainál

A 410 forintos euróval biztosan nem lesz olcsóbb a külföldi nyaralás a hazainál

A Magyar Turisztikai Ügynökség közlése alapján a júniusi turisztikai vendégforgalom túlszárnyalta a járvány előtti szintet. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján kiemelkedő a belföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal meghaladta a 2019-es rekord évet. Eddig a jó hír, mert összességében az első félévben 9 százalékkal még mindig kevesebb volt a turista, miközben a szállodák beszámolói szerint ugyan nem rossz, de várakozásokon aluli eddig a nyári szezon, miközben a költségemelkedésük nem állt meg.

Súlyos ára van a forint vesszőfutásának: drágulnak a befizetett nyaralások is

Súlyos ára van a forint vesszőfutásának: drágulnak a befizetett nyaralások is

Sorra élnek az utazási irodák a hónapokkal korábban lefoglalt külföldi utaknál is az áremeléssel, mert enélkül már sok esetben veszteségesen jönnének csak ki az utaztatásból. Az ok nem más, mint a forint vesszőfutása, ami drágítja a külföldi utakat. Az idei, nyári kapacitásokat még tavaly ősszel, év végén kötötték le az irodák partnereiknél. Csakhogy akkor 350 forint alatt is volt az euró, de az átlagárfolyam is mindössze 360-370 között mozgott, most viszont már 400 forint feletti a kurzus. Ehhez jön még hozzá az egy év alatt gyakorlatilag duplájára emelkedő kerozinár. Az utazási irodák partnerei, a hotelek és a charterutakat bonyolító légitársaságok emelik az áraikat, amit az utazásszervezők és közvetítők kénytelenek tovább hárítani. A menetközben emelkedő árak miatt kevesen mondják le a befizetett útjaikat, mert hatalmas az igény a külföldi utazásokra.

Mindenki megszenvedi a 400 forintos eurót - Mi vár Magyarországra?

Mindenki megszenvedi a 400 forintos eurót - Mi vár Magyarországra?

Az idei év elején még 350 forint körül ingadozott a forint az euróval szemben, az elmúlt napokban viszont többször történelmi mélypontra esett a hazai deviza, 400-as árfolyam felett. A gyenge árfolyam elméletileg jó az exportáló vállalatoknak, mindenki másnak rossz. Most azonban - a gyors esés és a nagyon jelentős ingadozás - miatt már a külföldre termelő cégek sem örülnek. A legnagyobb bajban a kisebb vállalkozások vannak, a gyenge forint a gazdaság minden szektorát bizonytalansággal tölti el. És újabb árnyomást okoz.

Igazi bérrobbanást hozna Magyarországon az

Igazi bérrobbanást hozna Magyarországon az "európai minimálbér" vagy csak porhintés az egész?

Az uniós minimálbérről szóló irányelv még nem jelentené azt, hogy egységes lenne a legkisebb bér az EU-ban. Ugyanakkor fontos lépést tennének abba az irányba, hogy "tisztességes életszínvonalon" meg lehessen élni a minimálbérből minden országban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban a minimálbér/átlagbér, illetve a minimálbér/mediánbér arány, tehát van helye a felzárkóztatásnak, de ez egyrészt az országon belüli bérszintekre vonatkozik (átlaghoz és mediánhoz képest), másrészt ezt nem szabad túl gyorsan végrehajtani, mert az versenyképességi gondot okozhat. Ugyanakkor tény, hogy az irányelv nem is ír elő erre kötelezettséget, csak ajánlásokat fogalmaz meg.

Őrületes bérigények és munkaerőhiány - Zárnak be az éttermek?

Őrületes bérigények és munkaerőhiány - Zárnak be az éttermek?

A koronavírus öt hulláma, az egyre dráguló alapanyagok, a többszörösére emelkedő rezsiköltségek, és nem utolsósorban a jelentős munkaerőhiány több, korábban igen kedvelt éttermet térdre kényszerített az elmúlt időszakban. Akik talpon maradtak, azok is komoly küzdelmet vívnak, mert nem találnak elegendő dolgozót, miközben a költségek folyamatosan emelkednek.

Feléled az örök vita! A horvát tengerparton vagy a Balatonon olcsóbb a nyaralás?

Feléled az örök vita! A horvát tengerparton vagy a Balatonon olcsóbb a nyaralás?

Beindult a horvát szállások foglalása, összértékük több mint ötszöröse a tavalyinak. A magyarok a kedvező árat, az ingyenes lemondást, az előleg nélküli foglalást és a sok pozitív vendégértékelést tartják fontosnak. Bár a koronavírus-járvány előtt sokan már januárban lefoglalták horvátországi nyaralásukat, idén ez inkább májusban kezdett el felpörögni. Az egyik legnagyobb hazai szállásközvetítő szerint azonban még így is kevesebb a beérkezett foglalások száma, mint 2019-ben ugyanekkor. A foglalási érték azonban már kissé nőtt, ami részben a drágulást is jelzi. Bár sokat mentek felfelé a hazai szállásárak, úgy tűnik, hogy Horvátország is érdemben drágább lett.

Berobbant a külföldi nyaralás, a 15-20%-os dráguláshoz a forint zuhanása is hozzájárul

Berobbant a külföldi nyaralás, a 15-20%-os dráguláshoz a forint zuhanása is hozzájárul

A 3 hónappal ezelőtt kirobbant orosz-ukrán háború nem tartja vissza azokat a magyar turistákat, akik külföldi nyaralásban gondolkodnak. A harcok kirobbanása után nagyjából egy hónapig lassultak le a foglalások, amelyek utána még nagyobb erővel robbantak be. Még a viszonylagos földrajzi közelség sem akadály, jelenleg a bolgár tengerpart a legnépszerűbb a magyarok körében a hagyományos görög, török és egyiptomi utak mellett. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a külföldi utak tavalyhoz képest 15-20 százalékkal drágultak.

Még könnyebb lesz külföldi dolgozókat hozni Magyarországra

Még könnyebb lesz külföldi dolgozókat hozni Magyarországra

Egy új törvényjavaslatnak köszönhetően egy újabb adminisztrációs és anyagi terhet megugró cégek számára könnyebb lesz a külföldi munkaerő behozatala a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint. Az Európai Unión kívül 9 olyan országból válhat gördülékenyebbé a külföldi munkaerő behozatala, ahol a hatóságok maguk is a szabályok enyhítésén dolgoznak. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről adott be ugyanis egy törvényjavaslatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ebben szerepel az úgynevezett minősített foglalkoztatók és kölcsönbeadók fogalma. Leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban érdekelt cégeknek van égetően szükségük a könnyített munkaerőbehozatali lehetőségre.

Megérkezett az áremelkedés, és ez csak a kezdet: itt az 1000 forintos sütemény, a 400 forintos fagyi, egyre drágább a lángos is

Megérkezett az áremelkedés, és ez csak a kezdet: itt az 1000 forintos sütemény, a 400 forintos fagyi, egyre drágább a lángos is

Az idei strandszezonban is áremelkedéssel fognak találkozni a nyaralók. Az általunk megkérdezett cukrász és vendéglátós ipartestületi szakemberek megjegyezték, hogy természetesen nagy árkülönbségek tapasztalhatók majd a nyaralóhelyek éttermi-, büfé- és cukrász árazásai között, de alapvetően valamennyi vállalkozó magasabb fogyasztói árakkal kénytelen majd fogadni a vendégeket. 300 forint alatti gombócárral már nem lehet például hosszútávon nyereségesen működtetni egy cukrászdát. Az átlagár itt 400 forint körül lehet. A cappuccino reális ára pedig 6-700 forint között van. A büféknél kevés esély van az 1000 forint alatti lángosra is a felkapott nyaralóhelyeken. Az éttermek már idén minimum 8, de van, ahol 10-15 százalékkal emelték az áraikat. Nagyon nem is tehetnek mást a többszörösére ugró energiaárak, és drasztikusan emelkedő alapanyagköltségeik miatt.

Évtizedek óta nem látott hatások Magyarországon - Újabb harc indul a magasabb bérekért

Évtizedek óta nem látott hatások Magyarországon - Újabb harc indul a magasabb bérekért

Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.

Felrobbannak az árak a szállodákban vagy csak alig emelkednek?

Felrobbannak az árak a szállodákban vagy csak alig emelkednek?

Szinte mindenki arról beszél, hogy 20-30%-kal nőnek a szálláshelyárak. Szakmai szervezetek és szállásfoglaló portálok tapasztalata is az, hogy egyre többet kell fizetni a pihenésért. A KSH ennél kissé visszafogottabb emelkedést mér egyelőre. A következő hónapokban tovább nőhetnek az árak, és könnyen lehet, hogy nyáron már 30-40 ezer forint lesz a hotelek országos átlagára egy éjszakára két fő részére. Ez azt jelenti, hogy a frekventált üdülőhelyeken ennél is érdemben magasabb árakkal találkozhatunk.

Elszálltak az árak a háború miatt - Keserves évek előtt állunk a szakértők szerint

Elszálltak az árak a háború miatt - Keserves évek előtt állunk a szakértők szerint

A több mint két hónapja tartó orosz-ukrán háború egyelőre az alapanyagok terén okoz fennakadásokat a magyar vállalatok számára, illetve az energiahordozók drágulása miatt a termelési költségeik emelkedtek meg. A Portfolio által megkérdezett szervezetek szerint kisebb leállások ugyan vannak, főleg az autóiparban, de a cégek többségénél még mindig érvényesül a Covid-hatás, vagyis az elmaradt kereslet kielégítése. A munkaerőhiány a háborútól függetlenül továbbra is gondot okoz a magyar cégeknél. A héten meghosszabbított árstop pedig továbbra is sújtja az üzemanyagkiskereskedőket, mert a szomszédos országokból folyamatos a benzinturizmus. A probléma tehát most nem is a termeléssel, hanem az árakkal és az alapanyagok hiányával van. A legnehezebb időszakra nem most számítanak a cégek, hanem a fosszilis energiáról való leválás, a zöld átállás lesz a legsúlyosabb kérdés a következő években.

Súlyos helyzetről beszélnek, vágtatnak az árak az éttermekben

Súlyos helyzetről beszélnek, vágtatnak az árak az éttermekben

Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.

Nem fogadják el a tanárok Orbán Viktor ajánlatát - Újabb sztrájk jöhet a

Nem fogadják el a tanárok Orbán Viktor ajánlatát - Újabb sztrájk jöhet a "nevetséges fizetések" miatt

Az új kormány megalakulása után, tehát körülbelül május végén akár azonnal újra tárgyalóasztalhoz ülnének a pedagógus szakszervezetek a bérük emeléséről és a munkaterheik csökkentéséről. A miniszterelnök által újra megemlített, 3 évre szétterített, összesen 30 százalékos bérfejlesztést "nevetségesen kevésnek" tartják, minimum egyszeri, 45 százalékos emelést követelnek. A két nagy szakszervezet szerint csak egy érezhető mértékű jövedelememelkedés és munkatehercsökkentés tudja elérni azt, hogy legalább ne romoljon a helyzet a közoktatásban. Ha nyáron nincs béralku, akkor szeptembertől újabb sztrájk lehet az iskolákban.

Már járnak az iskolákba a menekült gyerekek Magyarországon, de még sok akadályt kell elhárítani

Már járnak az iskolákba a menekült gyerekek Magyarországon, de még sok akadályt kell elhárítani

Bár rengeteg menekült jött Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése óta, többségük tovább megy más országokba, egyelőre csak párezren maradtak. Az eddigi információk szerint 268 óvodás és 1050 az általános iskolába járók száma. A helyzetet nehezíti, hogy nem pár oktatási intézményben csoportosulnak az ukrán gyerekek, hanem közel 600-ban. Hivatalosan két oktatási intézmény van Magyarországon, ahol már a háború kirobbanása előtt is ukránul is tanítottak egyes tantárgyakat.

Egyre több ukrán menekült talál munkát Magyarországon

Egyre több ukrán menekült talál munkát Magyarországon

Eddig több mint 7 ezer ukrán menekült folyamodhatott menedékes státuszért a magyar hatóságokhoz, és párszáz ember állhatott könnyített eljárás révén munkába. Főleg a hiányszakmákban várnák a cégek ezeket a dolgozókat tárt karokkal. Mérnökökre, technikusokra, gyártósori összeszerelőkre, vendéglátóipari vagy éppen építőipari munkásokra lenne a legnagyobb igény. A magyar állam már több ösztönzőt működtet, nemcsak az ukrán menekülteket foglalkoztató cégek költségeinek mérséklésére, hanem arra is, hogy a gyermekeik óvodába vagy iskolába járhassanak.

Ukrán menekültekkel oldotta meg a harmadik műszakot a Videoton

Ukrán menekültekkel oldotta meg a harmadik műszakot a Videoton

A székesfehérvári Videoton Holding Zrt. már korábban is dolgoztatott ukrán munkavállalókkal, az elmúlt 1 hónapban pedig további 35 embert vettek fel. Így sikerült az egyik gyártósoron megszervezni a harmadik műszakot. Nemcsak a magyar fizetésnek megfelelő bért adnak a régi ukrán munkavállalóknak, de gondoskodnak az ő és közvetlen családtagjaik szállásáról is. A kiskorúaknál az óvodai-iskolai elhelyezésben is segíteni próbálnak. Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. társvezérigazgatója arról is nyilatkozott, hogy a háborús helyzet hogyan változtatta meg a szállítási és termelési viszonyaikat.

Már Romániában is többet keresnek a tanárok, mint Magyarországon - Oda járnak át dolgozni a határ mentén

Már Romániában is többet keresnek a tanárok, mint Magyarországon - Oda járnak át dolgozni a határ mentén

Folytatódik a pedagógusok tiltakozása, miután a kormány részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelezte, hogy csak a választások után tárgyalnának a béremelésről és a munkakörülmények javításáról. A tanárok egyszeri, 45 százalékos alapbéremelést szeretnének, és további bérfelzárkóztatást követelnek. Elégtelennek tartják a korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által belengetett 30 százalékos emelést, ami jövő évtől, fokozatosan indulna el. A kancelláriaminiszter javaslatáról nem kapott egyik pedagógusszakszervezet sem írásos ajánlatot. Bár 2014-ben nagy reményekkel indult el a tanárok bérfelzárkóztatása, ma már Romániában is nettó 150 euróval többet keresnek ezen a pályán, kevesebb munkával.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility