Az Európai Bizottság bemutatta az Oroszország elleni 18. szankciós csomagját, amely az energiaszektor és a bankszektor szigorúbb korlátozását, az olajárplafon csökkentését, valamint további exporttilalmakat tartalmaz. A Portfolio-nak brüsszeli diplomaták szerint sem Magyarország, sem Szlovákia nem fogja megvétózni a javaslatot, mivel a csomagot úgy állították össze, hogy az ne sértse ezen országok érdekeit. Bár várható némi ellenállás, a két ország számára az intézkedések akár gazdasági előnyöket is hozhatnak, így a szankciók elfogadása valószínű.
A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.
Magyarország üzleti környezetét erősen hátráltatja a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a célzott és diszkriminatív gazdaságpolitika, valamint az innovációs bázis gyengesége – állapította meg 2025-ös országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli elemzések szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tudásalapú gazdaságba, míg az állami beavatkozás egyre torzabb versenyhelyzetet teremt. A problémák közt sorolják, hogy a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, a szaktudás hiányzik, a külföldi tőke pedig egyre óvatosabb. A brüsszeli elemzés meglehetősen komor képet fest a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette: nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó. A brüsszeli testület úgy látja, hogy Magyarország a védelmi kiadások növekedése mellett is megfelelő lépéseket tett a hiány csökkentésére, így egyelőre nem szükséges további szigorítás. Az eljárás viszont továbbra is érvényben marad, a megfigyelés folytatódik, és bármikor újra aktiválhatók a retorziós intézkedések, ha a Tanács elfogadja a javaslatot. A Bizottság értékelése így inkább óvatos elismerés, mint végleges felmentés vagy felfüggesztés.
Az Európai Központi Bank zsinórban nyolcadik alkalommal is kamatot vágott, csütörtökön 25 bázisponttal 2 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Azonban a főkérdés az, hogy meddig folytatódhat még a lazítás a vámháborús kihívások és a lassú euróövezeti felpattanás mellett. Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta, hogy jövőre a célszint alá lassulhat az infláció a friss előrejelzéseik szerint. Számos kockázatot látják, amelyek a növekedést fenyegetik, de az euróövezet gazdasága az első negyedévben felülteljesített, ellenállóbb, mint várták. A kereskedelmi konfliktusok kedvezőtlenül hathatnak a növekedésre, azonban az EKB kényelmes helyzetben van, hogy a monetáris oldalról reagáljon a gazdasági folyamatokra.
Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
Az Európai Központ Bank újabb 25 bázispontos vágást hajtott végre a várakozásoknak megfelelően. A kérdés most az, hogy az euróövezeti jegybank milyen jelzést ad a jövőre nézve.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnokának most kiadott értékelése szerint a magyar törvények, amelyek az LMBTI-tartalmak megjelenítését korlátozzák, több szinten is sértik az uniós jogot és alapértékeket. A főtanácsnok úgy véli, a szabályozás túlmutat a gyermekvédelem célján, és az LMBTI-személyek egyenlőségének és méltóságának tagadását sugallja, amely összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel. Bár a vélemény nem kötelező erejű, egy esetleges bírósági ítélet komoly következményekkel járhat Magyarország számára, politikai és jogi szempontból egyaránt.
Két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány az uniós forrásfelhasználás szabályainak módosítására. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által jegyzett előterjesztések lényegében ejtenék a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pályázatait, ami mintegy 10,4 milliárd eurónyi (4195 milliárd forintnyi) kiírást fenyeget. A kohéziós támogatások esetében pedig elvonnának tételeket a fejlettebb régiók kifizetéseitől, egy sor pályázatot „ellehetetlenült” címkével törölnének. Az intézkedések főként az állami és közigazgatási beruházásokat érinthetik.
Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország gazdasági helyzete több területen is jelentős kihívásokkal küzd. A 2025-ös országspecifikus ajánlásokban összefoglalt problémák között említik, hogy a GDP-növekedés lassú, a beruházások drasztikusan csökkentek, miközben az infláció továbbra is magas, különösen az élelmiszer- és alapvető termékek árainál. Súlyos problémaként azonosították a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát, a korrupció magas szintjét, valamint az állam túlzott gazdasági szerepvállalását, amelyek gátolják az innovációt és a versenyképességet. Brüsszel szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő szakképzett munkaerőt, ami már most korlátozza a növekedést, és a strukturális reformok hiánya hosszú távon súlyosbítja a helyzetet. További kritikák érik a költségvetési tervezés átláthatatlanságát, az oroszok irányában megmaradt energiaimport-függőséget és az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférést, amelyeknél késlekedik a kormány a jogállamisági reformokkal. Az uniós szakértők szerint kifejezetten ártanak a magyar üzleti életnek az ágazati különadók is. Bár bizonyos pozitívumokat is kiemeltek – például az alacsony társasági adót és a fejlett infrastruktúrát –, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a strukturális reformokat és a gazdaságpolitikai stabilitás megteremtését.
Az elektromos autók és az akkumulátorok iránti stagnáló európai kereslet a magyarországi akkumulátorgyártók eredményeiben is megmutatkozik: mind a Samsung SDI, mind az SK On Hungary nehéz évet zárt 2024-ben. A gödi Samsung SDI árbevétele a negyedével csökkent, és több tíz millió eurós veszteséget könyvelt el, míg az SK On Hungary-nél a nyereségesség romlott. Mindkét vállalatot sújtották a csökkenő exportbevételek, a magas költségek és a kínai gyártók árversenye. Az iparági nehézségek a magyar gazdaság egészére is hatással vannak, hiszen az akkumulátoripar kulcsfontosságú exportágazatnak számít.
Az euróövezet inflációja májusban tovább lassult, így már az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alá esett. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult az energiaárak meredek csökkenése, amely enyhítette a lakosság és a vállalkozások költségeit. Bár az infláció mérséklődése kedvező mozgásteret biztosíthat a monetáris politikai döntéshozóknak, az egyes szektorokban – például az élelmiszerek és a szolgáltatások területén – továbbra is érzékelhető az árnyomás.
A kormány megvizsgálta a lehetőségeket és döntött a ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvasút építéséről, amelynek másik végállomása a Nyugati Pályaudvaron lenne. Emellett egy új cargo, vagyis áruforgalmi repülőteret is építenek – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lindsey Graham amerikai találkozóján berlini találkozóján az orosz agresszióval szembeni szankciós együttműködés erősítéséről és a háború lezárásának szükségességéről tárgyaltak. Eközben az EU az orosz energiahordozók importjának 2027-es tilalmára, valamint az amerikai védővámokra adott válaszlépéseire készül.
Fordulatot hozhat Lengyelország és az Európai Unió viszonyában a keményvonalas jobboldali Karol Nawrocki elnökké választása. Az új államfő az ígéretei szerint várhatóan megakadályozza a jogállamisági reformok végrehajtását, amelyek a brüsszeli támogatások feltételei. Az új államfő nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányát az uniós pénzek teljes és végleges felszabadításáért folytatott küzdelemben. Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság párt (PiS) és más EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, tovább mélyítve a belpolitikai konfliktusokat. Ez a helyzet nemcsak az uniós források elvesztésének kockázatát növeli, hanem Lengyelország uniós megítélését is ronthatja.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2025/2026-os szakképzési tanévrendről szóló tervezetet, amely a tanév kezdetét, végét, a szünetek időpontjait, valamint a vizsgaidőszakokat is meghatározza. A dokumentum kitér a végzős évfolyamok korábbi tanévzárására és az érettségire való felkészülésre is, miközben szabályozza a pedagógiai célú tanítás nélküli munkanapok felhasználását.
A globális piacok stabilizálódása és a befektetői bizalom erősödése jellemezte az elmúlt hetet, miközben az amerikai és európai tőzsdék több éves csúcsokat döntöttek. A forint árfolyama az euróval szemben gyakorlatilag stagnált, míg a Moody's hitelminősítő döntése nem hozott változást Magyarország megítélésében. A hét legfontosabb eseménye a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítői döntése lesz, amely a magyar gazdaság kilátásaira és a befektetői hangulatra is hatással lehet. A másik legfontosabb esemény az Európai Központi Bank kamatdöntése lesz. Emellett számos kulcsfontosságú adat érkezik, például az euróövezeti GDP, az amerikai foglalkoztatottsági adatok és a magyar ipari termelés alakulása. Valamint megtudhatjuk, miért kapott nagy pofont a magyar gazdaság az első negyedévben.
Tavaly a kormány alapjaiban alakította át a hazai bevándorlási szabályokat, aminek következtében hosszú ideig kaotikus volt a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásának rendszere. Emiatt kiemelt szerepet kaptak a nemzeti érdekből kiadott engedélyek, amelyek esetében a Belügyminisztérium egyedi elbírálás alapján dönthet, külön meghatározott jogosultsági feltételek nélkül, stratégiai, gazdasági vagy kulturális szempontok figyelembevételével. A Belügyminisztérium a Portfolio közérdekű adatigénylésére adott válasza alapján a nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyek száma látványosan magas, különösen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó kínai munkaerő és más harmadik országbeli állampolgárok esetében. A letelepedési engedélyeknél viszont továbbra is rejtély, hogy miért éppen a dél-afrikaiak vezetik a listát.
A Rákosrendező állomás területén tervezett vegyes célú ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá minősítő rendelettervezetet bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium. A javaslat jelentős jogi könnyítéseket tartalmaz, például az építési szabályok egyszerűsítését és az engedélyezési eljárások gyorsítását, miközben megtiltaná új helyi védettség vagy építési tilalom elrendelését. Az állami és magánfejlesztések részeként lakóépületek, irodaházak, közösségi terek, valamint akár geotermikus erőmű is megvalósulhat. Viszont a döntésbe a kormány a Fővárosi Önkormányzatot is bevonná. Rákosrendező állomást napokon belül be is zárják, vágányzár lép életbe a területen a zajló felújítási és fejlesztési munkálatok miatt.
Magyarországon 2016 és 2023 között jelentősen csökkentek a GDP-arányos adóbevételek, részben a kormány adócsökkentő intézkedései, részben a gazdaságszerkezet átalakulása miatt. Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a hazai adórendszer túlzottan támaszkodik a fogyasztási adókra, miközben a jövedelmi és vagyoni típusú elvonások aránya alacsony, az állami újraelosztás pedig gyenge. Az adókedvezmények és -mentességek érdemi növekedési vagy társadalmi haszon nélkül vágják el a költségvetést további bevételektől. A brüsszeli testület szerint Magyarországnak növelnie kellene adóbevételeit, különben a költségvetési kiigazítás, valamint a gazdaságösztönző képességét is elveszíti az állam.
