Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Szokatlan időpontban, hétfőn, június 19-én délelőtt 10:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő állnak a kamerák elé - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap délelőtti közleményéből. Az eseményről a Portfolio szokás szerint élőben tudósít.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
Az áprilisi radikális pályázati módosítások után, amelyekhez minisztériumi közlemény is társult, a napokban újabb fontos fejlemények történtek a lakossági napelemes pályázatnál – ezúttal azonban csendben. Mindössze egy rövid közlemény jelent meg az uniós helyreállítási forrásból megvalósuló pályázat dedikált aloldalán, amely azt foglalta össze, hogy a már 35 ezer nyertessel rendelkező pályázatnál milyen esetekben fogadják el, ha az eredeti vállalásoktól eltérő műszaki tartalommal valósítják meg a beruházást.
Az egy hónapja bejelentett 400 milliárd forint helyett 482 milliárd forintos gyárberuházást hajt végre Debrecenben a kínai Eve Energy Co. Ltd. vállalat magyarországi egysége, az EVE Power Hungary Kft. – legalábbis ez derül ki a kínai anyacég csütörtöki közleményéből, amit a kínai tőzsdén hozott nyilvánosságra.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a lehetségesnél jóval kevésbé használjuk ezt ki, amin változtatni kell, és ennek a hosszú útnak még csak az elején járunk – hangsúlyozta a Budapest Geothermal Energy Summit konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ezzel összefüggésben Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletei Hatóságának elnöke azt árulta el, hogy az új törvényi keretek óta felrobbant a geotermikus projektek piaca Magyarországon, hiszen az elmúlt 3 hónapban több, mint 70 ilyen projektre adtak be engedélykérelmet a hatósághoz. A miniszter és az elnök egybehangzóan azt hangsúlyozta az eseményen, hogy az energiaszuverenitás érdekében minél nagyobb mértékben és minél hamarabb ki kell használni a geotermikus energia adottságait Magyarországon.
Hat fontos energetikai csapdahelyzet van ma Magyarországon, amelyek közül a rezsicsökkentési rendszer a legnehezebben megoldható, mert miközben rendkívül érzékeny politikai téma, aközben borzasztó kárai is vannak, amelyek például nehezítik az orosz gázról való leválásunkat is – mutatott rá minapi előadásában Pletser Tamás.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
Bő két hét múlva, június 5-én reggel 8 órától egy teljes hétre leáll a gázszállítás a Kiskundorozsma 2 nevű import belépési pont szerbiai oldalán, mivel a Gazprom elvégzi a Török Áramlaton az éves karbantartási munkálatokat – küldte ki pénteken délután az újabb emlékeztető levelet az FGSZ Zrt.
Az elmúlt napok forintesése után sokakat érdekelhet annak a kérdésnek a válasza, hogy meddig eshet még a forint. Megnéztük, hogy most mit üzennek a grafikonok a technikai elemzés szemszögéből.
A földgázfogyasztás a tavaly október közepétől idén április közepéig tartó időszakban az eggyel korábbi fűtési szezonhoz képest 24,5 százalékkal, a felhasznált villamos energia mennyisége 7,5 százalékkal csökkent Magyarországon – közölte az összegző adatokat csütörtökön reggel az Energiaügyi Minisztérium. Gázból ez 2 milliárd köbméteres, áramból 1900 gigawattórás megtakarítást jelent.
Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának betiltása „inkább előbb, mint utóbb bekövetkezik”, hiszen ahogy telik az idő, egyre könnyebben ki lehet ezt váltani, és mindenkinek könnyebb lenne, ha megszületne ez a döntés – jelezte a spanyol energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjúban. A Portfolio információi szerint az orosz LNG uniós betiltása nem fájna Magyarországnak, mert közvetlenül nem importálunk ilyen terméket még a Krk-i LNG-terminálon keresztül sem.
A hétfői kereskedésben egyéves csúcsra ugrott a forint az euróval szemben 368,5 közelében, és ezzel párhuzamosan áttört egy négyéves fontos trendvonalat is az árfolyam. Megnéztük röviden, hogy mit üzennek a grafikonok technikai elemzési szemmel, hogy arra a kérdésre keressük a választ: meddig erősödhet még a forint.
Kiemelt beruházássá tervez minősíteni a kormány 23 hátrányos helyzetű kistelepülési naperőművi beruházást egy olyan új rendelettel, amelynek társadalmi egyeztetése a minap bukkant fel a kormány oldalán.
A magyar történelemben még nem volt példa önálló energetikai tárcára, amely az MVM feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja, így az Energiahivatallal és a szakmával együtt egy sokkal egyszerűbb viszonyrendszerben „olyan kérdéseket is kinyithatunk, amelyekre az elmúlt húsz-harminc évben nem tudtunk választ találni a különböző érdekek miatt” – mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport új vezérigazgatója úgy fogalmazott a minap megkezdett szervezeti változtatásról, hogy „nagyon rég történt ekkora mértékű átalakítás”, és ebben az interjúban jelentette be az első hat új menedzsment tag nevét és pozícióját is. Rögzítette a hatalmasra duzzadt cégcsoport három fő célkitűzését is: a „hatékony, ügyfélközpontú és profittermelő” vállalati működést. Ezek kapcsán szóba kerültek az új lakossági rezsicsökkentési rendszer tapasztalatai is, így például az, hogy „gázban közel 80%, míg áramban közel 75%-a az ügyfeleinknek sávhatár alatt fogyaszt”. A számos téma között Mátrai beszélt az MVM Csoport tőkepiaci terveiről, így a közelgő devizakötvény kibocsátásról, a sokrétű megújuló energiás beruházási célkitűzésekről, az ESG szempontok vállalati érvényesüléséről, illetve a paksi tervezett üzemidő-hosszabbítási projektről is, amely az atomerőmű további kapacitásnövekedését is hozhatja. Emellett szóba kerültek a naperőművi kapacitások miatt is szükséges hálózatfejlesztési tervek, illetve a rugalmas áramtermeléshez szükséges három új gázerőmű kérdése, valamint a gázkitermelés fokozása is. Utóbbi érdekében most fúrják a második gázkutat, amelyről elárulta, hogy már négyezer méter mélyen jár a fúrófej „és azt reméljük, hogy egy-két héten belül eléri azt a mélységet, amelyről a kitermelés megkezdhető”.
