A délelőtti hullámvölgy után délután határozottan gyengülni kezdett a forint az egyébként is jó formában lévő euróval szemben. A forint esése mögött az MNB elnökének hétfői üzenete mellett az is szerepet játszhat, hogy a régiós devizák is gyengültek kicsit.
Hetek óta nem lehetett pontosan tudni, hogy a tagállamok szintjén végül mekkora támogatási összegekben állapodtak meg az EU-csúcson a vezetők annál az eszköznél, ami a koronavírus miatti helyreállítási alap legnagyobb tétele, de most a német parlament egyik dokumentumában felbukkant a számsor. Amellett, hogy ezt bemutatjuk, rögtön megvizsgáljuk azt is, hogy ez mit jelent az egyes országok gazdasági méretéhez, fejlettségi szintjéhez képest és azt is tisztázzuk, hogy mik a szabályok a pénz elosztása terén. Az biztos, hogy a magyar kormány háza táján sürgősen ki kell találni, hogy mire költsük ezt a hatalmas pénztömeget, igaz számos megkötés már eleve meghatározza az irányokat.
Európa növekedési élmezőnyéből hirtelen a legnagyobb visszaesést elszenvedők közé került a második negyedévi GDP-adatok alapján Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek ennek a legfőbb okai. Négy ilyen főbb okot azonosítottunk, ami a koronavírus-járvány által okozott válságot ennyire méllyé tette, de egyúttal meg is nyitja az utat afelé, hogy ha enyhül a járványveszély, akkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tudjon ebből kilábalni.
Ami március elején még csak miniszterelnöki előrejelzés volt, miszerint idénre „kampec” a külföldi turizmusnak Magyarországon, azóta már ténnyé vált, de nemcsak idehaza, hanem a magyarok kedvelt külföldi nyaralóhelyein is. Mindez pedig már most euró tízmilliárdokban mérhető gazdasági károkat okozott a turizmusnak és a hozzá kapcsolódó rengeteg ágazatnak. Mivel a turisták legnagyobb európai küldő országaiban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban többhavi csúcsra ugrott a napokban az új fertőzöttek száma, miközben főleg a spanyol, de a görög járványhelyzet is romlik, a nyár második felére remélt turisztikai élénkülés csak nagyon halványra sikerülhet Európa-szerte.
Bár a koronavírus-járvány miatti korlátozások nagy részét már feloldotta a kormány Magyarországon, de továbbra is az látszik, hogy a magyar lakosság óvatos és négy ok miatt összességében nagyobbat fog esni idén a lakossági fogyasztás, mint amekkora fogyasztási sokk 2008-ról 2009-re érte a magyarokat – mutat rá átfogó elemzésében a Fitch Solutions.
A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
Tavasszal nagyon nagy volt az érdeklődés a Piacvezérelt KFI pályázat iránt, ezért „terveink szerint szeptemberben újra megnyitjuk majd”, már a tervezőasztalon van a kiírás – árulta el a Portfolio-nak adott interjúban Birkner Zoltán. A pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta: teljesen nyitott lesz ez a pályázati kör is, és felhívta a figyelmet a folyamatosan nyitva álló KKV Start Innováció című kiírásukra is, amelyen „egy-egy jó ötlet megvalósításához 10-20 millió forintot lehet elnyerni, egyszerűsített pályázati formában”. Az elnök minden érdeklődő céget arra biztatott, hogy „merjen újítani, merjen pályázni”, hiszen 60%-os támogatást kaphat fejlesztési elképzeléséhez. Azt is elárulta, hogy a koronavírus-válság miatt felállított kutatási alapjukból finanszírozott projektek „mind jól teljesítenek, például a koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult Favipiravir gyógyszer magyarországi gyártása is ilyen”.
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson, amelyen végül egy részletekben még nem kidolgozott jogállamisági feltételrendszert is hozzákötöttek a pénzek kifizetéséhez. Az összes elérhető EU-támogatásunk egyébként borzalmasan nagyra sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
A péntek reggel kezdődött EU-csúcson még hétfő reggelig sem született megegyezés, de az álláspontok több témában közeledni látszanak, és így továbbra is van esély, hogy a maratoni tárgyalások végül hétfőn este sikerrel járnak. Az elmúlt 72 óra jelei alapján hat fontos tanulságot rögzítünk.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.
Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.
A májusi 2,2%-ról júniusban kereken 3%-ra ugorhatott az éves alapú infláció Magyarországon a Portfolio által készített elemzői konszenzus szerint, döntően az üzemanyagok jókora drágulása miatt. A tényadatot szerdán reggel 9-kor közli a KSH. A felmérésünkből az is kiderült, hogy az idén decemberre várt éves infláció konszenzusa a májusi 2,65%-ról mostanra 3,1%-ra ugrott, ebben a koronavírus-válságból való várt helyreállásnak lényeges szerepe van, jövő év végén viszont 3,1% helyett most 3%-os inflációt vár az elemzői konszenzus, így tehát közép távon továbbra is teljesülhet a jegybank 3%-os inflációs célja.
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük...
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
