• Megjelenítés
FONTOS Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1174

Sokat köszönhet az Audinak Győr: az összes megyét tönkreverte

Az elmúlt tíz év során messze a legnagyobb egy főre jutó GDP-növekedés, azaz gazdasági fejlődés, Győr-Moson-Sopron megyében ment végbe Magyarországon belül, noha itt zajlott az elmúlt két évtized messze legnagyobb sztrájkja a napokban. Az érdekes kettősségnek többek között az lehet az oka, hogy az Audi-gyár felfutó termeléséből és itt jelentkező profitjából a gyár dolgozói csak korlátozottan részesedhettek, igaz mindenki úgy forgatta ebben a vitában a statisztikákat, ahogy neki kedvezőbb volt. Az mindenesetre biztos, hogy a megye gazdaságilag sokat köszönhet az Audinak és beszállítóinak, mi pedig ennek apropóján megnéztük, hogy a többi megyében mekkora előrelépés történt az elmúlt években. Kiderült: míg Győr-Moson-Sopron mellett Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye nagyot lépett előre az uniós átlag felé, aközben Budapest és Pest megye lényegében nem tudott közeledni ahhoz.

Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket

Bármilyen lépések kombinációja elképzelhető a Brexit-megállapodás brit alsóházban várható ma esti elutasítása után és éppen ez az, ami tág teret ad az értelmezésnek, így a piaci mozgásoknak is. A Brexit abszurditása a 2016 nyári népszavazás óta szinte folyamatos, amit az is igazol, hogy az anno bent maradás mellett kampányoló Theresa May kormányfő hétfőn már taktikai okok miatt arról beszélt: a mai szavazási kudarc esetén már nagyobb lesz az esély az EU-ban maradásra, mint a megállapodás nélküli kizuhanásra, noha neki éppen a brit kilépést kellene lemenedzselnie. Egy dolog biztos: a kereskedők paradicsoma lehet az ilyen, nagy volatilitással jellemezhető időszak, miközben a hosszabb távra tervező befektetőknek ez inkább a rémálom-kategória.

Gigantikus karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Rendkívül felpörgött a karácsony körüli napokban az EU-pénzek brüsszeli átutalása Magyarország felé és így a Portfolio kalkulációi szerint decemberben összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába. Ez példátlanul magasnak számít az elmúlt éveket tekintve és egyúttal azt is eredményezte, hogy az egész 2018-as évet tekintve csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott Brüsszelből a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi brüsszeli forráslehívási hajrával a kormány jócskán túlteljesítette az egész évre kitűzött saját pénzlehívási célját és a nagymértékben javuló államháztartási helyzet abban is segített, hogy az év utolsó hónapjában újra bátrabban hozott pályázati döntéseket a kormány: hatalmas összegben hirdetett új nyerteseket, illetve felpörgött feléjük a kifizetés is.

A 2019-es év még erős lehet, aztán behúzhatja a féket a magyar gazdaság

A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.

Újabb hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből - Mégis mi van a háttérben?

Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.

Tudtad? - Budapest a motorja Európa befektetésgeneráló hálózatának

Már tíz éve megalapították és Budapest a székhelye annak az uniós intézménynek, amely Európa egyik legfontosabb innovációs és befektetésgeneráló hálózatát működteti: az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (EIT) van szó. Az EIT Európa-szerte több mint 40 innovációs központot működtet és Magyarország nemcsak amiatt különleges, hogy itt a székhely, hanem amiatt is, mert mind a hat tudás és innovációs közösség (KIC) megtalálható itt, amelyek számos nagy magyarországi céggel és egyetemmel együttműködnek. Az EIT a napokban mutatta be átfogó tevékenységét, így kiderült, hogy az évek során már több mint 1250 innovatív vállalkozást támogatott mentorálással, képzésekkel és anyagilag is. Utóbbi kapcsán lényeges: összesen már több mint 890 millió euróval segítettek abban, hogy a piacképes termékek- és szolgáltatásokkal rendelkező cégek egyre nagyobbra nőhessenek és alkalmassá váljanak akár sokmillió eurós kockázati tőkebefektetéseket is megmozgatni.

Hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.

Merkel: nem tárgyaljuk újra a Brexit-megállapodást - De akkor mi jöhet?

Számos EU-s vezető döntéshozóval összhangban ma Angela Merkel német kancellár felől is olyan jelzés érkezett, hogy szó sem lehet a november 25-én szentesített Brexit-megállapodás újratárgyalásáról, csupán arra tesznek erőfeszítéseket, hogy az északír-ír határ kérdésében a briteket megnyugtatni igyekvő kereteket dolgoznak még ki. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben tudja majd tényleg megnyugtatni a brit alsóházi képviselőket, akik többsége nem szavazta volna meg az eredetileg mára kitűzött, de tegnap elhalasztott szavazáson a megállapodást. Azóta egyébként annyi tisztázódott, hogy legkésőbb január 21-ig mindenképpen a brit parlament elé viszi a kormány a végső Brexit-megállapodás szövegét jóváhagyásra.

Magyar cégek tízezrei kaszálhatnak nagyot az exportpiacokon: íme, a megoldás

A magyar lakosság több mint 70 százaléka napi szinten használja az internetet, de közben a cégek 56%-ának nincs weboldala, 29% pedig semmilyen marketing tevékenységet nem folytat, így tehát "aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer" - mutatott rá a cégek tízezrei számára kínálkozó üzleti lehetőségre a Portfolio-nak adott interjúban Vadász Illés. A Google Magyarország Industry Managere szerint arra van a leginkább szükség, hogy a cégvezetők szemlélete megváltozzon: "nekik kell felismerni, hogy a digitális jelenlétre miért van szükség és a megfelelő irányba mozdítani a vállalkozásukat". A szakértő azt is kiemelte, hogy "sok vállalat továbbra sem gondolkozik export tevékenységben, pedig nem sokkal bonyolultabb, mint az itthoni online értékesítés és a külföldi versenytársak megjelenésére egy nagyon kézenfekvő válasz."

Belehúzott a kormány: már 100 ezer magyar nyertes örülhet ennek

Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.

Nyárig elfogyhat a népszerű céges EU-hitel - A napelemre vágyó lakosság is jó, ha siet

Nyárig elfogyhat a népszerű céges EU-hitel - A napelemre vágyó lakosság is jó, ha siet

Két hónap alatt 14 milliárd forintnyi hitelt kért mintegy 570 magyarországi kis- és középvállalkozás a KKV Technológia Hitel című, ténylegesen nulla százalékos uniós hitelből és a felpörgő igénylés üteme alapján nagyjából fél év alatt kimerülhet a minap 80 milliárd forintra megemelt keret - hangzott el a Portfolio és a Takarékbank novemberi, több vidéki nagyvárost érintő rendezvénysorozatán. Érdemes tehát sietni a fejlesztések kidolgozásával és a támogatási igények MFB Pontokon való benyújtásával, és ugyanez érvényes a téli hónapok ellenére a lakosságnak szóló energiahatékonysági és megújuló energiás pályázatnál is, hiszen ilyenkor talán könnyebb kivitelezőt és energetikust találni a tervezett munkákhoz.

Hatalmas lazítás a közbeszerzéseknél: több ezer cég fejlesztései gyorsulhatnak

Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddig 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia Magyarországon a vissza nem térítendő (például uniós) támogatást elnyerő cégeknek - derül ki a Közbeszerzési törvény (Kbt.) ma hatálya lépett módosításából. Építési beruházás esetén még nagyobb a lazítás, hiszen egységesen 300 millió forintra ugrott az az értékhatár, ameddig nem kell ilyen eljárással "bajlódnia" az ajánlatkérőknek, ami a klasszikus ajánlatkérők esetén tizenkétszeres értékhatár emelés.

Kritikus hét nap előtt állnak a britek, íme a menetrend

Küszöbön áll a Theresa May brit kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány elindítása, miközben egyre inkább úgy tűnik, hogy vele és nélküle is ugyanazt a Brexit-megállapodást tudnák csak elérni a britek, mivel az EU27 nem akar már semmit lényeges feltételt újratárgyalni. Az viszont esélyes, hogy a vasárnapi rendkívüli EU-csúcson az EU-brit hosszú távú kapcsolatokról elfogadandó szöveg erősíti majd Mayt abban, hogy a brit parlament alsó háza rábólintson a kilépési szövegre. Sok még a bizonytalanság a Brexit-folyamatban, de az biztos, amit May mondott: Nagy-Britannia sorsát illetően kritikus 7 nap előtt állunk.

Itt a nagy kormánydöntés: összekötik a Délit és a Nyugatit, két HÉV-et behoznak a belvárosba

Miután a Portfolio minapi "Budapest 2030" című fejlesztési konferenciáján már elhangzottak a 2030-ig szóló tervek, a szombati Magyar Közlönyben meg is jelent számos fontos vasútfejlesztési kormánydöntés. Így például az, hogy uniós pénzből elindul a Déli és a Nyugati Pályaudvar földalatti összekötésének tervezése, illetve a csepeli és a ráckevei HÉV Kálvin térig történő meghosszabbításának előkészítése. Utóbbi már az M5-ös metróvonal déli ágának kiépítését is célozza, északról pedig bekapcsolódik majd ebbe a nagy projektbe a szendendrei HÉV, amelynek vonalát szintén teljesen felújítják. A Kelenföld és a Ferencváros közötti Déli Körvasút fejlesztése is indul, emellett a kettes metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekapcsolása, illetve a vonalak teljes megújítása is. Most tehát valóban átfogó elővárosi és városi vasútfejlesztési döntéssorozat született.

Dacol a szigorral Olaszország, nagy támadás készül ellene a háttérben

A pénteki fejlemények alapján nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre dacol a brüsszeli deficitcsökkentő elvárásokkal az olasz kormány, azaz továbbra is jócskán növekvő költségvetési hiánnyal akar nekivágni 2019-nek. Ezt viszont nem nézi jó szemmel sem az Európai Bizottság, amely ma már túlzott deficit eljárás megindítását is belengette az ország ellen, sem a kötvénybefektetők. Utóbbiak ugyanis a hírek szerint hatalmas összegű short pozíciókat kezdtek felvenni a határidős olasz állampapírok piacán arra spekulálva, hogy tőkekivonás lesz az országból és még tovább emelkednek a hozamok. Egyre nő tehát a piaci nyomás is az olasz kormányon, hogy váltson irányt, de ha ez megtörténne, az meg akár előrehozott választásokhoz is elvezethet.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott

Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.

Akadoznak az EU-pénzek, de még így is bőven teljesül a kormány legfőbb célja

Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.

Havi 40 ezer forint támogatást kaphatsz, ha bölcsis gyermek mellett dolgozol!

Havi 40 ezer forint támogatást kaphatsz, ha bölcsis gyermek mellett dolgozol!

Havi legfeljebb 40 ezer forint adómentes támogatást ad a magyar állam azon szülőknek, akik a 20 hetesnél idősebb, de az óvodai kort még el nem érő gyermeküket családi, vagy munkahelyi bölcsődébe íratják azért, hogy dolgozni tudjanak - derül ki egy ma meghirdetett 9,8 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatból. A konstrukció a gyakorlatban azt jelenti, hogy legfeljebb 2022 közepéig EU-pénzből ad díjtámogatást a kormány a szülőknek, hogy a jellemzően havi 40-120 ezer forintos bölcsődei költségeikhez hozzájáruljon. Ezáltal nőni tud a 3 év alatti gyermeket nevelők körében még mindig kirívóan alacsony foglalkoztatási ráta és enyhülhet a munkaerőhiány, illetve a bölcsődei férőhely hiány is.

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A második világháború óta a legnagyobb puccs készült Németországban – Mi lett volna, ha megdöntik az államrendet a Reichsbürgerek?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility