Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1171

Nagyon megverte a Balaton északi partja a délit - Megdöbbentő számokat mutatunk

A közvetlen Balaton-parti településeknek kiosztott uniós források több mint kétharmadát (27,1 milliárd forintot) az északi parti települések nyerték el, azaz alig egyharmada (12,1 milliárd forintot) jutott eddig a déli partiaknak - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Teljesen megfordul azonban a kép, ha a part közelében zajló nagy EU-s közlekedésfejlesztéseket is bevesszük a képbe: így ugyanis már az összesen kiosztott 280 milliárdnak a négyötöde (224,5 milliárd forint) ömlik a déli partra és csak egyötöde (55,6 milliárd) az északira. Az adatok alapján az is látszik, hogy messze a legtöbb pénzt Balatonfüred "húzza be", majd utána Keszthely és Badacsonytomaj következik, így a Balaton "fővárosának" mondott Siófok a negyedik helyre szorult. Közvetlenül strandfejlesztésre egyébként csak 1,2 milliárd forintot költenek egész Balaton-szerte EU-s pénzből, de ennek többszörösét közlekedési, közszolgáltatási és közösségfejlesztési célokra.

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon

A júniusi mintegy 250-ről júliusban 600-ra ugrott az új uniós pályázati nyertesek száma, ami az idei év eddigi legmagasabb száma, azaz igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal Magyarországon. Szokásos havi összesítésünk azonban arra is rámutat, hogy a megítélt új támogatások együttes volumene 42-ről 28 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kifizetett támogatások összege is ugyanígy 106-ról 83 milliárd forintra csökkent júniusról júliusra. Utóbbi szám egyébként azt is jelenti, hogy az év hetedik hónapjában kissé több pénz jött Brüsszelből (94 milliárd forint a Pénzügyminisztérium adatai szerint), mint amennyit itthon kifizettek a hatóságok nyerteseknek, azaz minimálisan végre szűkült a két kifizetési tempó közötti különbség.

Milliárdos EU-pénzből küzd a Lyme-kór ellen a világraszóló magyar sikersztori

Magyarországon rekordösszegű, 3,5 millió eurónyi, azaz kb. 1,1 milliárd forintnyi, közvetlen brüsszeli támogatást nyert el a Lyme Diagnostics Kft. arra, hogy az eddigieknél megbízhatóbb diagnosztikai módszerrel segítsen a Lyme-kór elleni küzdelemben és az a cél, hogy a klinikai vizsgálati minősítés megszerzése után 2020-tól elinduljon az új módszer világszintű alkalmazása - jelezte az Európai Bizottság magyarországi képviseletén tartott mai sajtótájékoztatóján Dr. Bózsik Béla Pál orvos. Fia András, a cég ügyvezetője úgy fogalmazott: az EU-támogatás segítségével most jócskán fel tudták gyorsítani az elmúlt 33 év kutatásait és ez segíti a mielőbbi piacra lépést is. Az új vizsgálati módszer világszerte emberek akár millióinak életét befolyásolhatja markánsan, hiszen becslések szerint csupán Magyarországon évente 20 ezer új Lyme-kór megbetegedés történik, az EU-ban pedig 650-800 ezer, az Egyesült Államokban pedig mintegy 430 ezer.

Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában

Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában

Nem számít igazán nagy meglepetésnek az, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnökként egy "háborús kormányt" állított össze, ami világosan kimondta, hogy kész akár megállapodás nélkül is kivezetni az országot az EU-ból, a harcias üzenetek elmondásához pedig még egy atomtengeralattjárót is felhasznált díszletként hétfőn. Ezekkel mind az a célja, hogy beijessze az EU legfőbb döntéshozóit, hogy kicsikarhasson valami engedményt a Theresa May által már kitárgyalt kilépési megállapodás tartalmában. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ez a háborús hozzáállás mind kevés lesz Johnson sikeréhez, mert az EU-nak tényleg alapvető érdeke, hogy ne engedjen és megőrizze 27 tagú egységét. Jobb híján tehát az Egyesült Királyságnak kell változtatnia a kilépési stratégiáján, és amíg ehhez eljutunk a nagy pszichológiai csatában, garantáltan forró őszön leszünk túl a La Manche csatorna mindkét partján.

Ipari központ lesz az elmaradott megyéinkből? - Hatalmas pénzosztás zajlott a háttérben

Országszerte már összesen 77 milliárd forintot osztott szét a kormány mintegy 200 ipari parki és további kéttucatnyi ipari területfejlesztésre két EU-pályázatból, hogy ezekkel is támogassa az iparfejlesztési stratégiáját - derül ki a Portfolio összesítéséből. A legtöbb, 1,4-1,5 milliárd forint körüli egyedi támogatást egy sajókeresztúri, egy kiskunfélegyházi és egy mezőkövesdi fejlesztés kapta, ha pedig megyék szerint nézzük a támogatási rangsort, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén áll az élen. Utóbbi persze érthető is, hiszen a két pályázat az új termelési kapacitások létrehozásához alkalmas területek és infrastruktúra megteremtését segíti, áttételesen pedig az egyébként is alacsonyabb gazdasági fejlettségű térségek területfejlesztésen keresztüli felzárkóztatást célozza. Íme, Magyarország 225 ipari parki és ipari területfejlesztése ábrákon és táblázatokban.

Kisgyereked született? - Még félmilliót ad adómentesen az állam!

Egy hét múlva nyílik meg az a havi 40 ezer forintos bölcsődei díjtámogatást nyújtó EU-s pályázat, amelyet tavaly ősszel már beharangoztunk és amelynek előzetes tájékoztatója különösebb hírverés nélkül bukkant fel a minap a Magyar Államkincstár oldalán. A kiírást az őszihez képest több ponton jócskán pályázóbaráttá tették, így például már az ország egész területén és 13 fővárosi kerületben is indulhatnak rajta a szülők, hogy a 3 év alatti gyermekeik családi, vagy munkahelyi bölcsődei elhelyezéséhez számla ellenében havonta adómentes díjtámogatást kapjanak. A fő kormányzati cél az, hogy amíg 2022-ig megépül sokezer új önkormányzati bölcsődei férőhely az országban, addig is kapjanak pénzt a szülők, hogy a kisgyermekük napközbeni elhelyezésével emelkedjen a munkaerőpiaci részvételük és ezáltal is enyhüljön a munkaerőhiány az országban.

Bréking! Újra jön a brüsszeli pénz, bőkezűbben osztogat a kormány

Míg tavaly ősszel a bizonytalan brüsszeli pénzátutalások miatt váratlanul levágta, most viszont durván megemelte a kormány az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó szállítói előlegek mértékét - derül ki egy szerdai uniós pályázati közleményből. Utóbbi ismét megerősíti, hogy küszöbön áll a nagy alku az Európai Bizottság és a magyar kormány között az elszámolási viták lezárásához és a várhatóan nagy tételben újrainduló brüsszeli átutalásokra készülve a kormány rögtön olyat lép, ami a gazdaságfejlesztési pályázatok nyerteseinek sokaságát érinti majd kedvezően.

Új felzárkóztatási program indul tízmilliárdokból 300 településen

Egy diagnózis alapú roma felzárkózási stratégia indul el Magyarország 300 településén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján, és a programban részt vevő első 30 település igényeihez az idei költségvetésben rögtön 10 milliárd forintot el is különítettek - derül ki a Magyar Nemzet mai cikkéből és egy minapi kormányhatározat együtteséből. A programhoz áprilisban a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki Vécsei Miklóst, a szeretetszolgálat alelnökét, aki a minap uniós százmilliókból megvalósított fejlesztéseket is bemutatott a Jelenlét nevet viselő felzárkóztatási program első két "mintaállomásán", a döntően romák által lakott Tiszabőn és Tiszaburán.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Július elejére átlépte a kerek 6000 milliárd forintos határt a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban itthon kifizetett támogatások összege, azaz a 7 évre szóló keret éppen kétharmadánál tart már az Orbán-kormány - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még mindig van bő 3000 milliárd forintnyi kifizethető támogatás, ami a következő években is jócskán megtámogathatja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Közben egy figyelemre méltó, de csak látszólag ijesztő dolgot is észrevettünk: jócskán levágták a Brüsszelből folyósított támogatási összeget.

A kormány soha nem látott figyelmeztetést adott ki - Közel a nagy brüsszeli alku?

A Portfolio több hazai és brüsszeli forrásból származó információi és egy példátlanul erős figyelmeztetéssel felérő péntek délutáni miniszterelnökségi közlemény abba az irányba mutatnak, hogy nagyon közel lehet (akár már meg is született) a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a sok hónapja tartó súlyos pénzügyi elszámolási vitákban.

Rég nem látott mértékben ömlik az EU-s pénz Magyarországra

December óta a legtöbb, 108 milliárd forintnyi EU-forrást fizetett ki a magyar intézményrendszer májusban a nyerteseknek és ezzel újabb bűvös határhoz ért a kormány a pénzosztásban: csaknem 6000 milliárd forintnál, azaz a 7 évre járó keret kétharmadánál jár már - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Közben a húsba vágó brüsszeli elszámolási viták ellenére májusban újabb 115 milliárd forintnyi pénzt küldött az országnak az Európai Bizottság, ami szintén több hónapja a legmagasabb. Május során egyébként messze a legtöbb új pályázati nyertes (226 cég) a közép-magyarországi régióban örülhetett, míg az elnyert összegek tekintetében a hónapot a környezetvédelmi és energiahatékonysági program irányítói "nyerték" 27 milliárd forintnyi új támogatás megítélésével.

Példátlan befektetési sorozat indult el Kecskeméten

Egész Kelet-Közép-Európában példátlan az a tőkebefektetési konstrukció, amely kecskeméti vállalatok, illetve önkormányzati megtérülő projektek finanszírozását biztosítja - mondta el a Portfoliónak a Kecskemét Fejlődéséért Alapról Badics László, az MKB Consulting divízióvezetője. Meglátása szerint a kipróbált, hatékony üzleti konstrukció példa lehet más vidéki nagyvárosok számára is. Kiemelte azt is, hogy az új konstrukció segítheti a felkészülést a 2021-2027-es uniós ciklusra is, amelyben jelentősen növekszik az olyan források volumene, amelyeket az önkormányzatok kizárólag megtérülő projektekre fordíthatnak.

Nagy lehetőség a csoportos adózás a cégeknek, de figyelniük kell a piaci árra

Számos előnye van annak, ha a kapcsolt vállalkozások a csoportos társasági adózást választják, de nagyon oda kell figyelniük arra, hogy egymás között piaci árakat alkalmazzanak - hívta fel a figyelmet egy közös interjúban Siklós Márta és Király László György. A LeitnerLeitner adószakértői szerint enélkül ugyanis az európai szinten is rendkívül magas magyar adóbírságot kockáztatják a cégek, igaz azt is jelezték: számos ügyben tapasztalják azt, hogy valóban adózóbarát, támogató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzáállása. Ezzel együtt azonban arra is felhívták a figyelmet: bármikor mondhatja azt a NAV, hogy már csak a Cégkapun keresztül benyújtott bevallásokat fogadja el és arra is, hogy a fejlesztési tartalék képzése a különféle kedvezmények kihasználásában is segíthet. Az építőipari vállalkozások, a szálláshely-szolgáltatók, a hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedők pedig jó, ha tudják: átfogó adóvizsgálatra számíthatnak idén. A LeitnerLeitner szakértőivel minapi kecskeméti Gazdasági Fórum konferenciánk keretében beszélgettünk.

Mennyire fáj a forintesés a horvát és olasz nyaralást tervezőknek?

A legrosszabbkor hasalt el a forint, rengeteg magyar terveit húzhatja keresztül - hívtuk fel a figyelmet május eleji cikkünkben, de azóta a forint csak tovább esett és kedden már a történelmi mélypontjához is közel került az euróval szemben, a dollár ellenében pedig kétéves mélypontra bukott. Mivel egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok negyede-harmada tervez külföldi nyaralást, amely milliós méretű tömeget jelent, gyorsan megnéztük, hogy egy évvel ezelőtthöz képest mennyivel drágulhatott a külföldi nyaralás ára. Elsőre úgy tűnik, hogy a török úticélok lehetnének most költség okok miatt a sztárok, de a helyzet csalóka.

Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek

Minden magyar évente átlagosan 130 ezer forintot nyer az Európai Unió legnagyobb vívmányával, a közös piaccal, de hatalmasak az országon, sőt a kontinensen belüli területi különbségek - derül ki egy a minap közzétett tanulmányból. A Sussexi Egyetem és a Bertelsmann Alapítvány közös kutatása szerint míg a nyugat-magyarországi régióban élők jóléte évente átlagosan mintegy 147 ezer forinttal és több mint 3,5%-kal nő a kereskedelem élénkülése nyomán, addig az észak-magyarországiaké csak 77 ezerrel és kevesebb, mint 3,5%-kal. A nagyfokú abszolút különbség mellett az valamelyest örvendetes, hogy a magyarok relatív jóléte átlagosan közel azonos ütemben nő országszerte.

Elosztotta a kormány az összes EU-pénzt, majd behúzta a kéziféket (2.)

Idén áprilisban mindössze 15 milliárd forintnyi új EU-támogatást osztottak el a magyar hatóságok, ami az elmúlt évek egyik leglassabb havi üteme - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunk során. Ez a tempó persze nem meglepő annak tükrében, hogy amint megírtuk: április elejére, azaz 4 év alatt, elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket a kormány. Közben az is figyelemre méltó, hogy a támogatások kifizetési üteme sem pörög igazán: áprilisban "mindössze" 75 milliárd forint volt, miközben Brüsszelből a múlt hónapban is jött mintegy 32 milliárd forintnyi átutalás. Az óvatos itthoni kifizetési tempó mögött még mindig zajló pénzügyi elszámolási viták is meghúzódhatnak.

Áldás vagy átok lenne Magyarországnak az euró? - Üzentek a régiós vezetők

Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility