Egyedülálló felmérést indít a Dorsum és a Portfolio, kíváncsiak vagyunk a véleményedre!
Ismét izgalmas szinteken tartózkodnak a kriptoeszközök, másfél éves csúcsok közelében vagyunk, a magyarországi kriptofelhasználásról és vélekedésről azonban nagyon kevés a rendelkezésre álló információ, így támadt egy ötletünk:
egy felmérést készítünk itt a Portfolio-n, amelyre nem csak a kriptoeszközök iránt nyitott olvasókat invitáljuk.
Kifejezetten érdekel bennünket azoknak a véleménye is, akik óvatossággal, vagy akár elutasítással szemlélik a kriptoeszközöket.
A mindössze 6 perc alatt kitölthető kérdőívet itt találod.
Azoknak, akik kevésbé követik a témát, összefoglaljuk, milyen érdekes úton jutottunk el odáig, hogy idén már az EU is elfogadott egy kifejezetten a kriptoeszközökre vonatkozó rendeletet (a MiCA-t).
A Bitcoin és az Ethereum születése
A Bitcoin blokklánc hálózatát még 2008-ban vetette papírra a máig ismeretlen személyazonosságú Satoshi Nakamoto, ezt követően a technológia 2009-től már elérhetővé is vált és tulajdonképpen megalkotta az első kriptoeszközt.
Ezzel a bitcoin mellett a blokklánc, mint technológia is megszületett. Egy olyan transzparens és átlátható rendszer, ahol az egymásban nem bízó felek teljes biztonságban végezhetnek tranzakciókat egymással egy másik külső közvetítő szereplő bevonása nélkül.
Napjaink másik legismertebb blokklánca, az Ethereum 2015-ben érkezett meg. Jelentőségét főként az az üzleti lehetőség adta, hogy egy blockchain fejlesztési platformként jelent meg, ami lehetővé tette (és teszi mind a mai napig), hogy alkalmazások épüljenek rá. Ma már alkalmazások ezrei épülnek és működnek az Ethereumon, illetve hozzá hasonló vagy akár teljesen más elven működő blokkláncokra alapozva, melyek között találunk egyebek mellett kriptotőzsdéket, közösségimédia-felületeket és játékalkalmazásokat is.
A csúcsok után megrendült a bizalom
A 2017-es év hatalmas növekedést hozott mind a kriptoeszközök iránti érdeklődést, mind az eszközök árfolyamát tekintve. A bitcoin 2016-os csúcsa még ezer dollár alatt volt, a következő évben 19 783 dollárig is eljutott az árfolyam. De 2017 volt az az év is, amikor új blokklánc és kriptoprojektek ezrei születtek meg és jutottak korábban elképzelhetetlen mennyiségű forráshoz a befektetőktől.
Visszatekintve, ez volt az ICO-láz, vagyis az elsődleges érmekibocsátások (initial coin offering) időszaka. Ebben az időben akkora érdeklődés övezte a kriptoszektort, hogy a semmiből megjelenő projektek is rövid idő alatt dollármilliós befektetésekhez jutottak a publikumtól.
A hivatalos adatok szerint 2017 és 2018 során az ICO-k összesen 19,1 milliárd dollár finanszírozáshoz jutottak. Egy évvel későbbre ez az összeg már nem érte el a 200 millió dollárt sem.
Ebben a jelenségben sok rosszindulatú szereplő is meglátta a lehetőséget, utólag a támogatott projektek jelentős részéről derült ki, hogy semmilyen érdemi értékteremtést nem tudtak felmutatni, egyszerűen a mit sem sejtő befektetők pénzére áhítoztak. A 2017-2018-as időszakban látott csúcs után rövidesen összeomlás következett az ICO-k piacán, amely érthető módon sokakban az általános kriptopiacba vetett bizalmat is megrendítette.
Új rekordokat hozott a pandémia időszaka
A 2018 körüli események hatására felerősödött egy máig is tartó diskurzus. Az egyik oldal szerint a teljes kriptoszektor átverésekre és csalásokra épül, valódi értékteremtés nélkül.
A másik oldal szereplői elismerik, hogy a kriptoeszközök szabályozatlansága ideális terep volt számos csalónak, emiatt rengeteg visszaélés történt, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy vannak átláthatóan működő projektek, amelyek valódi innovációt tesznek lehetővé és korábban nem látott demokratizációt hoznak a pénzügyi világba.
A 2020-ban kitörő pandémia időszaka alatt elkezdett nőni az utóbbi csoporttal egyetértők száma. Ami az árfolyamok alakulását illeti, 2020 végén elindult egy drasztikus ütemű növekedési hullám, ami egy éven keresztül tartott. Ez történelmi árfolyamcsúcsokat eredményezett, 2021 őszén egy bitcoin közel 69 ezer dollárt ért, míg egy etherért kb. 4900 dollárt lehetett kapni.
De ezúttal is többről volt szó az árfolyamok emelkedésénél. Az elmúlt években számos, a blokklánc technológiával és kriptoeszközökkel kapcsolatos technológiai trend után nőtt drasztikusan az érdeklődés. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:
- Az NFT-k, azaz nem helyettesíthető tokenek, melyeknek legnépszerűbb felhasználási területét a digitális formában lévő műalkotások és a velük való kereskedés jelenti.
- A közvetítő szereplők nélküli, decentralizált pénzügyi (azaz DeFi) szolgáltatások, például hitelek, befektetési, megtakarítási és biztosítási konstrukciók.
- A jövő interneteként aposztrofált Web3 és az erre épülő alkalmazások, melyeknek legfontosabb ígérete, hogy a hálózaton megtermelődő értéket nem egy központi platform, hanem a hálózat tagjai realizálhatják.
Az érkező szabályozás új távlatokat nyit Európában, így Magyarországon is
Ezzel lényegében visszaértünk a jelenünkbe, hiszen a 2021-es csúcs óta eltelt időszakról cikkünk elején már röviden szót ejtettünk. Az elmúlt két év fontos tanulsága, hogy a nehézségek és címlapokra kerülő botrányok (pl. az FTX kriptotőzsde összeomlása) dacára a technológia felhasználása növekedett.
Széles körben értették meg az emberek azt, hogy a kriptoeszközök nem fogják leváltani a hagyományos pénzügyi rendszert, annak tagjaival és fizetőeszközeivel együtt, egyedi tulajdonságaik révén viszont érdemi hatással vannak rá.
Mára a becslések szerint világszerte 425 millió ember rendelkezik kriptoeszközökkel, ami jól mutatja az eszközök jelentőségét.
Ezzel a szektor elérte azt a méretet, ahol a szabályozók sem maradhatnak tétlenek. Világszerte (a G20 országok közül például 19-ben) zajlik a kriptoeszközök kibocsátására és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályozások kialakítása. A pénzügyi szektor felügyelői egyszerre szeretnének eleget tenni fogyasztóvédelmi kötelezettségeiknek és kiaknázni a blokklánc technológiában és a kriptoeszközökben rejlő innovációs lehetőséget.
Ebben a folyamatban az Európai Unió az élbolyban van. 2024 folyamán már alkalmazhatóvá válik az EU kriptoeszközökre vonatkozó szabályozása, a MiCA (Markets in Crypto Assets). Az érkező szabályozás a várakozások szerint tisztábbá teszi majd az európai piacot és új lehetőségeket nyit meg az iparág számára. Érdekesség még, hogy a MiCA hatására Európa legnagyobb bankjai közül több már most kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására készül, így a Deutsche Bank, a BNP Paribas és a Societe Generale is.
Oszd meg velünk a kriptoeszközökkel kapcsolatos véleményed!
A kriptoeszközök iránt hazánkban is jelentős érdeklődés mutatkozik,
egyes becslések szerint a magyarországi kriptoállomány több száz milliárd forintra tehető.
Az alábbi linken található felmérésünk kitöltésével mindössze 6 perc alatt te is elmondhatod a véleményed, amivel segíthetsz bennünket a magyar kriptopiac mélyebb megértésében. A felmérés eredményeiről és legfontosabb tanulságairól január folyamán egy külön cikkben számolunk be.
A kriptobefektetésekkel kapcsolatos kérdőívet itt is megtalálod, illetve alább egyből ki is töltheted:
A cikk szerzői a Dorsum Zrt. munkatársai.
Címlapkép forrása: Getty Images
