Egy-két hónapig tart a vámháború, vámbékébe megy át, amíg tartanak a tárgyalások. Ez Magyarországnak is érdeke. A szakemberekre kell hagynunk a vámháború kérdését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában. Szerinte a következő évek legnagyobb téttel bíró küzdelme Brüsszelben Ukrajna EU-s csatlakozásának kérdése lesz. A beszélgetés fontosabb részleteiről ebben a cikkünkben tudósítunk.
Döntött az Európai Unió: április 15-től kezdve vámokat vetnek ki az amerikai exporttermékek egy részére. A tagállamok közül Magyarország ellenezte a válaszlépést. Brüsszel jelezte, hogy bármikor felfüggesztik a büntetővámokat, ha Donald Trump amerikai elnök hajlandó a tárgyalóasztal mellett kezelni a kereskedelmi konfliktust.
Az Európai Unió célzott és politikailag érzékeny vámokat vezet be Donald Trump amerikai elnök új kereskedelmi háborújára válaszul. A lépések főként republikánus államok exportját célozzák, miközben Brüsszel nyitva hagyja a tárgyalás lehetőségét. A globális vámháború már közel 90 milliárd dollárnyi amerikai exportot érint.
Nem enyhül a feszültség a világkereskedelemben azután, hogy Donald Trump vámjai életbe léptek. Az országok és a termelőcégek is keresik a lehetőségeiket, hogy vagy tárgyalás útján, vagy más stratégiával enyhítsék a sarc hatásait. Az Európai Bizottság 25%-os ellenvámokat javasolt különböző amerikai termékekre. Donald Trump közben kijelentette, hogy nem lesz elég Ursula von der Leyen bizottsági elnök ajánlata, ahhoz, hogy visszavegye az európai autókra kivetett vámjait. Közben a kínai vezetés amiatt aggódik, hogy a nagy termelőcégek külföldre költöztetik a gyártást. Híreink a vámháborúról kedden.
Antonio Lopez-Nicolas, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezető tisztségviselője a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján részletesen ismertette az EU új energiapolitikai irányvonalait. A Megfizethető Energiára vonatkozó Akcióterv és a Versenyképességi Iránytű program célja, hogy kezelje az energiaválság utóhatásait, csökkentse a lakossági és ipari terheket, valamint új alapokra helyezze az uniós energiapiacot. A cél: megfizethetőbb, zöldebb és ellenállóbb energiarendszer kialakítása Európa jövője érdekében.
Donald Trump amerikai elnök valóságos gazdasági világháborút indított, és most Európa is fegyverkezik régi szövetségese ellen. Az uniós döntéshozók ott támadhatnak vissza, ahol Amerikának az egyik legjobban fáj: az amerikai technológiai óriásokat vegzálhatják gigabírságokkal. Bár bírságokat nem vámok elleni büntetésnek találták ki, hanem a tisztességes piaci feltételek elérésére, könnyen a globális politikai nyomásgyakorlás egyik fontos eszközévé válhatnak.
Trump globális vámháborúja egyszerre robbantott ki gazdasági bizonytalanságot és diplomáciai pánikot. Az EU, Kína és több tucat ország most kétségbeesetten próbálja mérsékelni a Washingtonból érkező sokkot. A tárgyalások viszont hónapokig tarthatnak.
Donald Trump amerikai elnök vámjai miatt Az EU-Mercosur egyezmény nem csak gazdasági dimenziókkal bír: megerősíti Európa pozícióját a geopolitikai feszültségek és protekcionista tendenciák idején. Az új kereskedelmi megállapodást Franciaország egyelőre hevesen támadja, de a vámháború miatt feladhatja pozícióját.
Miközben Donald Trump április 2-án újabb vámokat jelent be – saját „felszabadítási napja” alkalmából –, az Európai Unió is mérlegeli, milyen eszközökkel válaszolhat. Tobias Gehrke, az ECFR (European Council on Foreign Relations) kutatója szerint az EU-nak több ütőkártyája van, mint gondolnánk. A szakértő a L'Expressnek részletesen feltérképezte azokat a válaszlépéseket, amelyeket Brüsszel alkalmazhat az amerikai nyomásgyakorlásra, és úgy véli: „Európa nem méri fel a saját erejét – pedig van miből gazdálkodnia.” Az EU akár a teljes amerikai chipgyártást is kiütheti egyetlen lépéssel.
Az Európai Unió hónapokon át igyekezett elkerülni egy kereskedelmi háborút az újraválasztott Donald Trumppal. Ennek érdekében az EU készen állt még több amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni, új hosszútávú szerződéseket kötni, sőt, még amerikai energetikai infrastruktúrába való beruházásokat is kilátásba helyeztek – mindezt azért, hogy Trump ne vezessen be újabb vámokat az európai árukra. Úgy tűnik, minden próbálkozás hiábavaló volt: az amerikai elnök szerdán tervezetten életbe lépteti az EU-ra vonatkozó, korábban belengetett vámokat. A kontinens vezetői pedig úgy érzik: becsapták őket - a Politico írása.
Németország kedden hivatalosan is elindította első állandó külföldi csapattelepítését a második világháború óta: egy 5000 fős páncélos dandárt helyeznek át Litvániába, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára.
Az Európai Unió előtt álló vámháborús kihívás nemcsak gazdasági, hanem politikai fordulópont is, amely döntésre kényszeríti a tagállamokat az önálló stratégiai irányvonalról. Christine Lagarde szerint a Trump-féle „viszonossági” vámtarifákra adott válasz komoly hatással lehet az euróövezet növekedésére és versenyképességére is. Úgy látja, Európának most kell eldöntenie, hogy alkalmazkodik, vagy megerősíti önállóságát – derül ki a Les Echos összefoglalójából.
A Lacq-ban épülő ritkaföldfém-újrahasznosító és -finomító üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházása, amely Kínán kívül egyedülálló kapacitással rendelkezik majd. Az évi 2 000 tonna mágneshulladék és 5 000 tonna bányászati koncentrátum feldolgozásával a gyár a globális ritkaföldfém-termelés 15%-át biztosíthatja, stratégiai szerepet töltve be az elektromos motorok és a megújuló energiák ellátásában. A projekt Japán és Franciaország támogatásával valósul meg, és a 2026-ra elkészülő üzem hosszú távon enyhítheti Európa nyersanyagfüggőségét.
Viharos időkben kell kormányoznia az Európai Bizottság újraválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek. Bár már az előző ciklust is előre nem látható válságok árnyékolták be, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése még tovább gyorsította az eseményeket, és így tovább szűkült az amúgy is több fronton akadályokba ütköző EU mozgástere.
Az Európai Bizottság a tőkepiaci integráció kapcsán hatékonyabb és összehangoltabb felügyeleti rendszert szorgalmaz, azonban a központosított felügyelet kérdésében egy kiszivárgott tervezett alapján úgy tűnik, engedni kényszerül a kisebb tagállamok kérésének - közölte az Euractiv.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" c. műsorában beszélt Ukrajna uniós tagságáról, és arról, hogy hamarosan véleménynyilvánító szavazás lesz erről Magyarországon. Ukrajna csak akkor lehet az EU-tagja, ha ezzel minden tagország egyetért, szerinte ez a tétje a véleménynyilvánító szavazásnak. A kiskereskedelmi árakról is beszélt Orbán: "szeretném elkerülni, hogy a kereskedőket szabályozzuk, de ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, ezt kénytelenek leszünk megtenni. Egy hetük van erre".
A spanyol Iberdrola és a portugál EDP energiaipari vállalatok felhívást intéztek az európai döntéshozókhoz azt kérve, hogy csökkentsék a villamosenergia-számlákra kivetett adókat és illetékeket. A vállalatvezetők hangsúlyozzák: az Egyesült Államokban az áramhoz kapcsolódó adók csupán a töredékét teszik ki az európai terheknek, ami jelentősen hozzájárul az EU versenyképességi problémáihoz - írta meg a Financial Times.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené azon vállalatok számát, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. A tervezett módosítás része a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéscsomagnak.
Az Európai Unió hagyományos döntéshozatali rendszere egyre nehezebben alkalmazkodik a gyors cselekvést igénylő biztonsági kihívásokhoz, ezért a kontinens vezető hatalmai saját kezükbe vették a kezdeményezést. Emmanuel Macron francia elnök Párizsban minicsúcstalálkozót szervezett, amelyre Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és az Egyesült Királyság vezetői gyűltek össze, hogy megvitassák Ukrajna támogatását és Európa jövőbeli védelmi stratégiáját. A találkozó azt is jelezte, hogy egyes tagállamokat – elsősorban a Moszkvához közeledőket – kizárták az egyeztetésekből, miközben egyre sürgetőbbé válik egy egységes és hatékony európai biztonságpolitika kialakítása.
Az elmúlt években Ukrajna történelmének egyik legnehezebb időszakát élte át, és ebben a küzdelemben az Európai Unió és az Egyesült Államok kulcsfontosságú szerepet játszottak. A két nagyhatalom támogatása nem csak pénzügyi és katonai segítség formájában nyilvánult meg, hanem egy erős politikai üzenetet is hordozott: Ukrajna nem áll egyedül. Azonban, ha mélyebben beleásunk magunkat a támogatások részleteibe, kiderül, hogy az EU együttes és tagállamainak külön-külön biztosított pénzügyi és katonai segélyei jelentősen meghaladják az USA támogatását. Ez alapján borul Donald Trump adminisztrációjának azon érve, hogy Európa nem tett eleget Ukrajnáért.
A kínai cégek egyelőre még tagadják, hogy elálltak volna a katódgyárak építésétől a lítiumban gazdag vidéken.
Egyetlen csapással katasztrofális bajba sodorhatják ellenfelüket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU és Brazília sincs Trumpék listáján.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
