Európának egyszerűbb és pragmatikusabb megközelítésre van szüksége Trump új elnöksége alatt – figyelmeztetett Gordon Sondland, Donald Trump volt EU-nagykövete, a Handelsblattnak adott interjújában. A diplomata szerint az európai vezetőknek közvetlenebb diplomáciai stratégiát kellene alkalmazniuk, hogy hatékonyabban kezeljék a transzatlanti kapcsolatokat.
A világ nagyhatalmai, mint az Egyesült Államok, az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségek az utóbbi időben tovább éleződtek, növelve egy globális tarifaháború kockázatát. A Davosban zajló Világgazdasági Fórumon Kevin O’Marah, a Zero100 kutatási platform társalapítója a globális kereskedelem legégetőbb kérdéseiről beszélve azt mondta, felfuthat a helyi gyártás, ha beindul a vámháború – számolt be az Euronews.
Donald Trump, az Egyesült Államok újonnan beiktatott, 47. elnöke, első napján komoly változásokat indított el, amelyek az ország gazdasági és politikai pályáját alapvetően átrajzolhatják. Trump bejelentette, hogy akár 25%-os vámokat is kivethet Kanada és Mexikó importjára február elejétől, amivel nemcsak a két ország valutáit gyengítette, hanem az amerikai tőzsdei határidős ügyletek piacát is beütötték. Egyből Európába is üzent: vagy teljesítik követeléseit, vagy vámokat ró a kontinensre is.
Az EU pénzügyminiszterei Brüsszelben, Trump beiktatása alatt tanácskoznak az Egyesült Államokkal való jövőbeli gazdasági és politikai kapcsolatok alakulásáról. A fő kérdés, hogyan csökkentsék a blokk függőségét Washingtonnal szemben, miközben erősítik a transzatlanti együttműködést.
Az EU tisztségviselői vészforgatókönyvet dolgoznak ki, hogy megújíthassák a meglévő és hatályos szankciókat Oroszország ellen, miután a magyar kormány belengette, hogy megvétózza a lépést, amíg Donald Trump amerikai elnököt be nem iktatják. Ennek érdekében egy 81 éves belga háborús törvényt is életbe léptethetnek a kulcsfontosságú orosz állami eszközök védelme érdekében.
Izrael és a Hamasz történelmi tűzszüneti megállapodásra jutott, amely véget vet a gázai harcoknak. A fegyvernyugvás három szakaszban valósul meg, az első lépések vasárnap lépnek életbe, közvetlenül Donald Trump beiktatása előtt. Az egyezményt az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítette. Eközben az Európai Unióban már kész vannak a tervek, hogyan építenék újjá a gázai övezetet – írja a Politico.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
A brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) átfogó megállapodásra szólítja fel Sir Keir Starmert, hogy a brit fiatalok tanulhassanak és dolgozhassanak az EU-ban a kereskedelmi kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A szervezet szerint konkrét lépésekre van szükség a brexit által okozott akadályok enyhítésére és a gazdasági növekedés fellendítésére – írja a Financial Times.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége vezényletével a tagországok Brüsszelben ülésező európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – írta friss közleményében a soros elnökség.
Az Európai Unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy kezelje a Donald Trump elnök új kereskedelmi tarifái által kiváltott esetleges kínai dömpinghelyzetet. Brüsszel attól tart, hogy a tagállamok közötti megosztottság akadályozhatja az unió gyors és hatékony válaszát a piacra zúduló olcsó kínai termékekkel szemben – írja a Financial Times. A belső piac védelme során Magyarországon befektető kínai cégeket is súlyos csapás érinthet.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a pénzügyi benchmarkokra (másnéven: referenciamutató) vonatkozó szabályozás reformjáról csütörtök éjszaka. Az új szabályok jelentősen csökkenthetik a vállalati adminisztratív terheket, különösen a kkv-k számára, miközben a kritikus fontosságú benchmarkokat továbbra is szigorú kontroll alatt tartják majd. A reformok célja a pénzügyi piacok stabilitásának növelése és a rendszer átláthatóbbá tétele. Ez pedig az uniós versenyképességre is kihathat, miközben egy újabb lépés a tőkepiaci unió fokozatos kiépítésére.
Az Aszad-rezsim bukása alapjaiban rengette meg Szíriát és annak geopolitikai viszonyait. Az Európai Unió a történteket „régóta várt pozitív fejleményként” értékeli, miközben mérlegeli, hogy új alapokra helyezze kapcsolatát a háború sújtotta közel-keleti országgal.
Az Európai Unió szigorú irányelveket határozott meg az Egyesült Királysággal tervezett „újratárgyalási” folyamatban, beleértve a halászati jogok gyors rendezését és a „no cherry-picking” elv ismételt hangsúlyozását. A tárgyalások jövőre indulnak, miközben az Egyesült Királyság ambiciózus célokat tűzött ki az EU-val való biztonsági és kereskedelmi kapcsolatok újradefiniálására.
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott a pénzügyi adatok hozzáférését és megosztását szabályozó FiDA-keretről, amely komoly előrelépés a tőkepiaci unió létrehozásában, és a magyar EU-elnökség egyik első látható sikere. A szabályozás célja az egységes adatmegosztás megteremtése, amely növeli a pénzügyi szektor hatékonyságát, és javítja a fogyasztók, különösen a KKV-k és magánszemélyek helyzetét. A FiDA a személyre szabott pénzügyi termékek elérhetőségét segíti elő, miközben garantálja az adatok feletti fogyasztói ellenőrzést.
Az Európai Unió külügyi főképviselőjeként eltöltött mandátuma végén Josep Borrell kemény szavakkal figyelmeztette az uniós tagállamokat: az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, és az EU jövője is múlik azon, milyen gyorsan és hatékonyan képesek cselekedni. Búcsúinterjúban Borrell hangsúlyozta: „Most van itt az idő, hogy a tagállamok eldöntsék, támogatják-e Ukrajnát – és ha igen, akkor azonnal lépniük kell.”
Az Európai Unió visszahívta nigeri nagykövetét, miután a helyi katonai junta vádolta meg a blokkot azzal, hogy a humanitárius segélyeket a helyi hatóságok megkerülésével osztotta szét. Az eset tovább mélyíti a feszültséget a két fél között – írja a Politico.
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai műanyagipar termelése jelentős visszaesést szenvedett el 2023-ban, miközben globálisan a termelés nőtt. Az európai gyártók versenyképessége a szabályozások, magas energiaárak és olcsó import miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, ami több üzem bezárásához vezetett.
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye látványos lemaradásba került az Egyesült Államokhoz képest, amire a nyers GDP-adatok is egyértelműen rávilágítanak. Míg az EU gazdasága mindössze 15%-kal bővült, az amerikai gazdaság több mint 64%-kal növekedett 2013 és 2023 között, ezzel új szintre emelve a transzatlanti különbségeket. Az eltérés okai mélyebben gyökereznek: az USA innovációra, technológiai fejlesztésekre és rugalmas foglalkoztatási politikákra épülő gazdasági modellje erőteljesebb és rugalmasabb, míg Európa gazdasága merevebb, strukturális kihívásokkal küzd. A termelékenységi mutatóknál a lemaradás nem olyan drámai, de ott látszik csak igazán Európa szenvedése.
Az EU és az Egyesült Államok között fennálló kereskedelmi konfliktus a Trump-kormányzat visszatérésével ismét felerősödhet. Az USA egy magas rangú tisztviselője arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy fontolja meg a jövő márciusra tervezett, amerikai termékeket sújtó többletvámok bevezetésének elhalasztását.
Blokkolták a drasztikus intézkedést.
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
A nyugdíjasszervezetek kérésére.
Átfogó elemzés érkezett.
Ha szeretnél a magyar gazdasági közbeszédre valódi hatással lenni, itt a lehetőség!
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
