Nehéz évük volt a pénzügyi szektor nem banki intézményeinek 2022-ben, a legtöbb csapás a volatilis pénz- és tőkepiacokon kívül a biztosítási szektort érte, amelynek szereplői az MNB tőkepuffer előírásának köszönhetően maradhattak mindannyian talpon az utóbbi időben. Rajtuk kívül a pénztárakkal, alapkezelőkkel, befektetési és pénzügyi vállalkozásokkal is foglalkozik a jegybank friss jelentése.
Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította - olvasható az MNB közleményében.
A Szlovák Nemzeti Bank június 5-i hatállyal visszavonta a pozsonyi Novis Biztosító engedélyét. A társaság határon átnyúló biztosítóként működött itthon, azonban – a közjó védelmére szóló uniós jogkörével élve – az MNB már négy éve megtiltotta életbiztosításainak itthoni forgalmazását. A társaság magyar ügyfeleinek a szlovák felszámolónál kell majd jeleznie követelési igényét, a magyar jegybank tájékoztatást nyújt majd a folyamat kapcsán a tudomására jutó információkról - közölte a magyar felügyelet.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent májusban az infláció Magyarországon, a KSH adatai szerint 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza az áremelkedés üteme, havi alapon pedig már csökkentek a fogyasztói árak. A vártnál kedvezőbb adat után az elemzők szinte biztosra veszik, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az inflációs ráta.
A KSH csütörtök reggeli közlése szerint az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza májusban az infláció. Az MNB által közölt alapmutatók is jelentős enyhülést mutatnak a korábbi hónapokhoz képest.
Az idén külföldi nyaralásra induló magyarok 83%-a a helyszínen is bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával tervez fizetni, ezzel Magyarország első a régióban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országra, köztük hazánkra is kiterjedő, „Utazási és fizetési szokások 2023” címmel megjelent tanulmánya szerint. Az utazási irodák közvetítésével külföldi nyaralást tervező magyarok 67%-a interneten foglalja le útját, de ugyanígy választ szállást a saját szervezésben utazók mintegy 70%-a is. Minden második utazást tervező magyar személyenként 200 és 600 euro közötti összeget szán külföldi nyaralásra - olvasható a Visa közleményében.
A pénzügyi szektor rekordszintű különadója ellenére a bankszektor 229 milliárd, a biztosítási szektor 7 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet Magyarországon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hét elején közzétett adataiból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az Dnyeperen történt gátszakadással foglalkozunk, amely amellett hogy elönti a környező területeket, azt a veszélyt is magában rejti, hogy csökken a Zaporizzsjai atomerőmű hűtési hatékonysága. Vendégünk volt Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője. A második blokkban a Magyar Nemzeti Bank veszteségével foglalkoztunk, amely már tavaly is tetemes volt, de jövőre és azután már a tartalékokat is elemésztheti. Erről Beke Károlyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdezzük.
Messze az inflációtól elmaradó mértékben, 6,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A biztosítók első negyedéves nyeresége 20-ról 7 milliárdra olvadt, amiben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt, az év egészében mintegy 90 milliárd forintra rúgó pótadónak is komoly szerepe lehetett. A kötelező biztosításokra vonatkozó adatok alapján az üzemanyag-drágulás miatt jelentősen visszaeshetett Magyarországon az autóhasználat.
Minden idők legnagyobb, 327 milliárd forintos (egész évre elszámolt) különadóterhe ellenére rekordszintű, 229 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar bankszektor az év első három hónapjában. Az MNB kedden közzétett első negyedéves adatai alapján megnéztük, miként lehetséges ez: a magyarázat a kamatbevételek elszállásában és a kockázati költségek beesésében egyszerre keresendő.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.
A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, ám a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja - közölte a felügyelet.
Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.
2022-ben 402 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek, ez lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi 51,7 milliárdot, sőt az elmúlt húsz évben sem volt példa még csak hasonlóan nagy mínuszra sem. Ugyanakkor a magas kamatok miatt a veszteség lehetett volna sokkal nagyobb is, ha a kamateredményt nem kompenzálja a devizaváltáson elkönyvelt 800 milliárd forintos profit.
Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve. A biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – olvasható az MNB friss KGFB-indexében.
Az MNB megújítja az elektronikus pénzforgalmi stratégiáját és új célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra, amelyeket a Pénzforgalom 2030 című stratégiában publikál. Az MNB javaslata szerint a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséről a használat ösztönzésére kell áthelyezni hangsúlyt. Digitalizációs szintugrást terveznek: míg 2020 kevesebb mint egyharmad volt az elektronikus fizetések aránya a teljes hazai pénzforgalomban, 2030-ra 60 százalékos vagy ennél magasabb arányt céloztak meg. Jön az AFR 2.0, vagyis az azonnali átutalási rendszerre épülő QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a Giro csalásmegelőzési rendszere.
Pünkösd miatt a piacok többségén is rövid hét lesz, ennek ellenére várható néhány fontos adat, elsősorban a májusi inflációról és az első negyedéves GDP-ről.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
Minél előbb strukturális reformokat kell végrehajtani az Európai Bizottság értékelése szerint.
1200 kilométert repültek.
Megszakadtak a tágyalások az USA és Kanada között.
Várják a következő lépést.
Donald Trump este jelentette be a tárgyalások szüneteltetését.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
