• Megjelenítés

MNB

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.

MNB: tömegével kell megemelniük a tőkéjüket a pénzügyi vállalkozásoknak

MNB: tömegével kell megemelniük a tőkéjüket a pénzügyi vállalkozásoknak

A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, ám a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja - közölte a felügyelet.

Kiderült, mit okoztak az egekbe emelt kamatok, kezdhet aggódni a kormány is

Kiderült, mit okoztak az egekbe emelt kamatok, kezdhet aggódni a kormány is

Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.

Hatalmas vesztesége volt az MNB-nek, de még nagyobb is lehetett volna a gyenge forint nélkül

Hatalmas vesztesége volt az MNB-nek, de még nagyobb is lehetett volna a gyenge forint nélkül

2022-ben 402 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek, ez lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi 51,7 milliárdot, sőt az elmúlt húsz évben sem volt példa még csak hasonlóan nagy mínuszra sem. Ugyanakkor a magas kamatok miatt a veszteség lehetett volna sokkal nagyobb is, ha a kamateredményt nem kompenzálja a devizaváltáson elkönyvelt 800 milliárd forintos profit.

MNB: elindult a kötelező biztosítások drágulása, de még messze az infláció alatt

MNB: elindult a kötelező biztosítások drágulása, de még messze az infláció alatt

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve. A biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – olvasható az MNB friss KGFB-indexében.

Itt az MNB mesterterve: bemutatták az új pénzforgalmi stratégiát

Itt az MNB mesterterve: bemutatták az új pénzforgalmi stratégiát

Az MNB megújítja az elektronikus pénzforgalmi stratégiáját és új célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra, amelyeket a Pénzforgalom 2030 című stratégiában publikál. Az MNB javaslata szerint a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséről a használat ösztönzésére kell áthelyezni hangsúlyt. Digitalizációs szintugrást terveznek: míg 2020 kevesebb mint egyharmad volt az elektronikus fizetések aránya a teljes hazai pénzforgalomban, 2030-ra 60 százalékos vagy ennél magasabb arányt céloztak meg. Jön az AFR 2.0, vagyis az azonnali átutalási rendszerre épülő QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a Giro csalásmegelőzési rendszere.

Valami nagyon bűzlik a bankbetéteknél, csúnyán kilóg a sorból Magyarország

Valami nagyon bűzlik a bankbetéteknél, csúnyán kilóg a sorból Magyarország

Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.

Gyökeres átalakulások jönnek a betétbiztosítás területén Európában

Gyökeres átalakulások jönnek a betétbiztosítás területén Európában

Gyökeresen átalakulhat a betétbiztosítási rendszerek helye a felszámolási hierarchiában, növekedhet azok szerepe a szanálási finanszírozásoknál, illetve a határon átnyúló kifizetések területén is. A közelmúlt ilyen szabályok szerint zajló magyarországi eljárásai nyomán az Országos Betétbiztosítási Alap felszámolási térülései jóval magasabbak lettek a korábbi, e speciális szabály előtti eljárásokhoz képest – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke az Európai Betétbiztosítók Fórumának Magyarországon tartott közgyűlésén.

Elárulta az MNB, milyen állapotban van a magyar bankrendszer az amerikai bankcsődök után

Elárulta az MNB, milyen állapotban van a magyar bankrendszer az amerikai bankcsődök után

Az amerikai bankcsődök megmutatták, hogy a nemzetközi kockázatok elől az európai bankok sem tudnak elbújni. A magyar bankrendszer ugyanakkor rendkívül stabil és ellenálló a sokkokkal szemben – mutatta ki az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Az extraprofitadó az áprilisi változtatással együtt is idén 250, a bankadó 80, a kamatstop második félévre történt meghosszabbítása további 100 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak. Az MNB-től kapott kamatbevételek növekedése azonban fedezetet nyújt számos extra tételre, tavaly például 675 milliárddal nőtt a szektor kamatjövedelme. A hitelezés érdemi lassulása és az ingatlanárak csökkenése egyelőre nem jelent érdemi kockázatot a bankrendszer számára a jegybank szerint, és magas likviditásuk miatt egyelőre nem szorulnak rá a lakossági betéti kamatok tömeges emelésére sem.

Miért nem szakad a forint?

Miért nem szakad a forint?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében azt elemeztük, hogy milyen hatása lehet az irányadó kamat egy százalékpontos csökkentésének, különös tekintettel arra, hogy a forint árfolyamát részben a magas kamatszint stabilizálja. Vendégünk Beke Károly, lapunk makroelemzője. A második blokkban munkaerőpiac volt a téma, a kormány ugyanis már nem utasítja el élesen azt, hogy vendégmunkásokkal töltsék fel az üres álláshelyeket. Hogy ennek mi az oka és milyen jogszabályi változások jöhetnek, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.

Meglépte az MNB azt, amitől sokan féltették a forintot – Van okunk aggódni?

Meglépte az MNB azt, amitől sokan féltették a forintot – Van okunk aggódni?

Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.

Itt az MNB első betéti tendere 17 százalékos kamattal

Itt az MNB első betéti tendere 17 százalékos kamattal

A jegybank kedden döntött arról, hogy a korábbi 18 százalékról 100 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot, a gyakorlatban azonban ez csak a szerda reggeli tender meghirdetésével valósult meg.

34 hónapja nem látott döntés az MNB-től, de hogyan tovább? És mi lesz így a forinttal?

34 hónapja nem látott döntés az MNB-től, de hogyan tovább? És mi lesz így a forinttal?

Utoljára majdnem három éve, 2020 júliusában volt példa olyanra, amit a Monetáris Tanács kedden meglépett, hogy csökkenjen az irányadó kamat. Azóta hosszú utat jártunk be a 0,6 százaléktól a 18 százalékig, de a mostani lépés egyértelműen fordulatot jelenthet, azt, hogy fokozatosan ugyan, de véget érhet az extrém magas kamatok kora Magyarországon.

Matolcsy György: minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat

Matolcsy György: minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat

Hosszú idő  után csökkentette az irányadó kamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, Matolcsy György pedig sajtótájékoztatóján elsősorban a kormány és a jegybank együttműködését emelte ki. Szerinte ugyanis csak közösen győzhetik le az inflációt, mely továbbra is az elsőszámú közellenség.

Megszületett az MNB döntése, de a lényegre még várnunk kell

Megszületett az MNB döntése, de a lényegre még várnunk kell

Az eddigi szinten tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, a kamatfolyosó felső szélét viszont 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette. Ugyanakkor arra még várnunk kell délután háromig, hogy az irányadó kamathoz hozzányúlt-e a jegybank.

Matolcsy György beszél a mai kamatdöntés után

Matolcsy György beszél a mai kamatdöntés után

Délután háromkor sajtótájékoztatót tart Matolcsy György az MNB elnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. Ez azt a várakozást erősítheti, hogy az irányadó kamat csökkentéséről is dönthet a Monetáris Tanács.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility