Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
Komoly ellenállásba ütközött a japán kormány védelmi kiadásokat növelő célja, ugyanis azt adóemelésekkel érnék el - számolt be a Reuters. A lépést a jelek szerint elhalasztják, eközben egyre biztosabbnak tűnik, hogy a NATO meg fog jelenni az ázsiai hatalomnál.
A jövőre tervezett literenként 40 forintos adóemelés azt jelenti, hogy a mostani 575,9 átlagára a 95-ös benzinnek azonnal felszalad 615,9 forintra, írja a Piac&Profit. A holtankoljak.hu listája szerint ezzel a tarifával jócskán elhúzunk bármelyik szomszédunktól.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a szerda éjszakai jogszabálydömpingről volt szó, melynek keretében a kormány rendeleti úton nyúlt bele a magyar megtakarítási piacba. Sok megtakarítási formát hozott még a jelenleginél is nagyobb versenyhátrányba az államkötvényekhez képest, és több intézkedéssel is mesterséges kereslet generálásába kezdett az államadósság finanszírozási oldalán. Az adás első részében a rendeletcsomag azon részét járjuk körbe, mely alapján mostantól 13 százalékponttal emelkedik rengeteg megtakarítási forma esetében a nyereség után fizetendő adóráta, amiről Gyányi Tamást, a WTS Klient senior partnerét kérdeztük. A műsor második részében holisztikusan értékeltük a csomag megtakarítási piacra gyakorolt hatását, amivel kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
A napokban válik effektívvé a kormány nyári bejelentése a különadókról: több új különadót, vagy azok emelt, extra összegét most kell az érintett vállalatoknak befizetniük a költségvetésbe. Az RSM Hungary adószakértőinek segítségével egy cikkbe összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a kormány által extraprofitadónak nevezett sarcokról és azok fizetési határidejéről.
A román kormány az adótörvénykönyv kiigazításáról, adókedvezmények eltörléséről és egyes jövedéki adók emeléséről döntött pénteki ülésén, a közép- és hosszú távú költségvetési egyensúly fenntartása érdekében - jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszer.
Nagy változásokra kell felkészülniük az eddigi katás kisadózóknak, a kormány megszünteti a kata visszaélés-szerű használatát, de közben a legálisan katázók számára szűkíti a lehetőségeket és a magasabb adóterhelésbe tereli az érintetteket. Az RSM Hungary tanácsadó cég szakértő csapatával segítünk eligazodni a legfontosabb kérdésekben.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) új szabályozásával a kormány visszatért a kiinduló ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, ésszerű adózási forma - mondta Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
A cég szerint "az autógyártók kénytelenek átállni az elektromos és hibrid motorokra".
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy globális játszma része lehet.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
