SUI
Svájc 0 (4) (3) 0 Kolumbia
COL
 Vége
Nyolcaddöntö
FRA
Franciaország 2 0 Marokkó
MAR
 Vége
Negyeddöntő
ESP
Spanyolország Belgium
BEL
 Ma 21:00
Negyeddöntő
NOR
Norvégia Anglia
ENG
 Szombat 23:00
Negyeddöntő
  • Megjelenítés
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

2026. június 19. 11:37 | Portfolio

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

Bajba kerülhet a világ legrettegettebb ragadozója

2026. június 13. 15:45 | Portfolio

Bajba kerülhet a világ legrettegettebb ragadozója

Bejárta a világsajtót az a videófelvétel, amelyen búvárok egy Tunézia és Szicília közötti hajóroncsnál, az ott talált gazdátlan halászhálók közelében egy kifejlett fehér cápát filmeztek le. Az igazi szenzációt azonban nem maga az észlelés jelenti, hanem az, hogy a közvélemény meglepődött a ragadozó jelenlétén, miközben a faj valójában soha nem tűnt el a Földközi-tengerből - tudósított a Phys.org.

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

2026. május 26. 20:14 | MTI

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

Újabb államtitkárt jelentett be a kormány

2026. május 15. 15:49 | Portfolio

Újabb államtitkárt jelentett be a kormány

Kőrösi Levente lesz a természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkár - jelentette be Gajdos Jászló élő környezetért felelős miniszter.

Brutális pusztítást végez az ipari méretű halászat – A visszadobott halak sem élik túl

2026. május 11. 18:45 | Portfolio

Brutális pusztítást végez az ipari méretű halászat – A visszadobott halak sem élik túl

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) kutatói kimutatták, hogy az ipari méretű halászat évtizedek óta jelentős mennyiségű biomasszát termel ki az óceán úgynevezett szürkületi zónájából. Ezzel megcáfolták azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy ez a hatalmas mélyvízi ökoszisztéma nagyrészt érintetlen maradt. A kutatás eredményeit a Global Change Biology folyóiratban publikálták - írta meg a Phys.org.

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Így válasszunk zöldépület-minősítést 2026-ban: mutatjuk, milyen új változások lépnek életbe

2026. április 27. 11:00 | Vértesy Mónika

Így válasszunk zöldépület-minősítést 2026-ban: mutatjuk, milyen új változások lépnek életbe

Az európai építőipar válaszút előtt áll. Ez az ágazat felelős az EU teljes hulladéktermelésének több mint 35%-áért és a nyersanyag-felhasználás 50%-áért. Az ingatlanfejlesztők számára a fenntarthatóság már nem csupán "szép vállalás", hanem a befektetési stabilitás alapköve: a szigorodó uniós szabályozás (pl. EU Taxonómia, EPBD, CSRD) és a "stranded asset" (értékvesztett eszköz) kockázatának elkerülése független minőségbiztosítást igényel.

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

2026. április 26. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

2026. április 23. 16:17 | agrarszektor.hu

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

Egzotikus halak a hévízi tóban, tengeri tarisznyarákok a Dunában, aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai lepkekabóca a magyar borvidékeken. Csupa olyan hírek, amelyek az elmúlt években sokkolták a szakmát. De vajon miért érezzük azt, hogy egyre több inváziós faj jelenik meg hazánkban és mi áll ennek a hátterében? És tehetünk-e valamit azért, hogy az általuk okozott károkat mérsékeljük? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Weiperth András hidrobiológus.

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

2026. április 08. 08:05 | Portfolio

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

2026. január 17. 19:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

Lesújtó képet fest Európa környezeti állapotáról az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. Csak két intő jel: a talajok 60-70%-a degradálódott, a felszíni vizek mindössze 37%-a nevezhető jó vagy kiváló ökológiai állapotúnak. Magyarország kapcsán többek között azt állapítja meg az EEA, hogy fele annyi hulladékká vált anyagot (másodnyersanyagot) hasznosítunk (viszünk vissza a gazdaságba), mint az EU-átlag; változatlanul fennáll a levegőminőségi követelmények tartós megsértése; és sürgősen szükség lenne a víziközművek korszerűsítésére is. Továbbá dupla annyi energiafelhasználás mellett állítjuk elő az egységnyi GDP-t, mint az EU-átlag.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility