Miközben a rendszeres fűnyírás és a rövidre nyírt gyep a társadalmi elvárások egyik szimbólumává vált, a természetes élőhelyek eltűnésével jelentősen csökkent a beporzó rovarok száma és sokfélesége is. Bár a rovarcsípésektől és az allergiás reakcióktól tartva sokan vannak olyanok, akik nem szeretik maguk közelében tudni a különféle beporzókat, fontos tudni, hogy azok bizony kertünk, sőt tulajdonképpen a jövőnk alappilléreit is jelentik. Erről a témáról beszélt az Agrárszektor Alapvetés podcast műsorában Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója.
A biodiverzitási stratégia egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok ESG-politikájában, különösen az energetikai szektorban, ahol a környezeti változások közvetlen üzleti kockázatokat jelentenek. Szabó Beatrix, az Alteo Fenntarthatósági és EBK igazgatója szerint a cégek két fő módon járulhatnak hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez: közvetlen élőhely-javítással és fajvédelmi programokkal. Az EU 2030-ig minden tagországtól elvárja a természet helyreállítási törvényének megalkotását, és bár a hazai piacon még gyerekcipőben járnak ezek, a befektetői előnyök és a banki hitelbírálatok miatt egyre több vállalat foglalkozik a témával. A naperőműveknél és vízerőműveknél számos innovatív lehetőség kínálkozik a biodiverzitás növelésére, amelyek akár költséghatékonyságot is eredményezhetnek.
A hazai működésű vállalatok fenntarthatósági területeken elért eredményeiből válogattunk az áprilisi összefoglalónkban. Ezen időszak alatt olyan vállalati bejelentések érkeztek, mint az FSC®-tanúsítvánnyal rendelkező faanyagok melletti teljes elköteleződés, energia-, és vízcsökkentési eredmények, új program az egészséges táplálkozás népszerűsítésére, irodai hulladékkezelési megoldás, valamint egy hosszú távú biodiverzitási stratégia bejelentése.
A vállalat Zöld Bizottsága által elfogadott, 15 évre vonatkozó biodiverzitási stratégia részeként az Alteo egyfelől a saját erőművi területein igyekszik megőrizni és helyreállítani a biológiai sokszínűséget, másrészt élőhelyrekonstrukciót és vízvisszatartást célzó projekteket tervez az erőművektől távolabb eső területeken is.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában – derül ki a kutatóintézet közleményéből.
2024-ben 11 százalékkal mérsékelte a saját működéséből származó kibocsátásait a Velux Cégcsoport – ez összesen 60 százalékos csökkenést jelent 2020-hoz képest. Az elmúlt évben fókuszba került a biodiverzitás és a körforgásos gazdálkodás kérdése is, új kezdeményezéseket indítva mindkét területen - írja a cég a közleményében.
A világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országai a mezőgazdasági és erdészeti termékek fogyasztásával átlagosan több mint 15-ször nagyobb veszteséget okoznak külföldön a biológiai sokféleségben, mint határaikon belül - derül ki egy, a Nature-ben publikált tanulmányból. A Princeton kutatói a világon először számszerűsítették az országok fogyasztásának külföldi környezeti hatásait, illetve hozzájárulásukat a világ biológiai sokféleségének csökkenéséhez. A beföldi természetkímélő célú intézkedések kedvezőtlen esetben globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak a biodiverzitásban.
Az elmúlt 40 évben a világ tavainak többsége megváltoztatta színét egy új kutatás szerint. A tudósok 67 000 tó 32 millió műholdas felvételét elemezték, és a jelentős változások mögött a tavi ökoszisztémák átalakulását sejtik - írja a Phys.org.
Egy friss, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által közzétett jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió valószínűleg nem tudja majd teljesíteni a 2030-ra kitűzött környezetvédelmi és klímacéljainak túlnyomó többségét. Az eredmények azért is riasztóak, mert az uniós döntéshozók a világ első klímasemleges kontinensévé kívánják tenni Európát 2050-re, ám a célhoz vezető út során több területen is nagy lemaradás tapasztalható
Ausztráliában, Új-Zélandon és a csendes-óceáni országokban eddig nem jelent meg a tavaly az Egyesült Államokban berobbant, azóta már a világ egyre több országában terjedő madárinfluenza (H5N1) vírus, a szakértők szerint azonban ez a helyzet hamarosan megváltozhat. A vírus átterjedése különösen súlyos következményekkel járhat Ausztrália sokszínű állatvilágára, valamint a helyi őslakos közösségekre is, akik életében fontos szerepet játszanak a madarak, többek között kulturális és étkezési célból is - írta meg a Medical Xpress a The Conversation tanulmánya alapján.
A fosszilis tüzelőanyagok termelésének és felhasználásának környezeti hatásait illetően a figyelem nagyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátására irányul, és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni számos más jelentős problémát, például a levegőszennyezést, a zajszennyezést, a talaj és a víz szennyezését, a földterületek degradációját és a biológiai sokféleség felszámolását.
A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb felmérése szerint a fegyveres konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a dezinformáció jelentik a legnagyobb globális kockázatokat az elkövetkező időszakban. A szerdán közzétett "Globális kockázatokról szóló jelentés" rávilágít a növekvő geopolitikai feszültségekre és a globális bizalom megrendülésére, miközben a klímaváltozás továbbra is súlyos fenyegetést jelent - jelentette a Cnbc.
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint a világ fafajainak több mint 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. A Global Tree Assessment elnevezésű, évtizedes kutatás eredményeként elkészült felmérés riasztó képet fest bolygónk erdeinek állapotáról - írta meg az IFLScience.
Gyorsabb cselekvésre buzdította hétfőn a Kolumbiában megrendezett 16. Biodiverzitás Konferencián (COP16) a tagállamokat az ENSZ annak érdekében, hogy teljesülhesenek a 2030-ra kitűzött természetvédelmi célok.
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás pályázati felhívása - közölte az Agrárminisztérium.
Az Európai Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében ma több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új európai projekt, köztük két magyar érintettségű projekt támogatására – derült ki a Bizottság közleményéből.
Ursula von der Leyen és Jessika Roswall véleménycikke.
Kedd reggel sok kérdésre választ kapunk.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Magasabb költségvetési hiányra felkészülni.
Egy teherhajó volt a célpont a Vörös-tengeren.
Locsolási tilalmat is bevezettek már.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
