A Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a pedagógusok jövő évi béremeléséhez szükséges részletszabályokat. A kormány 2025. január 1-jétől intézményi szinten átlagosan 21,2 százalékos béremelést biztosít - vette észre a 24.hu.
A 2025-re vonatkozó kilátásaikat tekintve a munkáltatók inkább optimisták, de egyelőre óvatosan nyilatkoznak a létszámbővítési terveikről. A legnagyobb kihívásuk jelenleg megtalálni azokat a szakmailag megfelelő jelölteket, akik beillenek a cégkultúrába, miközben meg kell birkózniuk a jelentkezők magas bérigényeivel is – derült ki a Profession.hu elemzéséből.
Idén a leginkább jellemző béremelés 6-10% között volt a fehérgalléros specialisták körében, jövőre viszont 5-8%-os sáv várható a Grafton Recruitment toborzócég szerint. A cég Salary Guide kiadványai alapján a dolgozók kifejezetten nyitottak a váltásra, így jövőre sokan kereshetnek maguknak új munkahelyet.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.
A Volkswagen német szakszervezeti képviselői hivatalosan megszavazták a korlátozott sztrájkokat, amelyek december elsején kezdődnek, miután a bérek és az üzembezárások kapcsán folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre - derült ki az IG Metall szakszervezet közleményéből.
Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.
Az EY Magyarország felmérése szerint a cégek a legnagyobb kihívásnak az árfolyamkockázatot és az elvárt béremelések teljesítését tartják - közölte a nemzetközi tanácsadócég 300 magyar adó- és pénzügyi vezető körében végzett kutatásának eredménye alapján.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Mindamellett, hogy egyre nagyobb részét birtokolják a kereseteknek, az elmúlt évtizedekben a fejlett gazdaságokban megfigyelhető a magas keresetűek fokozódó elkülönülése a munkahelyeken, amit az alacsonyabb keresetűekkel való kapcsolódási pontok jelentős csökkenése kísér. Tizenkét ország adatain végzett kutatásunk alapján látható, hogy a magas keresetűek mind kisebb valószínűséggel dolgoznak együtt az alsóbb kereseti kategóriákba tartozó munkavállalókkal, ami hosszú távon jelentősen átalakíthatja a társadalmi szerkezetet.
A HR-folyamatok szerepe egyre inkább stratégiai szintre emelkedik a cégek számára azáltal, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon a munkavállalók megtartása és motiválása növekvő kihívást jelent – hangzott el az RSM Hungary "A legnagyobb probléma az ember? HR és Bérszámfejtés 2025" című webináriumán, amelyen a HR-tevékenységekhez szorosan kapcsolódó bérszámfejtés kiszervezésének lehetséges előnyeiről is szó esett.
A csalódást keltő harmadik negyedéves GDP-adat után az Erste elemzői lefelé módosították az idei GDP-előrejelzésüket 0,5%-ra az eddigi 1,4%-ról. Az áthúzódó hatás és a jövő évi bizonytalanságok miatt a jövő évi előrejelzést is lefelé módosították 2%-ra. A beruházások ugyanakkor a jövő év második félévétől stimulálhatják az aktivitást.
A hazai bérek alacsonyabbak az EU-átlagnál, ami indokolja a minimálbér emelést. Ugyanakkor a cégek termelékenysége ettől még nem fog javulni, így egyáltalán nem biztos, hogy megtámasztja a gazdasági növekedést – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group alapítója és igazgatósági tagja. A szakember kitért arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzés piacán a gazdasági nehézségek nem feltétlenül jelennek meg közvetlenül, hiszen a piaci szereplők egy része éppen a gazdaságos munkaerőköltség érdekében szívesebben fordul a munkaerő-kölcsönzéshez. A szabályozás ugyanakkor valóban nehézségeket okoz, az igazi probléma a kiszámíthatatlanság – tette hozzá. Elmondta azt is, az elkövetkezendő 1-2 évben szeretnék megvalósítani külföldi akvizíciós terveiket, amelyet részben tőkeemeléssel biztosítanának.
A PCE infláció a várakozásoknak megfelelően tovább csökkent, a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, a fogyasztók pedig nagyon szépen költenek. Egyelőre nyoma sincs a lassulásnak, nemhogy a recessziónak.
Javaslatot nyújtott be a fuvarozói szektor munkabéreinek átalakítására a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely szerint az utazó munkavállalóknak járó speciális juttatásokat, mint a napidíj és az üzemanyag-megtakarítás, alapbérként kellene kezelni. Szabó Imre Szilárd, a szakszervezet ügyvezető alelnöke szerint az új rendszer biztosítaná a tisztességes bérszintet, valamint a megfelelő nyugdíjakat az érintett munkavállalók számára, különösen a külföldi kiküldetések szabályozásának változása miatt.
Elkezdődött az adatközlési dömping Európában, a kontinens legnagyobb gazdaságai sorra teszik közzé inflációs és növekedési adataikat. A francia GDP már megérkezett, sokkal jobb lett a vártnál, a spanyol GDP-növekedés pedig egyenesen kirobbanó volt a gyenge európai környezetben. Németország is felülmúlt a várakozásokat és növekedni tudott, ami pozitívum két év stagnálás után. Az eddig beérkező inflációs adatok viszont szintén felfelé okoztak meglepetést. A fentieket látva nem meglepő, hogy az eurózóna GDP-adata is meghaladta a várakozásokat.
A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a reggel megismert friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk. Ezek kapcsán arról is szó volt, hogy az idei kereseti folyamatok megalapozhatják-e a kormány középtávú bérkiáramlási terveit, és hogy utóbbiak milyen kockázatot hordoznak. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében az épp társadalmi vitán lévő 2025-ös adójogszabályokról volt szó, a várható változásokról Szadai Andrást, a WTS Klient vezető adótanácsadó partnerét kérdeztük.
2024-2025-ben a magyar gazdaság növekedése lehet az egyik legszerényebb a tágan vett keleti- és közép-európai régióban – áll a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legújabb elemzésében. Idén mindössze 1,2%-os GDP-növekedés várható, amely a harmadik leggyengébb eredmény a vizsgált országok között. A 2025-ös előrejelzés sem sokkal biztatóbb, Magyarország itt is a leglassabb növekedést produkáló államok közé kerülhet. A régiós autóipar gyengesége és a beruházások visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet, a kegyelemdöfést pedig Donald Trump ismételt megválasztása viheti be, vélik a bécsi szakértők.