Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH friss számaiból. Az adatok alapján elmondható, hogy a hazai béremelkedési ütem továbbra is nagyon erős. Az idei évben a legkisebb bérek növekedése (a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány hajtja felfelé a kereseteket.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Ha azt gondoltuk, hogy a 10% feletti magyar emelkedés bérrobbanásnak számít, akkor a román béremelkedésre nincsenek szavak.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A magyarországi járműgyártó vállalatok alapvetően alacsony termelékenységűek, az egy főre jutó hozzáadott érték lényegesen kisebb, mint Nyugat-Európában - írja Vakhal Péter. A Kopint-Tárki tudományos munkatársa ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai bérek és termelékenység összevetése alapján a hazai autógyárak profitja érdemben magasabb lehet, mint a régiós társaknál.
Jelentősen nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon, azonban régiónként nagyon komoly eltéréseket láthatunk. A Trenkwalder szerint akár 40 százalékkal is eltérhetnek az órabérek az ország különböző részein.
További béremelés lenne szükséges a tűzoltóságnál is, mivel egyre kevesebben választják ezt a pályát - mondta a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak. A Belügyminisztérium közölte: folyamatosan egyeztetnek az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben.
Tavaly novemberben is kitartott a gyors béremelkedési ütem, azonban az infláció miatt a reálkeresetek már lassabb ütemben nőnek.
Egy pályakezdő mérnök 350-400 ezer forintos bruttó fizetésre számíthat majd a BMW debreceni gyárában, a legalább hároméves tapasztalattal rendelkező munkavállalók 450-500 ezer, míg egy vezető 600-650 ezer forintos kezdő fizetéssel számolhat - írja az autopro.hu a Hays Hungary mérnöki toborzó csapatának becslései alapján.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A pedagógusok legkorábban 2020-ban remélhetnek fizetésemelést - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunk kérdésére adott válaszából. A Portfolio megírta, hogy az az extrém helyzet jön létre jövőre, hogy a garantált bérminimum (vagyis szakmunkás minimálbér) magasabb, mint a kezdő tanítók fizetése a bértábla alapján.
Magyarország továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) osztályvezetője. A külföldi cégek az ideihez hasonló mértékű, 6-8 százalékos béremelésre számítanak.
Szeptemberben tovább folytatódott a gyors béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér emelése és a munkaerőhiány is hajt, azonban az egyre magasabbra kúszó infláció miatt a reálbérek már lassabb ütemben emelkednek.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Az iO Partners szakértője szerint nagyban segítheti a folyamatot egy tanácsadó cég.
Gyertyánfy Miklóssal, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatójával beszélgettünk.
Windisch László több részletet megosztott az ügyről.
Reflektorfényben a finanszírozás, a támogatások és a versenyképesség javítása.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
