„Vissza kell szerezni a demokráciát, míg nem késő” – Acemoglu interjúja a neves filozófussal

2026. március 15. 10:00 | Michael J. Sandel, Daron Acemoglu

„Vissza kell szerezni a demokráciát, míg nem késő” – Acemoglu interjúja a neves filozófussal

A növekvő egyenlőtlenség populista dühöt szít, az AI pedig az emberi munkaerő leváltásával fenyeget. Ebben a helyzetben Daron Acemoglu, az MIT Nobel-díjas közgazdásza Michael J. Sandel politikafilozófussal vitatta meg azt a kérdést, hogy miként lehetne újjáéleszteni a demokráciát, mielőtt a károk visszafordíthatatlanná válnak. Széles témákat érintő beszélgetésükben kitértek a meritokrácia sötét oldalára, a piacok korlátaira, a szabadság jelentésére és a technológiai vállalatok nyilvános tér feletti egyre erősebb befolyására.

A gazdagok megadóztatásával kellene betömni a költségvetések lyukait?

2026. február 26. 14:00 | The Economist

A gazdagok megadóztatásával kellene betömni a költségvetések lyukait?

Amerika leggazdagabb 1%-a a gazdaság jövedelmének ötödével rendelkezik, és az adók közel egyharmadát ők fizetik be. Sok politikus szerint ennél sokkal többet kellene adózniuk. Zohran Mamdani, New York polgármestere új, 2%-os helyi, önkormányzati adót akar kivetni az 1 millió dollár feletti jövedelmekre. Virginia, Rhode Island és Washington állam hasonló intézkedéseket mérlegel; Kaliforniában pedig valószínűleg idén szavaznak a milliárdosok vagyonára kivetendő "egyszeri" 5%-os adóról. Európában is felmerült a gazdagok megadóztatásának kérdése. Franciaországban népszerű kampány indult a vagyonadó bevezetése érdekében. És mivel a brit kormányfő, Keir Starmer pozíciója is meggyengült vagy bukásra van ítélve, pártja, a Munkáspárt balszárnya is bevezethet egy vagyonadót.

Gazdagok, reszkessetek! Robin Hood lett az állam, és lecsap rátok!

2026. február 19. 09:00 | The Economist

Gazdagok, reszkessetek! Robin Hood lett az állam, és lecsap rátok!

Nem titok, hogy az egyenlőtlenség mértéke az 1980-as és 1990-es években a gazdag világ nagy részében nőtt, és azóta is viszonylag magas. 1980-ban a leggazdagabb 1% az USA-ban az adózás előtti jövedelem 9%-ával rendelkezett, ami 2022-re 16%-ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban Európában a felső 1% részesedése 8%-ról 12%-ra nőtt. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése és ennek következménye, a középosztálybeli jövedelmek stagnálása olyan szembetűnő és széles körben elterjedt, hogy gyakran azt a populizmus világszerte tapasztalható erősödésének lehetséges magyarázataként említik.

Az adóinga túloldalán, avagy üres zsebből nehéz takarékoskodni

2026. február 02. 19:00 | Bethlendi András

Az adóinga túloldalán, avagy üres zsebből nehéz takarékoskodni

Míg a 2010 előtti adópolitika a gazdasági aktivitást fojtotta meg, az adókerülést erősítette, addig a jelenlegi rendszer az ingát a másik irányába lengette ki: a tőke és a felső rétegek relatíve alacsony adóztatása mellett a fogyasztást terhelő elvonások mára a társadalmi olló kinyílásához és a belső kereslet tartós gyengüléséhez vezetett. Friss elemzésünkben rávilágítunk, hogyan vált a magyar adóstruktúra degresszívvé.  A legalsóbb jövedelmi rétegek fizetik meg arányaiban a legmagasabb adót a „fogyasztásalapú” kormányzati stratégiáért, mivel pénzügyi megtakarítása és vállalkozói jövedelme érdemben csak a legfelső jövedelmi csoportoknak van. Így gyakorlatilag változatlan mondás: fizessenek inkább a szegényebbek. Ez nem csupán elméleti vita: a tőke és a munka adóztatása közötti felborult egyensúly immár a hosszú távú gazdasági növekedést is gyengíti.

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

2026. január 25. 11:00 | Farkas András

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Újabb reakció Zsiday Viktor felvetésére - „Az adórendszerhez nyúlni nem kell félnetek, jó lesz”

2026. január 24. 16:00 | Németh György

Újabb reakció Zsiday Viktor felvetésére - „Az adórendszerhez nyúlni nem kell félnetek, jó lesz”

A Portfolio hasábjain adózással kapcsolatos vita látszik kibontakozni, s mivel az áprilisi választások eredményeként esély van kormányváltásra, a vitának gyakorlati tétje (is) van: a (párt)politikai érdekek iránt érzéketlen, ám gazdaságpolitikai mellett társadalompolitikai szempontokat, a közt is szem előtt tartó gazdászok (a közgazdász elvileg ezt jelenti) mégis mit, miképp és milyen érvekkel tartanak megváltoztatandónak az adórendszerben.

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

2026. január 18. 10:30 | Bethlendi András

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

Súlyos válság árnyékolja be Bulgária évtizedes sikerét

2025. december 30. 12:07 | Portfolio

Súlyos válság árnyékolja be Bulgária évtizedes sikerét

Bulgária 2025. január 1-jén bevezeti az eurót, ám az ünnepi pillanatot beárnyékolja az ország mély politikai válsága. A kormány nemrég lemondott, nincs elfogadott költségvetés, és a lakosság közel fele továbbra is ragaszkodna a levhez - áll a Bloomberg friss elemzésében.

A gazdaság stagnál, az egyenlőtlenségek pedig nőnek

2025. december 30. 06:24 | Hüttl Antónia, Oblath Gábor

A gazdaság stagnál, az egyenlőtlenségek pedig nőnek

A Századvég vezető makrogazdasági elemzőjének írásunkra reflektáló nagyívű válaszcikke számos kérdésre kitér, ám néhány, a téma szempontjából fontos jelzést figyelmen kívül hagy. A magyar gazdaság évek óta stagnál, fenntarthatatlan makrogazdasági folyamatok jellemzik, az egyenlőtlenségek pedig nőnek. Csak mindezek mellőzésével lehet inkluzív növekedésről beszélni.

Részletes keresés