Január végén egyszerűsített a kormány az energetikai otthonfelújítási program adminisztratív feltételein, az Energiaügyi Minisztérium közleménye alapján meg is történtek azóta az első kifizetések az új feltételek szerint. A tavaly áprilisban eredetileg 108 milliárd forintos keretösszeggel, 20 ezer családi ház energetikai megújítása céljából bejelentett programra eddig közel 6000 kérelem érkezett be az MFB Pontokon 33 milliárd forint értékben, ebből 1300 pályázónak 4,6 milliárd forintot fizettek ki.
Az energetikai otthonfelújítási program keretében a lakcímbejelentés időpontjára vonatkozó feltételek enyhítésével mostantól új lakcímkártyával is igényelhető a támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton az MTI-vel.
Az Európai Bizottság legfrissebb összesítése szerint 2023-ban Magyarország nyújtotta a legnagyobb arányú állami támogatást az Európai Unióban, a GDP közel 3 százalékát fordítva erre a célra. Az EU egészét nézve az ilyen ösztönző kiadások csökkentek, a tagállamok egyre nagyobb hányadát irányították át olyan stratégiai célokra, mint az energiahatékonyság vagy a regionális fejlesztés. Magyarországon a kis- és középvállalkozások támogatása marginális maradt, miközben az állami források zöme ágazati és ipari fejlesztésekre ment. A magyar támogatási arány történelmi távlatban is kiemelkedő, de a recessziós gazdasági környezetben nem tudta megfordítani a beruházások zuhanását. A számok egy átrendeződő támogatási politikára utalnak, amelyben néhány kiemelt szektor dominanciája mellett a vállalkozások széles köre háttérbe szorul.
A Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján a vállalati energiahatékonyság és EKR rendszer jövőjéről és kilátásairól beszélgettek a szakértők - az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben érdemi szigorítás várható, a kormányzati várakozások szerint ezt követően a HEM-ek iránti kereslet felpöröghet, ami a tőzsdei értékesítési árak újbóli emelkedéséhez is hozzájárulhat. A beszélgetés során az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára többek között kiemelte: a módosítások egyik fókusza, hogy a legnagyobb energiafogyasztónak számító lakosságot szeretné zöldebbé, modernebbé tenni a minisztérium, illetve fontos üzenet még, hogy a 2030-as év után is van jövője az EKR-nek. Az energiakereskedők oldaláról lényeges üzenetek: fontos kérdés, hogy a kötelezettségek hány százalékát kell az új rendszerben lakossági HEM-ekkel teljesíteni, illetve a kiszámíthatóság egy fontos elem kell, hogy legyen az új rendszerben.
A Portfolio előzetes információival összhangban radikálisan megváltoztatná a kormány az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) szabályait, amelyek nyomán újra robbanhat az ingyenes padlásszigetelési és egyéb lakossági programok piaca, részben a 2026-os választásokkal összefüggésben. Az EKR-rendszer átalakításáról és várható következményeiről is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
A fővárosi lakások 84%-a többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületben van, így ezek energetikai felújítása kiemelkedő fontosságú. Az ilyen épületek korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására. A Budapesti Klímaügynökség célja, hogy felgyorsítsa az energiahatékonysági fejlesztéseket a fővárosban, ennek megfelelően még az idén elindítanának egy Budapesti Zöld Panelprogramot.
Jelentősen, 30-46%-kal tovább estek a tegnapi EKR-aukción a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) árai a novemberi, szintén komoly áresést hozó aukcióhoz képest, így az ingyenes padlásszigetelési program már abszolút nem éri meg a kivitelezőknek, de a Portfolio piaci információi szerint rövidesen jöhet a "feltámadás". Információink szerint ugyanis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) érdemi szigorítás várható, így a HEM-ek iránti kereslet felpöröghet, ami a tőzsdei értékesítési árak újbóli emelkedéséhez is hozzájárulhat, és így újraindulhat az ingyenes padlásszigetelési program.
Jelentős szakadék van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elképzelései és a valós cselekedetek között – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Schneider Electric nemzetközi kutatásának. A felmérés során a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy fontos számára az energiahatékonyság, de a többség számára még mindig a lámpák lekapcsolása jelenti a fő energiamegtakarítási intézkedést, noha ezzel alig pár százalékkal csökkenthető csak a villanyszámla.
Hétfőtől könnyített lehetőségekkel indul újra a pályázás a családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez kínált, összesen akár 6 millió forint kormányzati támogatásra. A 2025. január 20-án induló program több újdonságot is tartalmaz, így például növekszik a jogosultak köre - írja az Energiaügyi Minisztérium (EM) sajtóosztálya.
Hatott az Energiaügyi Minisztérium sorozatos figyelmeztetése, hogy január 15-én lezárul a Napenergia Plusz Program, mert az utolsó hetek hajrájában végül közel 750 pályázó adta be a kérelmét, és így az összes támogatási igény 23 ezer fölé nőtt, akik összesen 96,4 milliárd forintnyi forrást kértek. A tárca pénteki közleményéből egyúttal az is kiderült, hogy a 105,8 milliárdos keretösszegből 9,4 milliárd forint "beragadt", azaz nem kötötték le támogatási igénnyel a pályázók, így a tárca korábbi jelzése értelmében ezt átforgatják más célokra.
Január közepétől többen és kevesebb papírmunkával pályázhatnak az uniós forrású, energiakorszerűsítési célú otthonfelújítási programra - jelentette be Steiner Attila államtitkár. Ahogy az októberben közzétett tervezetből már kiderült, 1990 helyett a 2006-ig megépült családi házakra lehet igénybe venni a támogatást, továbbra is feltétel a 30%-os energiamegtakarítás, és a támogatott munkálatok köre sem változott. Ettől az uniós programtól függetlenül indul el az 5000 fő alatti kistelepüléseken a nem uniós forrású vidéki otthonfelújítási program január 1-jén.
Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
Hétről hétre egyre többen vizsgálják meg a lehetőséget, hogy igénybe vegyék a 2024. július 1-je óta elérhető otthonfelújítási támogatást. De vajon tényleg ez a legjobb döntés? Az igényléshez nemcsak a jogszabályokat kell ismerni, hanem az energiahatékonysági szempontokat is – hívta fel a figyelmet a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete (MCSTE).
Nagyot esett a hitelesített energiamegtakarítások ára a csütörtökön megtartott EKR-aukción, így erősen megkérdőjeleződött, hogy a közelmúltban elindult ingyenes padlásszigetelési hullám folytatódik-e Magyarországon.
Jócskán szigorodhat az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a következő években egy friss törvénymódosító javaslat alapján. Ez azt jelenti, hogy az érintettek körében duplázódhat, illetve sokszorozódhat a kötelezően előírt éves energiamegtakarítás mértéke, ahogy azt a Portfolio a padlásszigetelési hullámról szóló cikkben előre vetítette.
Egy olyan új mikro-, kis- és középvállalati programot indított ma el az MFB és az MVM Optimum, amelynek keretében előbbi fix, euróalapú hitelt biztosít energiahatékonysági és zöld beruházások megvalósításához, utóbbi pedig ingyenes tanácsadással segít, hogy megszerezze a beruházásokat végrehajtó cégek Hitelesített Energiamegtakarításait, és ezért cserébe „extra” bevételt ajánljon fel nekik – derült ki a két állami cég hétfőn egyszerre bejelentett közleményeiből itt és itt.
Az amerikai elnök szerint ha ő nem lépett volna, megsemmisül a város.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
