Bár az elmúlt időszakban több vezető orosz politikus tett arra célzást, hogy újraindíthatják a nukleáris kísérleteket, ma felső szintről üzenték, hogy ez nem lesz így - írta meg a Sky News.
Ausztrália jelezte, hogy a vártnál két évvel korábban, 2025-re megkezdi az irányított rakéták hazai gyártását. Védelmi rendszerük széleskörű átalakításával a nagy hatótávolságú csapásmérő képességeikre összpontosítanak.
Aleksandar Vučić szerb elnök ígéretet tett arra, hogy Szerbia növelni fogja a védelmi kiadásokat, többek között francia harci repülőgépek esetleges vásárlásával és az elitegységek "versenyképes" bérezésével – írta meg a Bloomberg.
Megemelte a 2025-re vonatkozó értékesítési várakozásait a német Rheinmetall, miután az orosz ukrán háború tavaly februári kitörését követően jelentősen megnövekedett a fegyverkezés iránti kereslet - írja a Reuters.
Dél-Korea elgondolkodik a 2018-as, Észak-Koreával kötött egyezmények felbontásán abban az esetben, ha Phenjan folytatja a légtérsértéseket – Közölte Jun Szogjol dél-koreai államfő.
Alig, hogy kezdett feleszmélni a világ a koronavírus járvány okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznünk: az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő energiaárak, az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció, majd a jegybankok agresszív kamatemelései nem mindennapi kihívás elé állították a gazdasági szereplőket. Ezt követően pedig a 2023-as év is érdekesnek ígérkezhet, a Saxo Bank elemzői pedig összeállították szokásos újévi előrejelzésüket, melyek között találunk igencsak meghökkentő eseményeket.
Oroszország kezdeményezésére elhalasztották a stratégiai fegyverzetcsökkentésről megkötött Új START szerződéssel kapcsolatban folytatandó orosz-amerikai konzultációkat, amelyeket november 29. és december 6. között tartottak volna meg Kairóban - közölte a Kommerszant című lappal hétfőn az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége.
Christine Lambrecht védelmi miniszter kijelentette, hogy Németországnak az idei 100 milliárd eurós alap felhasználása után is hosszú távon teljesítenie kell a NATO által a GDP 2 százalékában meghatározott katonai kiadási célt. Berlinnek el kell fogadnia azt a katonai vezető szerepet, amelytől korábban elzárkózott - írta meg a Reuters.
Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat - közölte hétfőn a balti ország államfője.
Nagy-Britannia további 100 Boxer kerekes páncélozott harcjárművet rendelt Németországból - jelentette be hétfőn a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német hadiipari vállalat.
Egyre több jel utal arra, hogy új fegyverkezési verseny kezd kialakulni a világban, amelynek főszerepében az Egyesült Államok, Oroszország és Kína állnak. A szuperhatalmak közötti vetélkedés elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták és hiperszónikus fegyverek telepítése és fejlesztése kapcsán jelentkezik. Ebből a szempontból az Egyesült Államok egyszerre próbálja meg csökkenteni az orosz és kínai érdekek érvényesülését, előbbit Európában, utóbbit pedig Ázsiában. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mind Moszkva, mind pedig Peking ösztönözve vannak ezáltal arra, hogy saját katonai képességeiket feltornázzák. Többek közt ezen tényezők geopolitikai következményeit latolgatja a Fitch frissen megjelent elemzése.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
A Dél-Koreában jelenleg kormányzó párt, a Demokrata Párt elnökjelöltje, I Dzsemjong amerikai támogatással építene atomtengeralattjárókat az Észak-Korea jelentette fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében, és aktívan törekedne arra, hogy újraindítsa az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti denuklearizációs tárgyalásokat – írja a Reuters.
2019-hez képest is növekedett a fegyvereladások száma az Egyesült Államokban 2020 januárja és 2021 áprilisa között, ráadásul összesen 5 millió olyan ember vett lőfegyvert, aki soha korábban nem rendelkezett ilyennel – írja a Guardian a Northeastern University adataira hivatkozva.
Felfüggesztette az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államoktól való F-35-ös vadászgépek vásárlására irányuló fegyverbeszerzési programot, mert nem akarják teljesíteni Washington kínai technológia felhasználására vonatkozó korlátozásait – írja a CNN.
Ázsiai fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztetett szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egyúttal moratóriumot sürgetett a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésében.
Miközben egyik nap még „zord” gazdasági helyzetről beszél, nem sokkal később már állítólagos csúcstechnológiájú hiperszonikus ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyűrűjében mutatkozik az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun. A kommunista rezsim egyik nap a békés közeledés jeleit mutatja Dél-Korea és az Egyesült Államok felé, a másikon harcias üzeneteket küld ellenfeleinek. Észak-Koreában valóban nagy lehet a baj, azonban a fegyverkezés sem állhat le, amellyel egyszerre palástolják a gazdasági problémákat és próbálják meg elrettenteni az ellenséges hatalmakat. Eközben egy korábban megszökött volt észak-koreai hírszerző tiszt kiteregette a rezsim zűrös ügyeit a BBC-nek adott interjújában.
Négy tengeralattjáró és két korvett építését indította el videokonferencia keretében a hétfőn megnyílt kubinkai Armija-2021 haditechnikai fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az utóbbi években látványos fegyverkezés indult meg a csendes-óceáni régióban, amely már nemcsak az olyan nagyhatalmak szintjén érhető tetten, mint az Egyesült Államok vagy Kína, hanem más térségbeli országok esetében is. A folyamatot elsősorban Kína befolyásának utóbbi években látott erősödése és az Észak-Korea által jelentett állandó fenyegetés is indokolja. A Reuters elemzése szerint azonban szakértők aggódnak, hogy egy új fegyverkezési verseny csak rombolja a kontinens biztonságát és szélsőséges esetben háborúhoz is vezethet.
Aggasztónak nevezte Kína gyors ütemben történő nukleáris fegyverkezését Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön újságírói kérdésre reagálva.
A gyár bővítése elé is akadályt gördíthet a döntés.
Joshua Dean is hirtelen halt meg.
A cég szerint "az autógyártók kénytelenek átállni az elektromos és hibrid motorokra".
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy globális játszma része lehet.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
