gazdaságfejlesztés

2015. szeptember 29. 11:41 | MTI, Portfolio

Csepreghy: 210 milliárd forint zúdulhat most Magyarországra

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.

2015. szeptember 28. 17:32 | Portfolio

Így kell használni az új magyar közbeszerzési felületet

Elérhető a 2014-2020 uniós fejlesztési ciklushoz kapcsolódó közbeszerzések rögzítésére szolgáló felület - áll a kormány hivatalos pályázati oldalán ma megjelent közleményben.

2015. szeptember 28. 16:58 | Portfolio

Hatott a korbács, de mégis mi zajlik a budai fonódó villamosnál?

Az augusztusi 211 milliárdról 139 milliárd forintra esett szeptember második felére a késedelemben lévő állami/önkormányzati projekteknél (823 darab) az az összeg, amellyel az egyes projektek le voltak maradva a júniusi végi forráslehívási célhoz képest - derül ki a Portfolio friss összegzéséből. A 139 milliárd forintos összeg ma a Magyar Nemzetben is megjelent és ahhoz Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kommentárt is fűzött a késedelmes projektek nagy számával kapcsolatban. Összességében az látszik, hogy amióta a tárca februárban elkezdte publikálni a késedelmes projektek listáját, hogy ezzel is nyomást helyezzen az érintett szereplőkre (kormányzati korbács), azóta a késedelemmel érintett összeg drasztikusan csökkent. Eközben viszont a késedelmesnek számító projektek száma "csak" feleződni tudott. Az viszont különösen érdekes, hogy míg egy hónapja a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódó projekteknél az összesített késedelmes állomány 7,7 milliárd forint volt, most már 15,1 milliárd forintnál járunk, ez pedig a projekt időbeli átadhatósága körüli aggodalmakat jelentősen növeli.

2015. szeptember 26. 11:37 | Weinhardt Attila

Itt a nagy hír: óriási összeg zúdul most Magyarországra

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

2015. szeptember 25. 16:28 | Portfolio

139 milliárdnál "állt meg" a legnépszerűbb kkv-pályázat

Az egy hete felfüggesztett GINOP 1.2.1.-15 kódszámú feldolgozóipari kapacitásbővítési pályázatra összesen 139,2 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, amely 858 darab pályázatból jött össze - tudta meg a Portfolio a nemzetgazdasági tárcától.

2015. szeptember 25. 05:50 | Weinhardt Attila

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

2015. szeptember 24. 17:24 | Weinhardt Attila

Óriási EU-pénzről beszélt Lázár - Mi a háttér?

A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.

2015. szeptember 22. 17:58 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Felforgató német javaslat: mi is nagyon megéreznénk (2.)

A közös uniós költségvetés döntő részét nemzeti érdekek által vezérelt célokra, illetve régebben kiharcolt politikai "előjogokra" költjük, miközben a nyakunkon van a menekültválság, ami igazán európai feladat és sürgős lépésért kiált - lényegében ez volt az a kemény költségvetési üzenet, amire felfűzte a felforgatónak mondható javaslatait egy mai brüsszeli konferencián a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble nemcsak a 2020 utáni többéves uniós keretköltségvetés alapvető változtatására tett ma javaslatot, hanem a már most futó 2014-2020-as ciklus pénzügyi megállapodását is felülvizsgáltatná amiatt, hogy a menekültválság kezelésére több pénzt lehessen fordítani.

2015. szeptember 22. 16:23 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Juncker: a határok és a szívek bezárása nem megoldás (2.)

2015 szeptemberét írjuk, és közben a hideg esőben menekültek ezrei alszanak Európa utcáin, amiért a történelem egyszer számon fogja kérni az illetékeseket - kezdte kemény hangú, olykor vicces megjegyzéseket is tartalmazó rövid előadását egy brüsszeli konferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: "látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják szívüket", de leszögezte: "a határok lezárása nem jelent megoldást". Ezt azzal is indokolta: "olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülnie, nem fognak megállni egy kerítés előtt". Hozzátette: "mindenkinek szolidaritást kell vállalnia, szolidaritást kell tanúsítania", de nem elég ezt csak szavakban hangoztatni, hanem tettekre van szükség.

2015. szeptember 22. 14:12 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Kemény brüsszeli üzenet: nem épülhet fal EU-pénzekből

Több országban is látom a nagy rohanást a 2007-2013-as uniós források minél magasabb arányú lehívása érdekében, ami érthető, de az abszorpció magas mértéke még nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra - figyelmeztetett egy mai brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elég nyíltan beszélt arról, hogy az erőfeszítések ellenére lesznek EU-tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni. Bár nem nevesített senkit, de tudomásunk szerint nem Magyarországra utalt. Egy másik összefüggésben viszont egyértelműen ránk (is) utalt, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé. Utalása szerint ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Szavai szerint falak helyett hidakat kell építeni az EU-forrásokból.

2015. szeptember 22. 11:56 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Brüsszel: a világháború óta nem láttunk ilyet, lépnünk kell

Egyszerre legalább két válság zajlik az EU-ban, hiszen a tejágazatban is súlyos a feszültség, közben pedig a menekültek száma már nagyobb, mint ahányan a második világháború során országot váltottak - emelte ki egy mai brüsszeli konferencia nyitóelőadásában az Európai Bizottság alelnöke. Kristalina Georgieva, költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy ezekre a hatalmas kihívásokra lépni kell a büdzsé forrásainak rugalmas felhasználásával, de közben arra is gondolni kell, hogy ha most többet költ az EU a menekültügyre, akkor lehet, hogy 6-9 hónap múlva egy más típusú válság kezelésére nem lesz elég forrás. Részben ezen téma kapcsán utalt arra is, hogy a kínai lassulás is láthatóan megrázza a pénz- és tőkepiacokat, így ezek hatásával is kalkulálni kell.

2015. szeptember 21. 19:16 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Így jutnánk el a példátlan magyar pénzügyi szankcióhoz

A lisszaboni szerződés szerint, ha egy tagország súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat, mint például a mozgás szabadságát, akkor van rá a jogi lehetőség, hogy ellene a kohéziós forrásokban szankciókat alkalmazzanak - jelezte a Portfolio kérdésére egy névtelenséget kérő vezető uniós forrás hétfő este. A kérdést annak kapcsán tettük fel, hogy a menekültügyi vita miatt például az osztrák kancellár és a német alkancellár az utóbbi hetekben már nyíltan felvetette a Magyarországnak járó uniós források terén a szankció lehetőségét, igaz Angela Merkel kancellár nem tartja helyénvalónak ezt.

2015. szeptember 21. 18:04 | Portfolio

Így is gyorsítja a kormány az EU-s kifizetéseket

Bár csak ma jelent meg a közlemény, de már egy hete érvényben van az a szabály, amely szerint az illetékes helyettes államtitkárság eltörölte az utófinanszírozott kifizetési kérelmekre vonatkozó százalékos és összegszerű korlátot a regionális fejlesztési programokban. Amint egy közelmúltbeli körkép alapján rámutattunk: regionális szinten az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest, így feltehetően ezen programoknál jön ez a friss döntés most a legnagyobb segítségként.

2015. szeptember 21. 16:37 | Weinhardt Attila, Brüsszel

Falba ütközne Orbán menekültügyi uniós büdzséjavaslata

Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.

2015. szeptember 16. 16:56 | Weinhardt Attila

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

2015. szeptember 16. 13:55 | Portfolio

Ő lesz az Európai Bizottság új budapesti képviseletvezetője

Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.

2015. szeptember 16. 10:19 | Weinhardt Attila

750 milliárd a tét: nem egymással, hanem az idővel küzdünk

"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."

2015. szeptember 14. 18:09 | MTI, Portfolio

Óriási EU-pénzek: 300 új emberrel készül az Államkincstár

Miután két hete elhangzott, hogy szeptember vége körül várhatók a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati kiírásai, ma arról beszélt a Magyar Államkincstár elnöke, hogy az 1230 milliárd forintos program lebonyolításához új főosztályt hoztak létre és 300 embert vettek fel országszerte.

2015. szeptember 13. 11:33 | Portfolio

Fűnyíróval jönne össze Orbán 1000 milliárdos terve

"Azt javaslom, hogy minden tagállam további egy százalékot fizessen be az EU közös költségvetésébe és ezzel párhuzamosan minden más kiadást általánosságban egy százalékkal csökkentsünk. Ez kereken 3 milliárd eurót ad ki, amivel Szíria szomszédos országait támogatni tudjuk. Ha pedig több pénzre van szükség, megemeljük a segítséget egészen addig, amíg a menekültáradat elapad" - ezt a javaslatot fogalmazta meg a német Bildben szombaton megjelent interjújában Orbán Viktor kormányfő. Ha a javaslatot röviden értelmezzük, azt kapjuk, hogy az EU-kassza bevételi és kiadási oldalán is mintegy 1,5-1,5 milliárd eurót "fogna" a kormányfő, és így jönne össze a 3 milliárd euró.

2015. szeptember 11. 11:00 | Weinhardt Attila

Hogyan dönt az MNB? - Az EU-pénzek miatt sem mindegy

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

Ne maradjon le a friss hírekről!