A Portfolio gazdasági elemző munkatársat keres
A Portfolio elemzői csapatának bővítésére munkatársat keres. Ha érdekel a gazdaság, és szívesen írnál róla, itt a helyed!
A Portfolio elemzői csapatának bővítésére munkatársat keres. Ha érdekel a gazdaság, és szívesen írnál róla, itt a helyed!
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
A közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A tanácskozást idén szeptember 22-23-án Szegeden rendezik meg. Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak az esemény kapcsán elmondta, hogy a közgazdász-vándorgyűlések nem csak a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciái, de fontos vitafórumok is: a szakmai egyeztetések platformjai, amelyek lehetőséget adnak az egyes témákban képviselt különböző vélemények ütköztetésére is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Info Rádió Aréna című műsorának adott interjút, ahol az aktuális gazdasági kérdésekről esett szó. Nagy elmondta: a magyar gazdaság növekedése jelentősen lassulni fog, de nem lesz recesszió. Az ársapkák fenntartása egyre drágább, ezért ezeket előbb-utóbb ki kell vezetni. A szankciós politikával fel kell hagyni, mert ez okozza az energiaárak emelkedését - véli a miniszter. Az infláció 15-16%-on, novemberben érhet a csúcsára. A kormány a Vodafone Magyarország megvétele után nem tett le további cégek vásárlásáról.
A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.
Ma reggel kissé erősödött a forint az euróval szemben, napközben viszont már gyengülés látszik. A jegyzés ugyanakkor továbbra is 400 alatt áll. Egész héten a 403 és 397-es szinte között mozgott a jegyzés az euróval szemben, most is ebben a tartományban mozog a jegyzés. A dollár erősödik az euróval szemben.
Szükséges és hasznos döntéseket hozott a kormány egy olyan probléma kezelésére, aminek nagy részét valójában maga állította elő - írja Zsiday Viktor a blogjában. A befektetési szakértő úgy látja, hogy a jelenlegi krízis elkerüléséhez a költségvetési kiigazítás, a rezsinövelés, a jegybanki kamatemelések, és az EU-megállapodás valószínűleg elégségesek.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Pénteken megkezdik az idei második felülvizsgálati kört a hitelminősítők, elsőként a Fitch mond véleményt Magyarországról. Az elmúlt hónapok kommentárjai alapján sok jóra nem számíthatunk, elképzelhető, hogy épp ennek szólt a kormány éles gazdaságpolitikai fordulata az utóbbi két hétben. Vagyis könnyen lehet, hogy már sejtenek valamit, és az utolsó pillanatban próbálnak szépíteni a képen.
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.
3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.
Zsiday Viktor portfóliómenedszer szerint a forint gyengítésére építő gazdaságpolitikai zsákutca, és amennyiben nem tesz a gazdaságpolitika határozott lépéseket a forint hitelességvesztésének megállításában, a gazdaság átáll euróra - azaz az euróbevezetés spontán megtörténik - írja blogján.
Szerda reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása a Parlamentben. A Gazdasági Bizottságban Szijjártó Péter után Nagy Márton közvetkezik. Már a meghallgatás elején eldőlt: Nagy Mártonnak saját tárcája lesz, három államtitkárral. Egyikük Fónagy János, aki régóta a kormányban dolgozik államtitkárként (most miniszterhelyettes lesz és parlamenti államtitkár), a másik két államtitkár eddig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Nagy Márton szerint a kormány célja a fenntartható gazdasági növekedés, és a fenntartható felzárkózás. Ennek egy sor alapfeltétele van, például az önálló gazdaságpolitika (euró nélkül), az önellátás (élelmiszer és energia területén), és mindezek nyomán elérhető szerinte a 3,5%-os növekedési többlet a magyar gazdaságból az EU-átlaghoz képest. Az sem kizárt, hogy újabb termékek esetében jön árstop, amiket a lehető legtovább fenn kell tartani. Később a miniszterjelölt a Költségvetési Bizottságban beszélt arról, hogy mire építené a fejlesztő államot a kormány és ehhez milyen forrásokat rendelnek. Hangsúlyozta: véget ért az alacsony kamatok korszaka, de közben úgy vélekedett, hogy még messze nincsenek a magyarok túlzottan eladósodva. A bankrendszer konszolidációja bár folyamatos, még mindig nem végleges - fogalmazott Orbán Viktor korábbi gazdaságpolitikai tanácsadója, aki szerint 4-5 nagybank elég lenne idehaza.
Nem sok ideje lesz az ünneplésre a kétharmados parlamenti többséget nyerő, hamarosan felálló ötödik Orbán-kormánynak a vasárnapi választások után, hiszen máris komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Kordában kellene tartani az inflációt, stabilizálni a forintárfolyamot, kezelni a költségvetési kockázatokat és helyezkedni a háborús geopolitikai helyzetben. Tíz pontban szedtük össze a kormány előtt álló rövid távú kihívásokat.
Múlt időben beszélt Joe Biden 2000 milliárd dolláros szociális és klímavédelmi csomagjáról a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadója, miután a demokrata szenátorok között sem mindenki támogatja azt. Ennek ellenére a főközgazdász úgy látja, alacsonyabb összegben még átmehet a módosított program.
Igazságosabb szja-rendszert, európai minimálbért és az euró bevezetésének elindítását ígérik az ellenzéki pártok választási győzelmük esetén - derült ki keddi sajtótájékoztatójukon. Egyelőre kevés konkrétum hangzott el a tervezett intézkedésekről, átfogó gazdaságpolitikai programnak túlzás lenne nevezni ezt, de legalább már körvonalazódnak intézkedések.
Az egyik legnagyobb török vállalkozói szervezet szerint véget kell vetni a kormányzat unortodox politikájának és vissza kell térni a közgvazdaságtan alapjaihoz – írja a Bloomberg. A Tusiad ezzel nyíltan szembeszállt Erdogan elnök gazdaságpolitikájával.
Két évig lobbizott érte Ukrajna, megkapták.
Két napra jön Budapestre Hszi Csin-ping, de Pécsre is ellátogat.
Legalábbis az S&P hitelminősítő erre számít.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
