A FINO-FOOD Kft. neve elsőre keveseknek ismerős, de a Magyar és Finom, a Hazai és Finom, valamint a Vegajó márkanevek talán már igen. Közös bennük, hogy mind a kaposvári cég termékei, amely 30 év alatt a magyar tejipar egyik jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy az alapító sikeresen tudta átadni a vállalat vezetését három gyerekének, akik közül többen is ígéretes nemzetközi karriert hagytak ott a családi vállalkozás kedvéért.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
A következő években rengeteg hazai vállalkozás életében válik aktuálissá a cég irányításának átadása, amely minden esetben megfelelő előkészítést és tudatos stratégiát igényel. A családi vállalkozások sikeres átörökítése mellett az adott cég akár a családon kívül is tovább élhet; ha időben elkezdenek foglalkozni az átadással, mindenki meg tudja találni a hosszú távon is működőképes megoldást. Ilyenkor akár a tulajdonosváltáshoz, akár a kivásárláshoz kapcsolódó folyamatokban partner tud lenni egy bank, akinek az a legfontosabb, hogy ne szakadjon meg a folytonosság. Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó Keviép Kft. ügyvezetője, id. Miklóssy Ferenc szerint az ő helyzetük ideális, hiszen mindkét gyermekében megvan az érdeklődés a családi vállalkozás továbbvitelére, akiknek a jövőben az iparág sajátosságai miatt rengeteg kihívással kell szembenézniük a hazai és az export piacokon is. Interjúnkhoz csatlakozott Bertalan Sándor, az MBH Bank középvállalati ügyfélkapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója is.
A St. Andrea borászat története annyiban mindenképpen sajátos, hogy egy elsőgenerációs borász vezeti, akinek saját bevallása szerint az üzleti ismereteit elsősorban a vállalkozói lét formálta. A generációváltás a pincészetnél emiatt nem megoldandó problémaként, hanem inkább lehetőségként, a fejlődés következő lépcsőfokaként jelenik meg, hiszen a fiatalok bevonásával a borászati -, a szőlészeti - és a menedzsment-ismeretek együttesen jelennek meg a napi munkában és a döntéshozatalban. A sikeres folyamatban szerepet játszott a kényszer mellőzése, a közös döntéshozatal, valamint az is, hogy az új generáció elképzeléseit el tudta fogadni és támogatandónak tartja a pincészet pénzügyi partnere, az MBH Bank.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?
Egy olyan környezetben vagyunk, ahol a vállalkozások egyre nehezebben kapnak finanszírozást, de az igazság pillanat 2024-ben jöhet el, akkor fogjuk igazán látni, milyen állapotban is vannak a cégek – hangzott el a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői eseményének nyitó beszélgetésében.
A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.
Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán.
Nagy változások léptek életbe idén nyáron a bizalmi vagyonkezelés háza táján, ennek eredményeképp rohamtempóban több száz magyar családi nagyvállalat alakult át Magyarországon – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kozma András, a Credit Management Group ügyvezető igazgatója. Mindez akarva-akaratlanul, de egybeesik a magyar kormányzat azon szándékával, hogy az erős magyar vállalatok hosszútávon is magyar tulajdonban maradjanak, a módosítás emellett óhatatlanul elkezdte strukturálni a generációváltással és az örökösödéssel kapcsolatos gondolkodást is. Markus Schuller, a Panthera Solutions ügyvezetője úgy véli, csak most kezdődik az igazi munka, a hozzáadott értékű tudástranszfer Nyugat felől jöhet, ahol már évtizedes múltra tekintenek vissza a hasonló vagyonkezelési modellek.
Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.
Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos, hét részes rendezvénysorozatát.
Mára Magyarországon is kialakult az a gazdasági helyzet, hogy érdemes átgondolt és hosszú távú struktúrákat kialakítani és fenntartani a magánszektorban lévő jelentős vagyonok kezelésére, ráadásul a generációváltás nyomása miatt egyre aktuálisabb ez a kérdés. Szerencsére van több ismert nemzetközi példa a helyzet jó kezelésére. Az egyik legátfogóbb szolgáltatás lehet ezen a téren a családi vagyonkezelés, amely biztosítja az ügyfél vagyonának gyarapítását olyan módon, hogy az ezzel kapcsolatos operatív döntésekbe – a szükséges mértékben – bevonja a családtagokat, a következő generációt is. A megoldás révén nem csupán a fiatalabb nemzedék öröklése, és anyagi biztonsága szavatolható, hanem sikerrel alakítható ki bennük a hozzáértő és felelős magatartás is. Sőt: az ügyfélnek járó kiemelt kedvezményekből ők is részesülhetnek.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedése nemcsak hazánkban okozott hatalmas kihívásokat, a környező és EU-s országokban is éreztette hatását. Megyei szinten sincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, habár az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. Milyen pénzügyi és fejlesztési lehetőségei vannak ma a kis- és középvállalkozóknak, amelyek segíthetik az újraindulást és kiutat jelenthetnek a válságból? Hol tartunk az alagútban és mi jöhet még szembe? A Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvénysorozatának szegedi állomásán az elérhető hazai források és hitelprogramok mellett a versenyképesség növeléséről is szó volt.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások, még a Győr – Bécs – Pozsony aranyháromszögben sem: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, miközben az energiaköltségek permanensen magasak, csakúgy, ahogy a hitelkamatok is. Ebben a nehezített környezetben a túlélés záloga lehet a Széchenyi Kártya Programban elérhető 5 százalékos hitel, amelynek részleteiről, a vármegye számára kínálkozó kitörési pontokról, és a kohéziós alapok helyett elérhető uniós forrásokról is szó volt a Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvény sorozatának győri állomásán.
Ezekben a városokban találkozhatunk velük.
Fontos szinteket tört át az euróval és a dollárral szemben is a hazai fizetőeszköz.
És azt is, hogy mikor jó kiszállni.
Az EU-tagállamok többsége ellenzi a tőkepiaci reformtörekvéseket.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
