Egyre nagyobb a pezsgés a globális híráramban a klímacélok eléréséhez kulcsfontosságúnak tartott zöldhidrogénnel kapcsolatban. A zöldhidrogén termelése Európában már versenyképes a fosszilis energiahordozóból karbonintenzív módon gyártott szürke hidrogénnel, de ez egyelőre inkább a földgázárak emelkedésének, mint a technológia árcsökkenésének köszönhető. Ezzel együtt a tervek mellett már a fejlesztés alatt levő projektekhez kapcsolódó, ugrásszerűen emelkedő számok is arról árulkodnak, hogy közelít az elektrolizáló berendezések széles körű telepítésének kezdete.
Jelentősen csökkent az európai gázár csütörtökön, 13 óra körül 21 százalék körüli veszteséget jelzett a szerdai záróértékéhez képest, amit a szakértők a befektetők spekulációs eladásaival indokoltak.
Az energiaárak rendkívüli drágulása alapjaiban rengetheti meg a hazai acélipart, ezért központi beavatkozást sürgetnek a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai. A legnagyobb hazai szereplő, a Dunaferr, már bejelentette azokat a kényszerintézkedéseket, amelyekre a kontroll nélküli energiaár-robbanás hatásai miatt van szükség.
Miután egy elszámolási vita miatt felmondta a gázkereskedő a győri távhős céggel az ellátási szerződést, azt a döntést hozta meg a kormány, hogy április 15-ig megtiltja a hasonló esetek bekövetkezését – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Egy másik kormányrendelet a győri esetre vonatkozóan megnyitja az utat a pénzügyi rendezés felé, egy harmadik rendeletben pedig felbukkan az a közel 33 milliárdos idei évi költségvetési kompenzáció, ami az egész távhőszektornak segít és volt már előjele a minap.
Miközben tegnap 2000 dollár/köbméter fölé, történelmi csúcsra ugrott a holland TTF gáztőzsdén a gázár és ma is annak közelében ragadt a Jamál-Európa vezetéken történő visszafordított gázszállítás miatt, aközben a Gazprom egyik vezetője 250-280 dolláros átlagos 2022-es exportárakról tett említést egy nyilatkozatban. Ez a mostani extrém piaci árszinteknek gyakorlatilag a töredékét jelentené, ha bekövetkezne. Közben kiderült, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződésben 225 dolláros ár szerepelhet egy Ukrajnával kapcsolatban tett vállalásért cserébe.
Igaz-e, miszerint ezer köbméterenként 225 dollár körüli áron kapjuk a 15 éves magyar-orosz gázszerződés keretében a gázt azért cserébe, hogy nem szállítunk visszafelé belőle az ukránoknak - szegezte a kérdést a mai Kormányinfón Orbán Viktornak a Financial Times, mire a kormányfő kétszer is kitérő választ adott. Azt viszont elismerte, hogy a tőzsdei árakhoz igazodik a gázárképlet. Utóbbi önmagában is fontos információ, mert így az egekbe emelkedő mostani tőzsdei árak idővel igenis hatással lesznek az állam beszerzési költségére. A horvát LNG-tervek is elhangzottak a mai év végi Kormányinfón.
Az elmúlt évek legmagasabb szintjére, 661 ezer lakásra nőtt a távhővel ellátott lakossági ingatlanok száma 2020-ban, amelyekben mintegy másfél millióan laktak és átlagosan 2147 forintért vásárolták a távhőtermelők a messze legnagyobb jelentőségű földgáz gigajoulját, amelynek ára idén a többszörösére ugrott - derült ki a magyar távhőszektor minap közzétett 2020-as éves jelentéséből. Az anyag rámutat arra a hatalmas feszültségre, hogy miközben a távhőtermelőknek és szolgáltatóknak a rezsicsökkentés miatt idén is lényegében stagnálhatott a hődíj-, illetve alapdíj bevétele, aközben az említett energiaár drágulás miatt a költségeik biztosan elszálltak. Nem véletlen, hogy még az idei költségvetésből 33 milliárdos mentőövet kellett dobnia a múlt héten a kormánynak az ágazat felé.
Már pénteken is hatalmasat ugrottak a gázárak az európai tőzsdéken, de ez hétfőn folytatódott három főbb fundamentális hír hatására. Egyrészt minimálisra esett az egyik legfőbb európai gázszállítási útvonalon, a Jamál Európán, az orosz gázszállítás a németek felé, másrészt egy hétvégi amerikai szenátusi alku nyomán januárban szavazhat az amerikai felsőház az Északi Áramlat 2 vezetékre kirótt szankcióról, ami közép távon is újabb árnyékot vet arra, hogy az új vezetékpáron majd mennyi gáz jöhet Európába. Harmadrészt a friss időjárási előrejelzések szerint komolyabb lehűlés jöhet Európa és Oroszország jelentős részén a napokban, ami így kérdésessé teszi, hogy mennyi gázt tudnak küldeni rövid távon az oroszok.
Történelmi zárócsúcs, 136 euró/MWh alakult csütörtök este a vezető európai gáztőzsde (TTF) decemberi kontraktusára, miután híre ment, hogy az oroszok mára nem foglaltak szállítási kapacitást az egyik legfőbb európai szállítási útvonalukra, a Jamál-Európa vezetéken Németország irányába.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
Ha a távhőkasszában két hónapot meghaladó fedezethiány kalkulálható a 2021-2022-es fűtési szezonban, akkor egy új eljárásrend megteremtésével kell ezt a fedezethiányt megszüntetni – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent ITM-rendeletből. Ez gyakorlatilag azt is tartalmazza, hogy az idei, tehát még 2021-es költségvetés terhére legfeljebb 33 milliárd forintot ki lehet fizetni a távhőkassza kompenzációs előlegeként.
Felmondta a Global NRG Zrt. a győri távhőszolgáltató, a Győr-Szol gázszerződését, amely jövő héttől válik hatályossá, így onnantól hét napja van a 25 ezer lakást fűtő cégnek, hogy új gázkereskedőt találjon - írja a Telex. Az érintett háztartásokban biztosan lesz fűtés, a távhős cég viszont az eddigi szerződéséhez képest ötszörös áron lehet kénytelen gázt vásárolni, ami a városnak akár 5 milliárd forint plusz költséget is okozhat, ezért valószínűleg állami segítséget kér majd. Ha viszont nem sikerül 7 napon belül új gázkereskedőt találnia, akkor szintén az állam léphet közbe a távhős cég átvételén keresztül.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett, derült ki a KSH jelentéséből. Elemzők szerint szinte minden termék és szolgáltatás drágul, így az MNB-nek tovább kell folytatni a kamatemelést, hogy letörje az inflációt. Úgy vélik, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A magas áremelkedés pedig jövőre is fennmaradhat, a szakértők elkezdték felfelé módosítani a jövő évi várakozásaikat.
Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.
A világpiaci kínálati hiány és a fokozott kereslet miatt októberben is rendkívül magasan mozogtak a gázárak Magyarországon is, és közben az elmúlt évek legmagasabb gázfogyasztását produkálta az ország a szokásosnál jelentősen hidegebb időjárás miatt – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi földgázpiaci jelentéséből. Ebben a Hivatal utalást tett arra, hogy a rendkívül magas gázárak jócskán, kétszámjegyű mértékben fogták vissza a gázkeresletet az ipari fogyasztók részéről már szeptemberben is, ami termelés visszafogásokra, leállításokra utal, ahogy az egyes hírekben meg is jelent. Friss októberi ipari fogyasztói adat még nincs.
Nemcsak nálunk téma az elszálló gázárak miatt a műtrágyaárak elszállása és az abból eredő mezőgazdasági termelési kockázatok, hanem kedd este az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában is kongatta a vészharangot egy román néppárti EP-képviselő, aki potenciálisan súlyos élelmiszerhiányt vázolt, ha nem lép közbe sürgősen az EU. Az Európai Bizottság agrárügyi főigazgatóságának helyettese azonban nyugtatott, hogy szorosan figyelik a helyzetet és szerinte az sem törné le érdemben a műtrágya árakat, hogy átmenetileg feloldanák az uniós importkorlátot.
A Gazprom harmadik negyedévi bevétele és nettó nyeresége minden idők legmagasabb szintjére emelkedett, mivel a gázárak új rekordokat értek el az európai energiaválság mélyülése közepette. Ennek köszönhetően arra lehet számítani, hogy a 2021-es osztalékkifizetés szintén történelmi rekordot dönthet.
Miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyértelmű állami segítséget ígért a távhőszektornak az elszálló gázárak miatt, illetve a MET Csoport kereskedelmi igazgatója a Portfolio-nak dominószerű bedőlések lehetőségére figyelmeztetett az energiakereskedők között, ma arról ír a 444.hu, hogy a gázmotoros cégek nyerészkedése miatt tucatnyi város önkormányzata a távhőhöz szükséges gázellátási szerződése felmondásának határán áll, ami télen ellátási zavarokhoz vezethet. A patthelyzetből lehet, hogy az állam közbelépése jelenti majd a kiutat, azaz éppen olyasmi, amit a múlt héten nyílt levélben kért a székesfehérvári polgármester (akinek városát szintén érinti a gázkereskedői szerződés felmondásának lehetősége): az állami egyetemes szolgáltatás alá menekülhetnek a távhőcégek is.
Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
A magas piaci földgázárak miatt különösen érdekes lenne tudni, hogy a szeptember végén aláírt, üzleti titok miatt nem nyilvános hosszú távú magyar-orosz gázszerződés milyen részleteket tartalmaz. Izgalmas kérdés például, hogy a szerződés mit jelent pontosan az MVM rögzített lakossági árai, illetve eredményessége és ennek esetleges költségvetési vonatkozásai szempontjából. A nagyrészt spekulatív okok miatt kialakult gázpiaci helyzet az egész európai, így a magyar gazdaságot és vállalatok jelentős részét is kedvezőtlenül érinti, de ellátásbiztonsági kérdés nincs - mondta lapunknak Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezető igazgatója.
