Az AdBlue ellátási nehézségek hallatán felvásárlási láz alakult ki, a termelés leállása által okozott AdBlue-hiány pedig komoly áremelkedést, illetve egy sor másik problémát okozhat a fuvarozók és a fogyasztók számára. Mutatjuk, mit kell tudni a hiányról, az adalékanyagról, és hol juthat elvileg AdBlue-hoz.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
„Szia! Van AdBlue-tok?” – kérdezte hétfőn délután egy Mol-kútra látogató autótulajdonos Zamárdin a Portfolio szerkesztőjének füle hallatára, mire a szűkszavú válasz a kasszástól csak annyi volt: „nincs”. Ez a beszélgetés most országszerte sok kúton zajlik le naponta rengetegszer, hiszen kiderült: hirtelen AdBlue-hiány lépett fel az egész országban, sőt Európában is a termelési-ellátási nehézségek hallatán kialakult felvásárlási láz miatt.
„Fontos ügyeket tárgyaltunk a ma délutáni Gazdasági Kabinet ülésen. … Az energiaszektorban végbement változások miatt elfogadtunk egy energetikai törvényeket módosító csomagot. Ezek is hamarosan parlament elé kerülnek” – utalt rá csütörtök délutáni Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Információink szerint az energetikai csomag a távhőkasszával kapcsolatos módosítást takarja, ami azért vált szükségessé, mert az elszálló világpiaci gázárak, illetve a lakosság felé fix, rezsicsökkentett árak különbsége hatalmas nyomás alá helyezte a távhő szektort, így az ágazat kompenzálására szolgáló kasszát jócskán, nagyjából a duplájára meg kell emelni.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakosság által fizetett áram- és gáz ára, több nyugat-európai országban a többszörösét fizetik az itthoni díjaknak, ami a 2014 óta érvényes rezsicsökkentés eredménye, így ezt meg kell védeni a mai EU-csúcson az elszálló piaci energiaárak mellett is – hallhattuk az elmúlt napokban többször is a kormány érvelését. Ahhoz azonban, hogy almát az almával hasonlítsunk össze, érdemes inkább az ár- és bérszínvonallal együtt nézni, hogy hol mennyit kell fizetnie az embereknek. Éppen ezt tette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a csütörtöki közleményében, amelyben már az idén szeptemberi rezsidíjak is benne vannak ezekkel az összevethető adatokkal. Az ábrákból kiderül, hogy az árszínvonalat figyelembe véve a gáz csak a második legolcsóbb nálunk, az áram lakossági ára pedig már inkább a középmezőny aljához tartozik. Ha pedig a nettó béreket vesszük figyelembe, akkor egy kétkeresős átlagos budapesti háztartás szintén a középmezőny alját jelentő részt fizet az együttes áram- és gázszámlára és többet fizet, mint a párizsi, berlini, brüsszeli, vagy bécsi háztartások.
Az E.ON Energiamegoldások Kft. 2021. november 30-ai határidővel megszünteti lakossági földgáz-versenypiaci szerződéseit, így az érintett háztartásoknak legkésőbb december 1-ig új szerződést kell kötnie a felhasználási helyen működési engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatóval, vagy egy másik földgáz-kereskedővel, különben kikapcsolhatják a gázt és leszerelhetik a gázórákat – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményéből.
Eséssel indult a nap az európai földgázpiacon, már 85 euró környékén is járt a jegyzés, nemrég azonban elkezdte ledolgozni a mínuszokat és ismét 90 euró felé került a földgáz ára. Legújabb energiapiaci fejleményként a szén határidős jegyzése Kínában újabb rekordot döntött, mivel a hidegfront tovább súlyosbítja az ország energiaválságát. Folyamatosan frissülő cikkünkben foglaljuk össze az energiapiac aktualitásait és az energiaárak árfolyamának alakulását.
Az energiakereskedő JAS Zrt. céges ügyfeleinek egy része hétfőn, közvetlenül azelőtt került vissza a JAS-hoz, hogy az ideiglenesen áramot szolgáltató cégek kikapcsolták volna őket a rendszerből – tudta meg a G7, amely a szövevényes ügy megfejtését is megírta. Ez arra utal, hogy durva sztorik zajlanak mostanában enregiakereskedői és reálgazdasági termelő cégek körében amiatt, hogy elszálltak a tőzsdei áram- és gázárak, és a fedezetlen energiakereskedői piaci pozíciókat egy feltételezett jogi kiskapu segítségével igyekeznek bezárni. Ezzel ők várhatóan elkerülik a csődöt, de nem lehet kizárni, hogy lesznek, akik mégis bedőlnek, az viszont egyre biztosabb, hogy a masszív áremelkedés reálgazdasági termelő-szolgáltató cégekre áthárítása szintén tovagyűrűző hatásokat okoz még.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
A magas energiaárak megmutatták, hogy jó az a magyar árrendszer, amely a rezsicsökkentést lehetővé teszi, ugyanis más európai országok lakosaitól eltérően a magyar fogyasztók semmit sem éreznek a hatalmas gázár-emelkedésből - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Brüsszelben.
A brit pénzügyminiszter azt mérlegeli, hogy a lakossági rezsiszámlákban megjelenő 5%-os áfakulcsot csökkentik, hogy ezzel igyekezzenek javítani a népszerűségen, illetve segíteni a fogyasztóknak az elszálló energiaárak mellett, másrészt megpróbálják eladni, hogy ez is a Brexit „nagy” hozadéka, hiszen az EU-ban nem engedték az ennél alacsonyabb áfakulcsot – tudta meg a Financial Times. Közben a Politico egy friss felmérésre hivatkozva azt érzékelteti, hogy nagyot esett a kormány és Boris Johnson népszerűsége az elszabaduló energiaárak miatt, illetve a legtöbben a kormányt látják hibásnak emiatt.
A hazai gáztárolók 1970-es évek vége óta íródó történelmében a negyedik legnagyobb készletszinttel fut neki az ország az idei fűtési szezonnak. Ez stabil alapot ad a földgázellátás biztosításához, de a teljes fűtési szezonra önmagában nem lenne elegendő - igaz, nem is kell, hogy így legyen, mert a belföldi kitermelésre és az importra is támaszkodhatunk. Ezzel együtt a magas gázpiaci árak miatt a tárolók most nagyobb szerepet kapnak az ellátásból a korábbi években látottaknál, és az sem lenne nagyon meglepő, ha esetleg a szezon vége felé a biztonsági tartalékhoz is hozzá kellene nyúlni.
Az elszálló európai gázárak az itthoni távhőtermelői és szolgáltatói piacon is jelentős feszültségeket okoznak: erre utal, hogy gazdasági okokra hivatkozva egy szolnoki távhőtermelő és szolgáltató cég péntektől visszaadta az engedélyét, így szintén péntektől, azaz október 15-től egy új céget kellett kijelölnie a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az ellátás folyamatosságának biztosítására. A kijelölt cég földrajzilag teljesen máshol, Oroszlányban működik, ugyanis az MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató Zrt.-ről (MVM OTSZ Zrt.) van szó – derül ki a MEKH honlapján pénteken megjelent közleményből.
Azzal, hogy a kormány friss döntése miatt közel ötödével mérsékli a stratégiai gázkészlet mértékét, arányaiban csökken az ipari fogyasztók áramdíjában a gázkészletezés díja is, de ezen felül is megvizsgálja a kormány, hogy mi a mozgástere a magánszektor által fizetett tarifaelemek terén – mondta el a Portfolio kérdésére Steiner Attila egy pénteki sajtóbeszélgetésen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a tájékoztatón hangsúlyosan beszélt arról, hogy a jelentős piaci áremelkedés mellett is fenntartott lakossági rezsicsökkentés havonta átlagosan 32 ezer forintnyi megtakarítást jelent a családoknak és további havi 4-12 ezer forintnyi kiadás megtakarítását tudná elérni a kormány akkor, ha az ETS-rendszer Brüsszelben tervezett kibővítését meg tudja akadályozni a V4-ek együttműködésével. Az eseményen elhangzott, hogy hétfőn jelenti be a tárca a családok tízezrei által várt lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat végső szabályrendszerét. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk.
Jelentősen, 43%-kal 6,5 eurócentről mintegy 3,7 eurócentre levágja a német állam azt a fogyasztók által fizetendő tételt, amit a megújuló energiás megoldások elterjedésének támogatására épített be az áramdíjba – tudta meg a Reuters a pénteken bejelentendő kormányzati döntés lényegét. A lakosság csak keveset fog megérezni a kormányzati döntésből, a fogyasztók felé levágott díjat pedig az állam „saját zsebből” pótolja.
Egy csütörtök este megjelent miniszteri rendelettel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról határozott, hogy mától, azaz október 15-től Magyarország stratégiai gázkészleteinek mértéke több, mint 17%-kal 12 millió 723 ezer 644 MWh-ra csökken, így lényegében visszaáll a 2019 nyár előtti szintre. Frissítés! Egy péntek délutáni sajtóeseményen az ITM államtitkára elmagyarázta, hogy miért csökkentették a stratégiai gázkészlet előírt szintjét és ez miért okoz az ipari fogyasztóknál a tarifában kedvező irányú változást.
Az elszálló gáz- és áramárak miatt több magyar energiakereskedő cég is bajba kerülhetett már és emiatt elkezdte felmondani az ellátott cégek felé fennálló szolgáltatási szerződését, így például az árampiacon a nagy elosztói engedélyes cégeknek kell közbelépnie és átmenetileg ellátnia a cégeket. Frissítés! Egy péntek délutáni sajtóeseményen az ITM államtitkára azt jelezte a Portfolio-nak, hogy megvizsgálják annak a lehetőségeit, hogy mit tudnak tenni az ipari fogyasztók által fizetendő áram- és gáztarifák terén a helyzet enyhítésére.
„Majdnem minden, ami félremehetett, az félrement” – gyakorlatilag ez a legfőbb magyarázat arra, hogy Kínától kezdve Európán át az Egyesült Államokig mindenhol elképesztő áremelkedések mutatkoznak a főbb enerigahordozókban, és ez a gazdasági kilábalás ütemére is visszahat, miközben az eddig is megemelkedett inflációs pályát tovább emeli.