Friss felvételek jelentek meg a Twitteren, melyeken látható az, amint legalább tíz darab cseh gyártmányú MR-2 Viktor „drónelhárító rendszer” halad egy ukrán autópályán.
Az ukrán katonák valószínűleg már megszokták azt, hogy a fronton ásott lövészárkaikat különféle emlősök birtokba veszik, kevés figyelmet szentelve annak, hogy a védműveket nem kifejezetten odúnak tervezték. A Twitteren megjelent videó alapján azonban a katonák egyre rutinosabbak a lövészárkok visszafoglalásában.
A Maxim-rendszerű géppuskák 1884-es megjelenésük óta legendás státuszra tettek szert: ezek voltak az első valóban nagy számban gyártott, sikeres automata fegyverek, melyek az első világháború lövészárokharcaiban mutatták meg leginkább erényeiket. A Maximok fölött azóta óhatatlanul eljárt az idő, ez azonban nem akadályozta meg az ukránokat abban, hogy megpróbálják modernizálni a fegyvert.
Videót publikált az orosz védelmi minisztérium a frontvonal mögött gyakorlatozó deszantos elitkatonák gyakorlatáról.
Elfoglaltak egy kisebb méretű ukrán fegyverraktárat a Wagner csoport zsoldosai Bahmut városában. A közzétett fotók alapján nem örülhettek túlságosan a szerzeménynek: a raktár szinte kizárólag antik fegyverekkel volt tele.
Az eredetileg 1884-ben bemutatott Maxim-géppuska az egyik olyan fegyver, amely különböző variánsai a mai napig mind a két fél haderejénél felbukkannak. Most egy eredetileg 1915-ben rendszeresített német fejlesztés egy példánya bukkant fel egy ukrán katona kezében, immáron olyan modern kiegészítésekkel ellátva, mint az optika, vagy épp a hangtompító.
Nemrégiben készült egy felvétel Észak-Ukrajnában, amin két, első világháborús fejlesztésű PM1910 Maxim iker-nehézgéppuska látható egy háromlábú állványon, vélhetőleg légvédelmi feladatokat teljesít.
A sorozatlövésre alkalmas gyorstüzelő fegyverek ötlete először a 19. század közepén merült fel, többek között az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A fegyvertípus aranykorszaka az első világháborúra tehető, de modernizált fajtái ma is minden modern haderő alapfelszereltségének részét képezik. A mostani orosz-ukrán háborúban pedig nem csak szupermodern harctéri fejlesztésekkel találkozhatunk, hanem mindkét fél előszeretettel nyúl vissza a több mint száz éves történelmi múlttal rendelkező fegyverarzenálhoz is.
Szerdán jelent meg a Twitteren egy fotó, melyen első ránézésre a második világháború legendás géppuskáját, egy német gyártmányú MG 42-est tart a kezében az ukrán katona. A háború során többször láthattuk azt, hogy mindkét fél világháborús fegyvereket vet be, most azonban van egy kis csavar a történetben.
A Babel értesülései szerint megegyezés született arról, hogy Belgium 12 millió euro értékben adjon át katonai felszereléseket Ukrajnának. A szállítmány téli ruházatok, sisakok és éjjellátók mellett nagy számú Browning M2-es nehézgéppuskát is tartalmazni fog.
Újabb, 450 millió dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába az amerikai védelmi minisztérium.
Bár több írás is ismertebbé tette a magyar csúcsfegyver mítoszát, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc alatt tervezett legendás sorozatlövő titokzatos története még mindig sokkal inkább egy fikciós regény sztorijának tűnik, mint valós történelmünk részének. Talán mert kevésbé ismert, talán mert nem készülhetett el. És miért olyan jelentős egy el nem készült fegyver? Vannak, akik szerint a golyószóró által Magyarország kivívhatta volna függetlenségét, megvédhette volna törekvéseit nemcsak Ausztriával, hanem Oroszországgal szemben is...
Új kézifegyver-családot mutattak be a hétvégén a kecskeméti repülőnapon a Magyar Honvédség vezetői, illetve a fegyveres szervezet modernizációjáért felelős döntéshozók. A hat tagból álló fegyvercsalád teljes egészében magyar fejlesztésű, és a kivitelezés magántőkéből valósult meg, a tartóssági tesztek most kezdődnek meg a honvédség bevonásával. A távlati cél egy olyan fegyvercsalád létrehozása, amely valószínűleg a jelenleg rendszeresítés alatt álló, cseh licenc alapján elkészült Bren 2-es gépkarabélyokkal párhuzamosan szolgál majd a magyar haderőben, de ha sikeresnek bizonyulnak az eszközök, jó eséllyel külföldi piacokat is megcéloznak majd. A Gestamen Zrt. fegyvereinek jövőjéről még tartanak az egyeztetések, a projekthez viszont egy olyan mérnökgárda állt össze, amely fontos szerepet játszhat a hazai fegyverfejlesztés jövőjében. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal és Bozó Gáborral, a Gestamen Kutatás-Fejlesztési Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az új magyar fegyvercsaládról.
Már repül az Airbus Helicopters donauwörthi üzemében az első felfegyverzett, Magyar Honvédség számára készülő H145M többcélú tűztámogató könnyűhelikopter – derítette ki az LHSN.
Vadi új kézifegyverek beszerzésébe kezdett az Egyesült Államok hadserege: már ki is választották azt a három vállalatot, amely a jövő gépkarabélyainak és géppuskáinak beszállításáért száll majd egymással ringbe. Az M4-es gépkarabélyok és M249-es géppuskák utódjának szánt kézifegyverek több szempontból is szakítanak elődjeik „vérvonalával:” 5,56 milliméteres lőszer helyett jóval nagyobb rombolóerejű 6,8 milliméteres lőszert használnak majd és fel lesznek szerelve intelligens, számítógépes tűzvezérlő rendszerrel is, amely a pontos találat leadásában segíti majd a katonákat. Az a cég, amely győztesként száll ki a beszerzésért vívott harcból, nagyot szakíthat, hiszen 250 ezer darab fegyvert és 150 millió darab lőszert szeretne venni az amerikai hadsereg.
Talán sosem változott az emberiség történelme során egyszerre annyit a hadviselés, mint az elmúlt bő száz év alatt, az első világháború kezdete óta. Szinte teljesen eltűntek a harcmezőkről a szúró-vágó eszközök és a lovak, megszűntek a nyílt terepen, csatarendben vívott ütközetek, sőt, remélhetőleg a nagyhatalmak közvetlen, területért vívott, milliós emberáldozatokat követelő háborúi is a múlt fájó emlékei maradnak. A változásokért többek közt a modern fegyverek harcmezőkön való, gyakran váratlan megjelenése és elterjedése felelős; a teljesség igénye nélkül megnéztünk tíz olyan (viszonylag) modern fegyvert, amely örökre megváltoztatta a háborúkat.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Exkluzív nagyinterjút a Portfolio-nak Jákli Gergely.
Különleges képgalériával jelentkezünk.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
