Az idei év jelentős változásokat hozott magával Magyarország munkaerőpiacán. A munkaerőpiaci trendek összefoglalásában kiemelte, hogy az irodai visszatérés a home office-ból, a leépítések, a munkaerőhiány és a külföldi munkavállalók beáramlása konfliktusokat gerjesztett az üzleti szektorban.
Évtizedeken át a munkáltatók hallani sem akartak róla, de a pandémia idején szinte napok alatt kellett átállni az otthoni munkavégzés gyakorlatára. Bár az élet legtöbb területén azóta visszaálltunk a járvány előtti működéshez, úgy tűnik, az irodai munkavégzés során ez nem fog, vagy nem teljesen fog megtörténni. Ez viszont alapvető hatást gyakorol az ingatlanpiac egyik legfontosabb területére, az irodapiacra, ahol végső soron milliárdok múlhatnak azon, hogy a jövőben hogyan használjuk ezeket az épületeket.
Ahogy az ausztrál cégek egyre inkább arra kérik a dolgozókat, hogy térjenek vissza az irodákba, úgy nő a feszültség a távmunka jövője körül - közölte a Guardian.
Az amerikai bankok az irodák iránti gyenge kereslet miatt hosszú ideje folyamatos stresszel néznek szembe a késedelmes kereskedelmiingatlan-hitelek miatt, ez a trend az év harmadik negyedévében is kitartott.
A globális vállalatok vezetői számára kihívást jelentenek az egyre összetettebbé váló gazdasági, környezeti, technológiai és geopolitikai válságok. Ezek már egymásba fonódó polikrízist jelentenek, ez a környezet pedig teljesen új stratégiai döntéshozatalt követel meg. A vállalatvezetők ennek ellenére bizakodóak a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban – ugyanakkor csökkent a saját vállalatuk növekedésébe vetett bizalmuk. Viszont lehetőséget látnak a mesterséges intelligenciában, és mostanra már az ESG-t sem szabályozói elvárásnak tartják, hanem a cégszervezés alapjának - mondta el előadásában Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferencián a vezető könyvvizsgáló által készített 2023 CEO Outlook kutatás legfontosabb megállapításairól.
A mentális egészséghez való jog alapjog - erre hívja fel a figyelmet 1992 óta a mentális egészség világnapja október 10-én. A téma aktualitását mi sem támasztja alá jobban, mint az tény, hogy a depresszió mértéke a fiatalok, azaz a jövő munkavállalói körében drámaian, több egymástól független kutatás szerint is min. 50%-kal megnőtt. A Covid alatt kialakult távolságtartás, ennek köszönhetően a társas támogatás hiánya, az elmagányosodásra amúgy is sokkal inkább hajlamosító nagyvárosokban a home office és az egzisztenciális bizonytalanság mind abba az irányba mutat, hogy a munkáltatóknak önös érdekükből fakadóan is konszenzusra kell jutniuk abban, hogy még a távoli munkavégzési módokban is felelősek a munkavállalóik mentális egészségéért.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A végtelenített home office-nak számos előnye van, de talán még több hátránya. Az ember szociálisan izolálódik, magára maradt a problémáival - legyenek azok inspirációsak, motivációsak vagy egyszerűen csak technikaiak -, de gyakran a karrierutak is elzáródnak előtte, nem beszélve a hiányzó mentorálásról. Mi lehet a megoldás?
A fenti idézet a Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2023 konferencia irodapiaci panelbeszélgetésében hangzott el és bár nem értett egyet vele mindenki, mégis jól mutatja, hogy mennyire központi kérdés még mindig a piac szereplői számára az otthoni munkavégzés. Természetesen nem véletlenül, ugyanis az irodai kihasználtság végső soron a bérleti díjakra, a hozamokra, a fejlesztői és befektetői döntésekre egyaránt hatással van. Vajon mit gondolnak erről a kelet-közép-európai régió szakértői? És hogy látják a Magyarországon dolgozó vezetők?
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban két témát dolgoztunk fel három megszólalóval: az egyik az otthoni munkavégzés és az irodapiac kapcsolata. Egyrészt megnéztük, hogy miként hatottak a hirtelen lezárások a bérleményekre, tényleg lasszóval kell-e fogni az ügyfeleket most, és egyáltalán képes-e alkalmazkodni az irodapiac az új körülményekhez. Erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét kérdeztük. Magáról az otthoni munkavégzésrőlHornyák Józseffel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk, többek között arról, hogy mely szektorokban és mely hazai régiókban maradt magas szinten a home office, és egyáltalán ez a lehetőség adott-e az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A harmadik blokkban a Brain Bar 2023 rendezvényről volt szó, amelyet szeptember 21-én és 22-én tartanak Budapesten. Vendégünk volt Baji Betti, a Brain Bar projektvezetője.
Egyre-másra jönnek a felmérések, amelyek szerint a munkavállalók ma már otthonról szeretnének dolgozni, és alig állnak szóba azokkal a cégekkel, ahol nincs home office/hibrid munkavégzés. A valóság azonban hazánkban kissé más képet fest: a Covid-járvány kétségtelenül áttörést hozott az otthoni munkavégzésben, forradalomról azonban aligha beszélhetünk. Amíg Észak- és Nyugat-Európában az otthoni munkavégzés bevett szokás, addig Magyarországon csak a dolgozók töredéke dolgozhat távmunkában. Leginkább a fővárosban élő diplomásoknak nem kell minden nap bejárniuk, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy Budapesten a legerősebb a szolgáltatószektor, míg az ország többi részén továbbra is kifejezetten jelentős az ipar súlya.
A járvány után az élet legtöbb területe visszatért a normális kerékvágásba, látogatjuk a mozikat, repülővel megyünk nyaralni, koncertekre járunk és a diákok is visszatértek az iskolákba. Egy dolog viszont nem történt meg, az irodákba való visszatérés. Bár az ázsiai irodákban nagyrészt visszaállt a covid előtti munkarend és hibrid formában Európában is, de az amerikaiak úgy tűnik, nem akarnak többé irodába járni, ami ingatlanpiaci szempontból is számos kérdést felvet. A Bloomberg cikke alapján a nemzetközi okokat, hazai szakértők megkérdezésével pedig a magyar helyzetet jártuk körül.
A távmunka a Covid lecsengése után is velünk marad. Jogos a kérdés, hogy ez befolyásolja-e és hogyan alakítja majd a jövőben a lakhatási preferenciáinkat és döntéseinket. A svájci lakásügyi minisztérium áprilisban közzétett tanulmánya is ezzel foglalkozik. Stefanie Siegrist, az Euroconstruct svájci kutatója azt nézte meg, hogy a távmunka hogyan alakíthatja a jövőben a svájci lakáspiacot.
Egy kutatás szerint a pandémia után két csoportra oszlottak az Egyesült Államok nagyvárosainak központi területei. A városok egyik része nagyrészt újra megtelt élettel, egy másik csoport viszont azóta is üresebb. A Georgetown Egyetem és a Chicagói Egyetem közgazdászainak tanulmánya szerint a különbségek a város méretével vannak összefüggésben - írja a Financial Times.
A Goldman Sachs nagyban küzd azért, hogy minél több dolgozót visszacsábítson az irodákba, a notórius irodakerülőkre külön figyelmet fordít – írja a Bloomberg.
Egy új jelentés szerint a világ irodáiban az íróasztalok több mint egyharmada egész héten üresen áll, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire jól vannak kialakítva a munkahelyek – írja a Bloomberg.
A hibrid munka továbbra is velünk van, melynek eredményeként az irodák kihasználtsága világszerte 30 százalékkal a pandémia előtti szintek alatt stabilizálódott, ennek hatásai pedig jelentősek. A McKinsey tanulmánya ezeket a hatásokat vizsgálta, mi pedig ennek kapcsán megnéztük, hogy milyen hatással volt ez a kelet-közép-európai régió irodapiacára.
A Zoom az elmúlt hetekben kétszer is jókora aknára lépett: először a munkatársak irodába történő visszavezénylésének híre vetett jókora hullámokat, majd a mesterséges intelligencia rendszereik során felhasznált adatok kezelése nyomán vetődtek fel sarkalatos kérdések. A koronavírus-járvány kétségtelenül egyik legnagyobb nyertese, az online munkavégzés reformjának éllovasa olyan problémák megoldására kényszerül, amelyek számos iparági szereplő számára szolgálhatnak precedens értékű tanulságként.