Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

2026. június 07. 07:00 | Médli Katalin

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

Heteken belül alapjaiban változik meg a cégek élete: súlyos bírság lehet a vége, ha nem készülnek fel időben

2026. június 03. 09:35 | Portfolio

Heteken belül alapjaiban változik meg a cégek élete: súlyos bírság lehet a vége, ha nem készülnek fel időben

2026 nyaráig kellene a tagállamoknak átültetniük saját jogrendjükbe az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét, ami elsősorban a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére irányul, de számos egyéb jótékony hatása is lehet a vállalaton belüli viszonyokra és általában a munkaerőpiacra is, ha jól sáfárkodunk vele. – hívta fel a KPMG közleményében a figyelmet. Szücs Andrea, a vállalat Associate Partnerének véleménye szerint a sikeres kultúraváltás és a jól dokumentált munkafolyamatok javíthatják a munkavállalók együttműködési hajlandóságát és motiváltságát.

KPMG: Eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék

2026. április 10. 09:02 | Portfolio

KPMG: Eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék

Alapjaiban formálja át a magyar munkaerőpiacot az Európai Unió 2026 nyaráig bevezetendő bértranszparencia-irányelve, amely a toborzási és javadalmazási gyakorlatok teljes megújítását követeli meg a hazai cégektől. A nemek közötti jelentős bérszakadék felszámolását célzó szabályozás kapcsán Szücs Andrea, a KPMG szakértője rámutatott arra, hogy a magyar gyakorlatba történő átültetés a legtöbb vállalatnál kultúraváltást is igényel majd. A nyitottabb kommunikációs stratégia kialakítása mellett a globális munkaerő-mobilitás is paradigmaváltáson megy keresztül, mivel a munkáltatók a hagyományos áthelyezések helyett egyre inkább a rugalmasabb, rövidebb távú vagy éppen virtuális kiküldetéseket részesítik előnyben. Ezeknek az egyre összetettebb HR-folyamatoknak a kezelésében a jövőben kulcsszerepet kap az adminisztrációt megkönnyítő mesterséges intelligencia, azonban a technológiai ugrás ellenére az emberi szakértelem és a megbízható adatkészlet továbbra is nélkülözhetetlen marad.

Nagy bajban a Z generáció, veszélyben a munkájuk

2026. március 31. 11:01 | Willin-Tóth Kornélia

Nagy bajban a Z generáció, veszélyben a munkájuk

A Z generáció belépése a munka világába nem csupán egy új korosztály megjelenését jelenti, hanem a játékszabályok átalakulását is, miközben világszerte jelentősen lecsökkent a belépő szintű pozíciók száma, ami súlyos helyzetbe hozza a munkaerőpiacon éppen megkapaszkodni kívánó generációt. Valóban a fiatalok változtak meg, vagy a gazdasági környezet lett gyökeresen más? Be kell/lehet-e törni őket, vagy a vállalatok kénytelenek lesznek alkalmazkodni hozzájuk?

Munka utáni sörözés helyett közös reggeli csikung vagy futás? – Újraíródnak a céges összetartás szabályai

2026. március 29. 08:00 | Willin-Tóth Kornélia

Munka utáni sörözés helyett közös reggeli csikung vagy futás? – Újraíródnak a céges összetartás szabályai

A céges kultúra egyik klasszikus sarokköve mindig is a csapatépítés és a kollégák közti informális kapcsolatok ápolása volt. Az európai és észak-amerikai kultúrkörben ez sokáig elsősorban a munka utáni italozásban, vacsorákban és baráti összejövetelekben testesült meg. A munkavállalói igények, az életmód és a munkaszervezés azonban gyökeresen átalakult az utóbbi években, és ezzel együtt a csapatépítés formái is radikálisan megváltoztak.

AI a kommunikációs és PR-szektorban: barát vagy ellenség?

2026. március 26. 12:34 | Willin-Tóth Kornélia

AI a kommunikációs és PR-szektorban: barát vagy ellenség?

A mesterséges intelligencia már most is érezhető hatást gyakorol a kommunikációs és PR szakmára. A szövegírástól a videóvágáson át a közösségimédia-stratégiák optimalizálásáig egyre több feladat válik automatizálhatóvá. De vajon milyen munkakörök tűnhetnek el teljesen, melyek alakulnak át, és milyen új szerepkörök jelennek meg a horizonton? Áttekintjük a jövő kommunikációs ökoszisztémáját, és megvizsgáljuk, hogyan változhat meg akár több tízezer szakember munkája a következő évtizedben.

Továbbra sem fogjuk tudni, mennyit keres a kollégánk – De akkor miről is szól a bértranszparencia-irányelv?

2026. március 11. 07:00 | Tar Gábor

Továbbra sem fogjuk tudni, mennyit keres a kollégánk – De akkor miről is szól a bértranszparencia-irányelv?

Tévhit, hogy a bértranszparencia-irányelv júniustól előírt alkalmazása miatt egy adott cégen belül mindenki számára majd nyilvános lesz, hogy mennyit keres a kollégája – derült ki az RSM Hungary által rendezett webináriumon, amelyen a tanácsadó cég szakértői a direktíva bevezetésének gyakorlati következményeit tekintették át. A fórumon elhangzott az is, hogy ugyan csak a 100 főnél nagyobb cégekre vonatkozik majd a jelentéstételi kötelezettség a munkakörönkénti bérsávokról nemek szerinti bontásban, azonban a kisebb cégeknél is kérhetnek majd tájékoztatást a munkavállalók arra vonatkozóan, hogy hol helyezkednek el a bérstruktúrában, és hogy melyek azok az objektív szempontok, amelyek alapján a bérezésük meghatározása kerül.

A technológia letarolja a HR-t - De mit jelent ez a toborzásban?

2026. március 03. 14:00 | Szász Péter

A technológia letarolja a HR-t - De mit jelent ez a toborzásban?

A HR-technológia Magyarországon ma már széles körben elterjedt, mégsem vált a legtöbb szervezetben valódi stratégiai eszközzé. A 2026-os HR Tech felmérés szerint a digitális megoldások elsősorban a napi működést és az adminisztrációt támogatják, miközben ritkán indítanak el mélyebb szervezeti változásokat. A döntések gyakran felsővezetői szinten születnek meg, a megvalósítás terhe viszont a HR-re hárul, sokszor előre tervezett költségkeret és dedikált erőforrások nélkül.

AI a HR-ben: eszköz, nem megoldás

2026. február 25. 13:00 | PR cikk

AI a HR-ben: eszköz, nem megoldás

A recruiTECH x HRTECH 2026 konferencia március 26-án egy napon, egy helyen hozza össze a HR-vezetőket, toborzási szakembereket, IT-döntéshozókat és üzleti vezetőket. A rendezvény célja, hogy közös platformot teremtsen azoknak, akik nem külön HR- vagy tech-kérdésként tekintenek a jövőre, hanem integrált, üzleti szemléletű működésben gondolkodnak. A konferencia fókuszában a toborzás digitális fordulópontja, az AI gyakorlati alkalmazása, a HR–IT együttműködés új modelljei és az adatvezérelt döntéshozatal áll. Az alábbi cikk a hazai kutatások és nemzetközi trendek alapján mutatja meg, merre tart a szakma.

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

2026. február 22. 15:00 | Nagy Márta

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

2026. február 21. 09:00 | Willin-Tóth Kornélia

Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

Az irodai jelenlétet és a távmunkát ötvöző hibrid munkavégzés egyik kritikus pontja, hogy megfelelő szabályozás nélkül könnyen és gyorsan anarchiába torkollhat. A KPI-vezérelt, egyéni teljesítménymutatókra építő vállalati kultúra sok esetben háttérbe szorítja a közös munkát, holott legtöbbször éppen a csapat hozza létre azokat az értékeket, amelyek hosszú távon fenntartják az innovációt és a hatékonyságot. Két kutató feltérképezte a hibrid és a távmunka korlátait és javaslatokat állított össze, hogyan kerülhetők el a buktatók.

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

2026. február 02. 09:00 | Somogyi Angelika

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló háromrészes cikksorozatunk első, illetve második részében láttuk, hogyan bénítja meg a szervezetet a félelem, és miként vetül ki a vezető belső bizonytalansága a vállalati kultúrára. De mi a megoldás? Hogyan fordítható át a félelem kultúrája teljesítménybe? A kulcs a bizalmi szint tudatos növelése. Ez azonban a neurogazdaságtan tükrében már nem egy puha HR-fogalom, hanem kemény neurokémiai valóság. Ezt a belső környezetet pedig elsősorban a vezető viselkedése formálja, így a vezetés definíciója alapjaiban változik meg. A modern vezető feladata nem más, mint olyan környezetet teremteni, ahol az emberi agy a „túlélő üzemmód” helyett biológiailag is az értékteremtésre optimalizálódik. Ennek az állapotnak a módszeres előidézése a tudatos vezetés, amely így ma már nem vezetési stílus kérdése, hanem mérhető üzleti beavatkozás.

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

2026. február 01. 07:00 | Somogyi Angelika

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

Részletes keresés