Az eddig elérhető hazai támogatások a lakosságot célozták, ezért a kormány által bejelentett új program fő értéke, hogy az üzleti szektort is segíti bekapcsolódni az elektromobilitásba - értékelte Székely András, az Optimum Solar Home System Kft. tulajdonos-ügyvezetője az elektromos járművek hazai elterjedését támogatni hivatott, várhatóan novemberben elinduló 60 milliárd forintos programot, amely szerinte kedvező fogadtatásra talál a vállalatok körében és elősegíti a céges elektromos jármű állomány növekedését.
A következő 5-10 évben óriási átalakulás, illetve növekedés várható a hazai villamosenergia-termelésben és felhasználásban, ami nagy fejlesztési feladatot ró a rendszerirányítóra és az elosztókra, miközben a fejlesztések, valamint a szabályozási környezet megújítása már az elmúlt időszakban sem tudott lépést tartani a változásokkal (lásd a napelemes rendszerekre vonatkozó hálózati korlátozásokat). Az előttünk álló időszakban az új technológiák terjedésének gyorsulnia kellene, ha nem akarjuk, hogy a világ elszaladjon melletünk, de ez egyáltalán nem garantált, ha a gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul - derül ki a Mavir által az elosztó társaságokkal, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal közösen elkészített 2023-as Hálózatfejlesztési Tervből.
Közel 48 milliárd forintnyi speciális EU-pénzt kért a kormány öt projektre egy tegnap esti közlönybeli kormányhatározatban, amelyek között a budapesti gubacsi vasúti híd fejlesztése is benne van.
Az ipari szereplők növekvő klímatudatossága és egy készülő uniós szabályozás miatt exponenciálisan növekedni fog az SF6-mentes kapcsolóberendezések iránti kereslet, amelyeket Dunavecsén fogunk gyártani és ezért, illetve az erős piaci verseny miatt kell gyorsan elindulnia a termelésnek az új okosgyárunkban – fedte fel a hátteret a Portfolio-nak adott páros interjúban a Schneider Electric két magyarországi vezető illetékese. Sali Péter, a kunszentmiklósi gyár igazgatója, Plant Director AHM, többek között arról beszélt, hogy milyen konkrét megoldásokat építenek be a most épülő dunavecsei gyárban, és mikortól indulhat el a termelés, mindez pedig milyen munkaszervezési és logisztikai átalakításokkal jár. Géczy Áron Senior Product Manager pedig azt mutatta be, hogy melyek azok az iparági és klímavédelmi folyamatok, amelyek a komoly keresletet megalapozzák. Utóbbi kapcsán elég, ha csak annyit rögzítünk: a kén-hexafluorid (SF6) gáz 23500-szor (!) erősebb üvegház hatással jár, mint a szén-dioxid, és mostanra létrejöttek azok a műszaki-technológiai megoldások, amelyekkel a villamosenergia hálózatban is ki lehet majd váltani a rendkívül káros SF6-gázt. A Schneider Electric megoldása erre a sűrített levegő és a vákuumtechnológia kombinációja, így tehát kis egyszerűsítéssel fél Európa arra vár, hogy mikor indul el a termelés Dunavecsén, hogy a klímavédelmi harcban egy fontos lépést lehessen tenni.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
Rengeteg keserves és örvendetes tapasztalatot is szereztünk az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomja során, amióta alállomás építő cégből eljutottunk odáig, hogy az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektjénél, a mezőcsátinál, is fontos munkákat végeztünk el – osztotta meg a tanulságokat a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Németh Csaba. A Forest-Vill Kft. ügyvezetőjével a további magyarországi naperőmű-építési kilátásokról, a velük járó villamosenergia rendszerbeli kihívásokról, a különféle okos, digitális megoldásokról, a szakképzett munkaerő hiányáról és a pótlására tett erőfeszítések irányairól is beszélgettünk. Szóba került az is, hogy a nagy külföldi ipari cégek magyarországi betelepülése miatt is szükségessé váló hálózatfejlesztések milyen komoly üzleti kilátásokat vetítenek előre a következő évekre, amely mellett a nemzetközi, közel-keleti piacra belépés eddigi eredményeit is megosztotta velünk a szakember.
Az Európai Unió tagállamai megosztottak abban a kérdésben, hogy a mobilhálózati fejlesztéseknél különadót vessenek ki, vagy kötelezzék a nagy technológiai cégeket, hogy segítsék a beruházások finanszírozását. Magyarország szerint ezeknek a cégeknek is fizetni kellene, de a Németország vezette ellentábor nem támogatja az ötletet.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
Az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a magyarországi villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztési igénye, elsősorban mint a napelemes beruházásokat akadályozó tényező. Az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitás és a fogyasztói igények bővülése világszerte hasonló kihívásokat okoz az elosztói és átviteli hálózatokban, ezért az előttünk álló években kulcsfontosságú fejlesztésekre kell sort keríteni a rendszerben. A vonatkozó hazai fejlesztési terv két fő célja az ellátásbiztonság megőrzése mellett további jelentős, az energiastratégiai célokat meghaladó megújulós termelő kapacitás integrálása, de miközben jelentős új nagyfogyasztói igényekkel kalkulál, az új szélerőművek és az energiaközösségek hazai térnyerésének várható hatásaival nem.
Pénteki határoztával jóváhagyta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 2022-es hálózatfejlesztési tervét (HFT), de egyúttal több feladatot is előírt az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek számára.
Azt az „elképesztő mértékű, robbanásszerű változást”, amit az október 31-ig megtörtént sok tízezer napelemes igénybejelentés okozott, „nem képes kisebb zökkenők nélkül” lekezelni az ügyfélszolgálat – jelezte az E.ON hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a napi.hu-nak.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Az E.ON Hungária csoport 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz - jelentette be az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a vállalat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Miután elkészítette a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. a következő 15 évre vonatkozó Hálózatfejlesztési Tervét, nyilvános egyeztetést kezdett erről a rendszerhasználókkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – közölte a Hivatal egy közleményben. Az érdekeltek 2022. december 31-ig küldhetik meg észrevételeiket.
A napenergia, a tárolás, a hálózatfejlesztés, az ellátásbiztonság, a megemelkedett beruházási költségek és biodiverzitás volt fókuszban a Sustainable World konferencia egyik délutáni panelbeszélgetésében. Az ellátási láncok okozhatnak-e fennakadásokat a naperőművek elterjedésében? Az új rendelkezések megoldást jelentenek a szabályozásban vagy csak eltolják az erőművek belépési idejét? Mi lesz az akkumulátorok sorsa? - ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők.
Meghatározó átalakulást zárt le az E.ON Hungária Csoport - mondta az Energy Investment Forum 2021-en tartott előadásában Kiss Attila, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a legnagyobb hálózatfejlesztési időszak előtt állunk.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) legutóbbi, 2020-as hálózatfejlesztési tervét - közölte a hivatal szerdán.
Az MVM több mint 15 milliárd forintos tőkeemelésével biztosítja a kormány Kecskemét város, illetve a környék ipari nagyfogyasztói áramellátásának fejlesztéséhez szükséges forrást.
Tőkét emel a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-ben a kormány Kecskemét és a térség villamosenergia-ellátásának fejlesztése érdekében.
A gazdasági növekedés új energia- és csatlakozási igényeket eredményez, az Elmű-ÉMÁSZ energiaszolgáltató csoport a tervek szerint több mint 30 milliárd forintot fordítana a villamosenergia-hálózat fejlesztésére ebben az évben - mondta Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatóságának elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
