Az állami garanciák fokozott használata és a tömeges deregulációs program nem teszi majd lehetővé, hogy az Európai Unió a 21. században globálisan versenyképessé váljon. Ez csak akkor történhet meg, ha az unió létrehoz egy közös adósságkibocsátásból finanszírozott alapot, amely közvetlenül támogatja az európai feldolgozóipart.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján a figyelem várhatóan ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul, bár az uniós vezetők már előzetesen megállapodtak arról, hogy külön nyilatkozattal kerülik meg Budapest ellenállását. A csúcs valódi tétje azonban az európai gazdasági versenyképesség megerősítése lesz, amelynek érdekében a szabályozások egyszerűsítéséről, az energiafüggetlenség növeléséről és a pénzügyi rendszer mélyítéséről tárgyalnak majd. A megtakarítási és befektetési unió kialakítása, valamint az iparpolitikai reformok is fontosak lesznek, miközben az új többéves pénzügyi keret alapjairól is megkezdődnek a tárgyalások. A vezetők célja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes maradjon, megerősítse gazdasági ellenálló képességét, és csökkentse függőségét külső szereplőktől.
Rendkívül változó gazdasági és geopolitikai környezetben rendezték meg idén is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos Gazdasági Évnyitóját, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A Portfolio által élőben tudósított eseményen a kormányfő többször is érdekesnek nevezte Varga Mihály újonnan hivatalba lépett jegybankelnök azon mai kijelentését, miszerint az MNB-elnök szerint türelmes monetáris politikára van szükség. Külön kihangsúlyozta azt is, hogy a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó adómentességét már nem lehet elvenni, az hosszabb távon része marad az adórendszernek, a vállalkozók ezzel számoljanak. A gazdaságpolitika pillérei között megemlítette az adócsökkentéseket, a foglalkoztatás bővítését (szerinte még mindig van 300 ezer magyar munkaerőtartalék tekintetében), a vállalkozások támogatását (Demján Sándor program), a befektetések ösztönzését, az elsődleges hiány kordában tartását, a békepárti álláspontot. Azt is elismerte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között kibontakozó vámháború a magyar gazdaságot is kedvezőtlenül érintheti, de lesz külön amerikai-magyar gazdasági egyezmény, ami a vámháború kedvezőtlen hatásait kiegyenlíti. Sokat beszélt a miniszterenök a nemzetközi környezetről, azon belül is arról, hogy fajsúlyos változások vannak kibontakozóban: itt megemlítette azt, hogy az Európai Unió elengedni készül a 3% alatti fiskális hiányszabályt, valamint fegyverkezésbe kezdett Németország. Ezek a fejlemények a magyar vállalkozások és a magyar gazdaság szempontjából rövid távon értékelése szerint nagyon-nagyon jók.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február 26-án Antwerpenben több mint 300 iparági vezető előtt mutatja be gazdasági fellendülést célzó tervét. A rendezvény célja, hogy az EU ipari versenyképességét megerősítő „Clean Industrial Deal” bemutatásával válaszokat adjon az iparág szereplőinek aggodalmaira – tudta meg a Politico.
Az utóbbi években az iparpolitika visszakerült a fejlett országok gazdaságpolitikai eszközrendszerébe, illetve a főáramú közgazdasági gondolkodásba. Írásomban az iparpolitikát portfólióelméleti megközelítésben vizsgálom: azt, hogy hogyan változik a magyar gazdaság növekedési és stabilitási kilátása, ha egy ágazat súlyát növeljük a rendszerben. Az elemzés segíthet annak megválaszolásában, hogy mely ágazatok további térnyerésével tudna leginkább növekedési többlethez jutni az ország a kockázatok gyakorlatilag változatlan szintje mellett. Véleményem szerint ez a módszertan jól ki tudja egészíteni a hagyományos makroökonómiai modelleket.
François Bayrou francia miniszterelnök szerint a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett politika marginalizálhatja az Európai Uniót és Franciaországot, ha nem lépnek fel ellene.
Két héttel azután, hogy Lengyelország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Krzysztof Bolesta, a lengyel energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Contexte-nek adott interjúban beszélt az EU előtt álló legfontosabb energiabiztonsági, klíma- és iparpolitikai kihívásokról. A fókuszban az orosz energiafüggőség csökkentése, a nukleáris viták „demisztifikálása”, valamint a 2040-es kibocsátáscsökkentési cél áll. Ehhez azonban a lengyel államtitkár szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak egyaránt konkrét jogszabályokkal, beruházási ösztönzőkkel és a vállalatok számára kézzelfogható, versenyképességet megőrző intézkedésekkel kell előállnia.
Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai vezetője, Stéphane Séjourné a „Made in Europe” stratégia bevezetését sürgeti, hogy Európa megerősítse iparát a globális kereskedelmi háború veszélyei közepette. Az EU célja, hogy stratégiai szektorok fejlesztésével biztosítsa gazdasági versenyképességét és technológiai függetlenségét.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
Nemzetközi gazdaságpolitikai célként a hiperglobalizáció nagyrészt azon bukott meg, hogy támogatói arra törekedtek, hogy túlszabályozzák a határokon átnyúló hatásokkal járó nemzeti intézkedéseket. Sokkal jobb megközelítés lenne, ha csak azokra az intézkedésekre összpontosítanának, amelyek egy adott ország számára úgy biztosítanak előnyöket, hogy az teljes mértékben más országok kárára valósul meg.
Az amerikai elnökválasztási verseny véghajrájában Donald Trump és Kamala Harris egymással versengő terveket hangoztat azzal kapcsolatban, hogy középosztálybeli munkahelyeket hoznak létre a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók számára a feldolgozóipar újjáélesztésével. A két elnökjelölt azonban nemcsak a választópolgárok egy letűnt korszak iránti nosztalgiájára játszik, hanem figyelmen kívül hagyja azt is, hogy a feldolgozóipar jelenleg a növekedés és a lehetőségek forrásaként kisebb (az idők folyamán lecsökkent) szerepet játszhat.
Őszi politikai szezonunk kezdetén két nagy kormányzati téma került elénk: a semlegességi törekvés megfogalmazása, valamint a gazdasági ütemgyorsítási szándék. Akár az volt a szándék, akár nem, a közélet iránt érdeklődőket megmozgatták az ügyek, főleg az első. A törekvések értelmezése, realitásuk megállapítása sok munkát adott az elemzőknek.
A II. világháborút követő 30 évnyi gazdasági növekedés után az európai döntéshozók elmulasztották létrehozni a diszruptív innovációt elősegítő intézményeket és politikát. Európának most sürgősen új gazdasági doktrínára és reformprogramra van szüksége, különben továbbra is lemarad az Egyesült Államokhoz képest.
Az EU "meghalhat", ha nem válik versenyképesebbé az Egyesült Államokkal és Kínával szemben - figyelmeztetett minapi beszédében a francia államfő.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy követeléssel is előáltt az orosz elnök.
Egyre nagyobbak a pluszok a piacokon.
Tovább éleződhet a viszony a két nagyhatalom között.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
