Új eszközkezelő alapot hoz létre a kormány, amely a nem teljesítő jelzáloghitelek problémáját kezelheti, így elősegítheti a banki hitelezés élénkülését - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjúban. A politikus arról is beszélt, hogy az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrésze 30-40 milliárd forintba kerülhet, a Budapest Bankból pedig nem akar veszteséggel kiszállni a kormány.
Benyújtotta a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat célja főként a zálogjog alapvető átalakítása.
Javul az amerikai lakáspiac helyzete és a legnagyobb bankok az országban kihasználják ezt a The Wall Street Journal szerint, a pénzintézetek jelzáloghitel-állománya folyamatosan növekszik.
5 milliárd dolláros bírságot kell fizetnie a Goldman Sachsnak, amiért a válság előtti jelzáloghitelezési gyakorlatával folyamatosan megtévesztette ügyfeleit, írja a Reuters a New York-i legfőbb ügyész bejelentésére hivatkozva.
Gyorsan betelhet a Nemzeti Eszközkezelő 35 ezres kvótája, a befogadások ugyanis már 32 ezernél tartanak - írja a Világgazdaság.
2016. október 1-je helyett csak 2017. április 1-jén vezeti be az MNB azt a szabályt, hogy a hitelintézetek jelzáloghitelei mögött legalább 15%-ban jelzáloglevelek álljanak - jelentette be a jegybank. Az FHB, az OTP és az UniCredit meglévő jelzálogbankjai mellett eddig az Erste, a K&H és az MKB közölte, hogy jelzálogbank alapításával igyekszik megfelelni a szabályozásnak.
Fennáll a veszélye, hogy állami mentőcsomagot kell nyújtani a Fannie Maenek - állítja a vezérigazgató a Financial Times szerint. Úgy véli, a társaság pénzügyi helyzetének romlása megingathatja az amerikai lakásfinanszírozási rendszerbe vetett bizalmat.
Az HSBC brit nagybank 470 millió dolláros bírságot fizethet, amiért a pénzügyi válság kirobbanása idején a jelzáloghitellel rendelkező amerikaiak nem megfelelő tájékoztatása miatt végül többen is elvesztették otthonaikat - írja a Financial Times.
A bankok már leírták veszteségeiket, de a lakosságnak még a nyakán van a kés, mivel mindeddig nem működött az a közvetítő rendszer, amelyik a nem fizető hitelállományt alacsonyabb értékű, de újrafinanszírozható hitellé konvertálta volna. A kilakoltatási moratórium március elejei vége elvben segítené ezt a folyamatot, ha a piaci szereplők nem aggódnának a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szabályozó hatóságok a banki könyv kamatlábkockázatának kezelésére. Idén januárban lépett életbe az Európai Bankhatóság 2015 májusában kiadott, közvetlenül a banki könyvi kamatlábkockázat kezelését célzó újabb szabályozása, valamint nemrég látott napvilágot a Bázeli Bizottság egy konzultatív dokumentuma is a témában. Ezen új szabályozói tendenciáknak való megfelelés érdekében a bankszektornak egyre kiemeltebben kell foglalkoznia a kamatkockázattal - hívta fel a figyelmet az EY Magyarország.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Jelzálogkölcsönt adhatnak a jövőben a borospincékre, mélygarázsokra is, mivel az ingatlan-nyilvántartás térképei ezentúl ezek elhelyezkedését és kiterjedését is feltünteti - írta szombati számában a Magyar Idők.
Változnak a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályai március 21-étől - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben - számol be az MTI.
Azt fontolgatja az Aegon Magyarország, hogy eladja jelzáloghitelezési érdekeltségét, amely 2014 óta nem folyósít új hiteleket, és veszteséges - írja a Reuters.
Furcsán reagáltak a svájci jelzáloghitelek az ottani jegybank emlékezetes januári kamatcsökkentésére, amikor is -0,75% lett az alapkamat. Azóta ugyanis inkább nőtt, mint csökkent a jelzáloghitelek kamata Svájcban - hívja fel a figyelmet a Financial Times. Az EKB esetleges e heti újabb monetáris lazítása nagy kérdés elé állíthatja a svájci jegybank mellett a bankokat is, így ezúttal akár negatív tartományba is csúszhatnak a jelzáloghitel-kamatok.
Nagyjából október végéig élhettek a díjmentes hitelfelmondáson alapuló kiváltás lehetőségével a volt devizahitelesek. A hitelkiváltási hullám végeredménye lehangoló: az elszámoláson átesett jelzáloghitelek mindössze 1,5%-át váltották ki az MNB friss adatai alapján a bankok által várt 10-20% helyett. Az októberi hitelezési statisztikák emellett a vállalati hitelezés kisebbfajta élénkülését mutatják, miközben a lakáshitelek kihelyezésén már látszódik az ősz negatív hatása. Csodák csodájára a kamatok kissé nőttek, így a lekötött forintbetétek ismét 1% fölött kamatoznak.
A válság előtti átlagos évet futhatja idén a lakosság hitelpiac, miután megnövekedett a hitelfelvételi kedv, feleződtek a THM-ek, erősödik a munkaerőpiac és sokkal tudatosabbak is a hitelfelvevők - hangsúlyozta Bába Ágnes, a K&H lakossági banki divízió vezetője a K&H szakmai rendezvényén. Elmondása szerint a friss adatok azt mutatják, hogy mind a lakáshitelek, mind pedig a fogyasztási hitelek iránt nő a kereslet, a jelzáloghitel-piacra egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK).
Kormányrendelet készül a jelzáloghitel-tanácsadói tevékenység szabályozásáról, amely egyebek mellett az ügyfelek részletesebb tájékoztatását írja elő. A rendelet valószínűleg kiegészíti az elkészítés alatt álló törvényt.
Hat éve nem látott nagy összegben teljesítettek banki hitel-előtörlesztést a magyar háztartások a harmadik negyedévben. Az előtörlesztési hajlandóság két ok miatt is emelkedhetett: 1. trendszerűen javul a lakosság megtakarítási képessége, 2. az elszámolások után sokan érezhetik úgy, hogy most már képesek előtörleszteni, pontosabban végtörleszteni adósságukat.
Év eleje óta él az MNB adósságfék-szabályozása, amelynek értelmében nem vehetünk fel annyi forinthitelt, hogy a törlesztőrészletünk meghaladja havi nettó jövedelmünk 50%-át, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén a 60%-át. Az MNB friss tanulmánya azt mutatja, kevés ügyfél megy el a falig, így valószínűleg nem nagyon fogta vissza a hitelezést a szabály. Kevesen vannak tehát, akik nagyobb hitelt akartak felvenni, de az MNB nem hagyta nekik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
