Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
Két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány az uniós forrásfelhasználás szabályainak módosítására. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által jegyzett előterjesztések lényegében ejtenék a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pályázatait, ami mintegy 10,4 milliárd eurónyi (4195 milliárd forintnyi) kiírást fenyeget. A kohéziós támogatások esetében pedig elvonnának tételeket a fejlettebb régiók kifizetéseitől, egy sor pályázatot „ellehetetlenült” címkével törölnének. Az intézkedések főként az állami és közigazgatási beruházásokat érinthetik.
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusának tervezése már megkezdődött, és most ismét lehetősége nyílik arra, hogy megmondja merre haladjon Brüsszel. Az EUYOU projekt legújabb kérdőíve arra keresi a választ, hogyan tehetők hatékonyabbá az energiaátmenetet szolgáló uniós források.
Az Európai Bizottság digitális adó bevezetését fontolgatja, hogy fedezni tudja a 350 milliárd eurós, a Covid-19 utáni helyreállítási alapból származó közös uniós adósság visszafizetését – derül ki a Politico által megszerzett belső dokumentumból.
Az Európai Parlament elfogadta a következő költségvetési ciklusra vonatkozó iránymutatásait, amelyek bár bizonyos szempontokból kifejezetten mérsékeltek, mégis jelentősen felbolygathatják az uniós forrásokat elosztó mechanizmusok működését. A jelentést készítő képviselők szerint elsősorban nem több pénzre, hanem egy jobb rendszerre van szükség, ahol tisztább és érthetőbb elvárásokhoz kötnék az összes uniós forrás hozzáférhetőségét. A jövőben a Magyarország EU-forrásainak befagyasztását eredményező jogállamisági rendszert is újraírhatják.
Komoly modernizáción esik át az Európai Unió hétéves költségvetése, ami akár ahhoz is vezethet, hogy bizonyos fokig kikerülhet a nemzeti kormányok kezéből a források elosztásának felügyelete. Az Európai Parlament javaslatai alapján nem csak a jogállamisági kritériumok válhatnak szigorúbbá a következő időszakra, de az is elképzelhető, hogy új módokat keresnek a támogatások helyi szintre, akár közvetlenül az önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
Az Európai Számvevőszék kritikusan reagált friss különvéleményében az Európai Bizottság javaslatára, amely lehetővé tenné a 2021–2027-es kohéziós források átcsoportosítását pédául a tagállamok fegyverkezésére. Miközben elfogadják, hogy a biztonsági kihívások gyors változása indokolttá teszi a rugalmasság növelését, arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat számos kockázatot hordoz: növelheti az adminisztratív terheket, csökkentheti a kohéziós politika fókuszát, és akár torzíthatja a támogatások területi eloszlását is. A testület szerint a javasolt intézkedések további részletezést, egyértelmű szabályozást és hatásvizsgálatot igényelnek a megfelelő végrehajtás érdekében.
Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
Itt az EUYOU projekt friss kérdőíve, amely lehetőséget kínál mindenkinek, hogy beleszóljon az Európai Unió kohéziós politikájának alakításába. A kérdések ezúttal az energiaátmenet, a megújulóenergia-fejlesztések és az uniós források ismertségének témáira összpontosítanak. A válaszok hozzájárulhatnak a támogatási rendszer hatékonyabbá tételéhez és a jövőbeli uniós szakpolitikák formálásához.
Az uniós források felhasználását továbbra is jelentős adminisztratív terhek és gazdasági bizonytalanság nehezítik – ismertette Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója egy budapesti konferencián. Előadásában elmondta, hogy Magyarország 300 millió eurót csoportosítana át a zöldgazdaság, mesterséges intelligencia és biotechnológia fejlesztésére a STEP-kezdeményezés keretében. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, a források több mint 65%-át ezekbe az térségekbe irányítják. A jövő legnagyobb kihívásának a vállalkozások visszafogott innovációs hajlandóságát és a végrehajtó szervek túlterheltségét nevezte.
Európa gazdasági és társadalmi jövője szempontjából kulcsszerepe van a kohéziós politikának. A szakpolitika reformja során egyszerre kell reagálni a válságokra, elősegíteni az ipari és technológiai átmenetet, valamint megerősíteni a regionális együttműködéseket. Az új célkitűzések között kiemelt helyet kap a versenyképesség, a fenntarthatóság és a rugalmasabb végrehajtás. „A status quo nem opció – változtatnunk kell, együtt, a helyi és regionális partnerekkel” – mondta el Sofia Alves, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója Budapesten egy szakmai konferencián.
A versenyképesség nem csupán technológiai fejlesztést, hanem társadalmi és kulturális megerősítést is jelent – hangsúlyozta „A kohéziós politika jövője” című konferencián Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter. Szerinte az európai uniós források kulcsszerepet játszanak abban, hogy Magyarország gazdaságilag és társadalmilag is fejlődjön. Kiemelte, hogy a támogatások nemcsak beruházásokat, hanem presztízst is jelentenek a vállalkozásoknak. Mindezért fontos, hogy az EU saját versenyképessége érdekében is támogassa a közép-európai régiót – mondta el Navracsics Tibor.
Az Európai Bizottság jelentős előlegekkel és egyes beruházásoknál önrész nélküli finanszírozással ösztönözné a tagállamokat arra, hogy az egész kontinenst jobb helyzetbe hozó fejlesztésekre költsék a felzárkóztatási forrásokat. A háborúhoz való közelsége miatt, Magyarország még többet profitálhatna az újratervezésből, de a jogállami aggályok okán továbbra se látszik, hogy mikor érkezhetnének az uniós milliárdok.
Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.
„Magyarország számára elfogadhatatlan a kettős mérce és a politikai szempontok megjelenése az uniós források elosztásában” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Tanács kohéziós ügyekért felelős minisztereinek találkozója előtt. Hangsúlyozta: hazánk támogatja az erős kohéziós politika fenntartását 2027 után, ugyanakkor csak külön nyilatkozattal csatlakozik a következtetésekhez.
Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Nem egyértelmű a vámok hatása.
A Legfelsőbb Bírósága elutasította a vámok gyorsított felülvizsgálatát .
A Biztonsági Tanács ülésén üzengettek egymásnak a felek.
Nincs határozott irány.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
