Ahogy korábban jeleztük, elindult a laposodás a hazai használtlakás-piacon, azonban az új lakások árnövekedése egylőre képtelen lelassulni, a már számtalanszor említett egyedi piaci helyzet miatt. És most még csak 2019 első feléről beszélünk. Kijöttek a legújabb KSH-s adatok a lakásárakról.
Az MNB is elkészült a 2019 első negyedévére vonatkozó legfrissebb statisztikájával, az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 7,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak a korábbi negyedévhez képest, míg az éves nominális növekedési ütem 17,4 százalékot ért el, ami csak kissé haladja meg az előző negyedévben megfigyelt 16,5 százalékos értéket. Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, míg a községekben az előző negyedévben megfigyelhető lakásárcsökkenés után dinamikus áremelkedést tapasztalhattunk negyedéves alapon.
Kiadta legfrissebb lakáspiaci számait a KSH, amiből kiderül, hogy 2019 első negyedévében is tovább emelkedtek a lakásárak, sőt, a tavalyi évben az adásvételek száma is magasabb volt, mint 2017-ben. Egy átlagos használt lakás Budapesten már tavaly is közel 30 millió forintba került, idén ennél biztosan magasabb árakkal találkozunk. Mutatjuk, mi történt a használt és mi az új lakások piacán.
2018-ban tovább nőtt a lakáspiaci forgalom, és a felfutó lakásépítés hatása is egyre érezhetőbbé vált. Az eladott új lakások számának növekedése az előzetes adatok alapján másfélszeresre, a használt lakásoké pedig 6,4 százalékra becsülhető. Az összes eladott lakásnak már közel 5 százaléka volt új építésű - derül ki a KSH legújabb elemzéséből.
Az MNB is elkészült a 2018 harmadik negyedévére vonatkozó legfrissebb statisztikájával, az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a korábbi negyedévhez képest, míg az éves nominális növekedési ütem 15,7 százalékot ért el, szemben korábban mért 16,7 százalékos értékkel. Budapesten és a városokban is csökkent a negyedéves növekedési ütem, a községekben pedig már nemcsak mérséklődést tapasztaltak, hanem az árak enyhe csökkenését is, a korábbi negyedévhez képest.
2018 I-III. negyedévében 8,1 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom a megelőző év azonos időszakihoz képest. Az összes eladott lakás 3,4 százaléka volt új építésű. A használtlakás-árak szintje 2018 III. negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 10,7, az előző negyedévihez képest pedig 3,7 százalékkal nőtt. Az új lakások piacán a 2018 I. negyedévéig tartó áremelkedés után nem mutatható ki további drágulás az eddig rendelkezésre álló adatok alapján - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
A londoni lakásárak az egyik legmagasabbak a világon, a Brexit híre óta azonban mintha megállni látszana a növekedés. A kedd esti parlamenti Brexit-szavazás kapcsán megnéztük, hogy hol áll most a brit főváros lakáspiaca és vajon mit hozhat a jövő a londoni ingatlanpiac számára.
2018-ban tovább folytatódott a lakáspiac fellendülése. Az eladott lakások számának 7,1%-ra becsülhető emelkedése teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Vagyis közel sincs még itt a laposodás ideje.
2018 második negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 17,8 százalékról 20,2 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vizsgált időszakban a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb és az országos átlaghoz közeli 16,3 százalékos éves nominális drágulás volt mérhető. A községekben az országos átlagtól érdemben elmaradó, mindössze 11,8 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a második negyedévben nominális értelemben, amivel tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken tapasztalt lakásár-szint közti különbség.
Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.
Mielőtt azt hinnénk, hogy minden ingatlantulajdonos ugyanolyan jól járt az elmúlt évek árnövekedésével, érdemes belegondolni, hogy egy vidéki kisvárosban végbemenő néhány százalékos éves árnövekedés az ingatlanoknál jócskán elmarad egy megyeszékhely, vagy akár a főváros legutóbbi éves 16 százalékos nominális áremelkedésétől. A másik oldalról viszont, ahogy jobban drágulnak a budapesti ingatlanok a többi régió ingatlanjaihoz képest, úgy kerülnek egyre könnyebb helyzetbe a fővárosi lakástulajdonosok. Egy 50 négyzetméteres lakás eladásával akár egy 400-500 négyzetméteres házba is költözhetnek, már ha feladják a városi életüket.
Magyarország két régiójában is meghaladta az éves nominális MNB lakásárindex növekedési üteme az országos 15,4 százalékos értéket 2018 első negyedévében, a dél-dunántúli városokban 18,8, míg a közép-dunántúli városokban 16,6 százalék volt ez az érték. A negyedéves áremelkedés is ezekben a régiókban volt a legerősebb, vagyis tavaly utolsó negyedévéhez képest az országos nominális értelemben vett 5,4 százaléknál átlagosan jobban nőttek a lakásárak ezekben a régiókban.
A Takarék Lakásárindex 2017 IV. negyedévében, a korábbi 257,51-ről 260,55-re változott. A drágulás így az előző negyedévhez képest 1,2 százalékos volt, ami visszafogottabb növekedést jelentett a megelőző időszakokhoz képest. Az aktuális mutató előállításához a Takarék Csoport piaci információi és saját megfigyelései mellett felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adott időszakra feldolgozott valamennyi adatot. A lakásárindex a válság előtti maximumot jelenleg 29,8 százalékkal szárnyalja túl, reál értelemben ugyanakkor a változás minimális, 2017 negyedik negyedévében mindössze 0,9 százalékkal voltak magasabbak a reál lakásárak 2008 első negyedévéhez képest.
Lassult a hazai lakásárak emelkedése - derül ki a Takarék Csoport indexéből. A drágulás mértéke európai összevetésben már csak az ötödik legmagasabb volt 2017 első három negyedévében, míg egy évvel korábban még Magyarország állt az élen. A budapesti lakások ára jóval nagyobb mértékben ment feljebb, mint a vidékieké, ami megfelel az általános európai trendeknek. Ez a különbség alapvetően annak tudható be, hogy az árakra jelentősen hat a város vagy az adott városrész fejlődése, a közlekedési lehetőségek, valamint egyéb speciális tényezők, például a vízpartok vagy az egyetemek közelsége.
Megjelentek a legfrissebb lakáspiaci számok, melyek alapján 2017-ben a teljes lakáspiaci forgalom növekedése várhatóan nem éri el az egy évvel korábbi 9,1 százalékot. A használt lakások eddigi áremelkedése után 2017-ben mérséklődött a drágulás üteme: az év egészében az árszint 7,2 százalékkal nőtt, míg az új lakások ára ezzel megegyező mértékben emelkedett. A negyedéves áremelkedés 2017 IV. negyedévében a használt lakásoknál 0,5, az újaknál 1,0 százalék volt - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Ötödik helyen áll Budapest a lakásárak emelkedésében a világ nagyvárosai között - derül ki a Knight Frank, TheGuardian oldalán megjelent elemzéséből. A magyar fővárost csak Berlin, Izmir, Reykjavik és Vancouver előzte meg. Bár Budapest lakásárai a jövőben várhatóan egyre kisebb ütemben fognak emelkedni, 2017-ben még egyértelműen a világ élvonalában álltunk.
Az FHB Lakásárindex szerint 2017 harmadik negyedévében is folytatódott a lakások drágulása, a második negyedévhez képest 2,22 százalékkal mentek feljebb az árak, reálértelemben - inflációval korrigálva - pedig 1,39 százalékos volt az áremelkedés. Mindez azt jelenti, hogy 2013 utolsó negyedévéhez képest 4 év alatt 64, reálértelemben pedig 60 százalékos volt az áremelkedés.
Tovább pörög a lakáspiac Magyarországon, az árak a KSH honlapján szereplő előzetes számok szerint 2,9 százalékkal növekedtek 2017. 3. negyedévében. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyre emelkedő árakkal kevésbé tud lépést tartani a lakosság pénztárcája. Legalábbis ezt mutatja, hogy a vásárlások drasztikusan eltolódni látszanak az olcsóbb ingatlanok felé. Tehát az emberek hajlandóak beérni a rosszabb állapotú, vagy a kevésbé jó helyen található otthonokkal is. Ez a folyamat különösen nagy lendületet vett a tavalyi évben, úgy tűnik az ingatlanárak ekkor léphették át a lélektani határt.
A legfrissebb mérés szerint a lakásárak drágulása tovább folytatódott. Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az első negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az árak emelkedésének szintje nominálisan a második negyedévben. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett. 2017 első félévében Magyarország minden régiójában emelkedtek az árak, a drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió állt az élen. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól már nem jelentős.
A KSH jelenleg elérhető adatai szerint, 2017. II. negyedévében csökkentek a lakásárak Magyarországon az év első három hónapjához képest, ami 2013 óta nem fordult elő. Az árak mérséklődése 1,5 százalékos mértéket mutat, miközben az év első három hónapjában még közel 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ez felveti a kérdést, hogy lassan aggódhatunk a hazai lakáspiacért? Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet, ezek ugyanis még egyelőre csak előzetes számok, hivatalos közlemény még nem érkezett, így elképzelhető, hogy az adatok még felülvizsgálatra kerülnek. A tavalyi év utolsó három hónapjában ráadásul már előállt egy hasonló helyzet, a végleges adatok azonban ott végül növekedést mutattak. Vagyis a cikk címében feltett kérdésre a válaszunk, hogy egyelőre NEM.
A forintot is megütötték a hírre.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
