A biogáz és a biometán nem csupán fenntartható energiaforrások, hanem kulcsszerepet játszhatnak a körforgásos gazdaság, a vidékfejlesztés és az energiabiztonság megerősítésében is. De hogyan válhatnak ezek az energiahordozók a magyar és az európai energiarendszer megújulásának meghatározó tényezőivé? A lehetőségekről Harmen Dekkerrel, az Európai Biogáz Szövetség elnökével és Simon Anitával, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület elnökségi tagjával beszélgettünk.
Az Energiaügyi Minisztérium 13 milliárd forintos keretösszeggel indítja a Jedlik Ányos Energetikai Program új pályázatát, amely innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket támogat hazai vállalkozások számára - jelentette az Energiaügyi Minisztérium.
Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.
A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait, de a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez is ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők és a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Június első napjaiban már meg is érkezett Magyarországra a kánikula, ami a hűtési igényt és az egyre terjedő légkondicionáló berendezések használatát is felpörgetheti. Az erősödő áramigény a piaci villamosenergia-árakat is felfelé hajtja, így a nyári időszakban emelkedhetnek a jegyzések és az extrém ártüskék kialakulásának esélye is megnő. A tavalyi nyárhoz képest ugyanakkor egyelőre nem jeleznek előre érdemi drágulást a határidős piaci árak.
A Jedlik Ányos Energetikai Programban elsőként a távhőtermelők és -szolgáltatók igényelhetnek támogatást a szektor zöldítéséhez, működési hatékonyságának javításához; a szerdán közzétett végleges felhívások alapján 2025. június 18-tól nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forintos keretösszegű forrásra - hívta fel a figyelmet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
Kettős légköri szennyeződés fogta vissza a napenergia-termelést Észak-Afrikában és Dél-, illetve Kelet-Európa bizonyos részein május közepén. A szaharai por és a kanadai erdőtüzekből származó légköri részecskék a napsugárzás csökkenéséhez és a napelemek szennyeződéséhez vezettek a május 16-21-i időszakban az érintett térségben - köztük Magyarországon is.
Az energiabiztonsági megfontolások, az időjárásfüggő megújuló energia terjedése, a klímapolitikai vállalások, a hagyományos áramtermelő technológiákhoz képest kedvezőbb gazdaságosság, valamint az új támogatási rendszerek mind arra mutatnak, hogy az európai akkumulátoros energiatároló piac ipari méretű szegmensében óriási növekedés jöhet a következő években.
Alaposan felgyorsult a magyar villamosenergia-rendszerben működő akkumulátoros energiatároló kapacitás növekedése: az idei év első négy hónapjában több mint megkétszereződött az akkumulátorok beépített teljesítőképessége.
A francia energiaipari EDF vállalat bejelentette, hogy 2027. május 31-én végleg leállítja az ország egyik utolsó szénerőművét.
Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.
Megerősítette az Alteóra vonatkozó hitelminősítését a Scope Ratings, a kibocsátói minősítés és a kötvények hitelbesorolása is BBB- lett. A Scope szerint a felminősítés belátható időn belül nem valószínű a vállalat korlátozott mérete és tevékenységi köre miatt, leminősítés és a kilátás romlása pedig többek között akkor jöhet, ha az EBITDA-arányos adósságszint emelkedik.
Az Egyesült Királyság jelentősen elmaradhat az offshore szélerőmű-telepítésekre vonatkozó ötéves céljától. A fejlesztők arra panaszkodnak, hogy a növekvő költségek, a beszállítói láncok sebezhetősége és a jövőbeli alacsony megtérülési mutatók miatt el kell halasztani, vagy akár törölni is kell ezeket a projekteket.
Komoly dilemma előtt állhat az Európai Unió, amely egyrészt csökkentené energiafüggőségét, másrészt viszont kereskedelmének jövője függhet attól, hogy hajlandó-e túlvásárolni magát az amerikai cseppfolyósított földgázból. Bár úgy tűnik az orosz importtól való függetlenedés mellett már elköteleződött az EU, az energiaátmenet közel sem halad tökéletesen, de az is kérdés, hogy érdemes-e pusztán az amerikai LNG-re támaszkodni, amikor az országot vezető elnök szinte napról-napra változtatja az álláspontját.
Az európai napenergia-piac új kihívással néz szembe: miközben a termelési kapacitások rekordtempóban nőnek, a szektor jövedelmezősége drámai mértékben romlik - a legszembetűnőbb visszaesés Spanyolországban és Franciaországban tapasztalható.
Nem akarják, hogy külföldön nyerjen jogorvoslatot a bankcsoport.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
