Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke - írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.
A kormány idén is kompenzálja az önkormányzatokat a helyi iparűzési adó csökkentése miatt, és egyeztetéseket folytat a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése okozta többletterhek mérsékléséről is – erről egyeztetett Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. A megbeszélésen Banai Péter megerősítette: a kormány az energiaárak emelkedésétől is meg kívánja védeni a településeket, ezért indította el múlt év végén összesen 140 milliárd forintos kerettel az önkormányzatok energiahatékonysági beruházásait támogató pályázatokat – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében.
A bérek kritikus feltorlódásától, a bérrendszer gyors és totális összeomlásától tart a MÁV-Volán-csoporthoz tartozó Vasutasok Szakszervezete, valamint a Közúti Közlekedési Szakszervezet. "A minimálbér drasztikus emelése miatt kialakult bérfeszültség feloldására az érdekvédők a kormánytól kérnek pénzügyi segítséget. A bértorlódás miatt pattanásig feszült helyzet a szolgáltatás biztonságát is veszélybe sodorhatja" – olvasható a két szervezet közös közleményében.
Az infláció gyakorlatilag teljesen felfalta a keresetek növekedését a vállalati szektorban. Hiába nőttek októberben is a bérek a KSH adatai szerint, az évek óta nem látott áremelkedés miatt sokan ebből már semmit sem éreznek. A minimálbéresek és bérminimumosok fizetésének az értéke már jelentős mértékben csökken, de nem csak nekik esik vissza az életszínvonaluk, hanem azoknak is, akik az inflációnál kisebb béremelést kaptak.
Január elsején életbe lépett kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló, december közepén kihirdetett rendelet. A rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2022-ben, havibér alkalmazása esetén 200 ezer forint.
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
A háztartások jövedelmi helyzetét jövőre 5 intézkedéssel 1800 milliárd forinttal javítja a kormány - derül ki a Pénzügyminisztérium szerda reggel közzétett számításaiból. A választások előtt tehát óriási pénzesőben részesülnek a magyarok.
A jövőre sokkal kedvezőbbé váló átalányadó a legkisebb vállalkozások mellett sok mellékállásban vállalkozó, de főállásban dolgozónak hozhat könnyebbséget. Emellett segítheti a vállalkozóvá válást is, hiszen ezzel az adóval könnyen, egyszerűen és szinte kockázat nélkül próbálhatja ki magát bárki az üzleti szférában - mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek. Izer Norbert szerint a kedvezőbb feltételek miatt az eddiginél többen választhatják az egyéni vállalkozók átalányadózását jövőre.
Elszállt az infláció, és jövőre is gyorsan emelkednek az árak, miközben a drasztikus minimálbér-emelés is préseli a vállalatokat. A legkisebb bérek gyors növelése ráadásul bértorlódáshoz is vezet, aminek elkerüléséhez a magasabb bérkategóriákban is érdemben emelni kell. Nem mellesleg a munkaerőhiány mellett újabb olajat önt az infláció tüzére a minimálbér 20%-os növelése, visszavetve a reálkeresetek emelkedését. Ez csak néhány probléma, ami megnehezíti a 2022-es bértárgyalásokat.
Decemberben - több mint egy év után, a Munka Törvénykönyvének megfelelően - újra egy összegben kapták meg fizetésüket a dunaújvárosi vasmű dolgozói. Pénteken bruttó 100 ezer forint jutalmat is kapnak és egy szerdán körbeküldött vezetői levélből kiderült: jövőre 10%-os béremelésben részesülnek a munkavállalók. Úgy tudjuk, hogy minderre a kapacitások egyre magasabb kihasználásának köszönhetően van lehetőség.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérről szóló rendelet szerdán a Magyar Közlönyben. A közmunkások bére pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek.
Figyelmeztető sztrájkot hirdet január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), és ha ennek sem lesz hatása, várhatóan március közepén lehet esedékes egy újabb, határozottabb munkabeszüntetés - írja a Népszava.
A jelenlegi bruttó 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő a közmunkások fizetése Magyarországon - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjából.
Több mint egy évtizede nem látott áremelkedés sújtja Magyarországot, ami erodálja a keresetek vásárlóerejét is. Ma már érdemben csökken a legkevesebbet kereső magyarok bérének vásárlóereje, de nemcsak őket, hanem azokat is elérte az árrobbanás, akiknek 5%-nál kisebb mértékben nőtt idén a fizetése.
Magyarország és Dánia nemmel szavazott az uniós tagállamokat tömörítő Tanács hétfői ülésén arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Tanács a megfelelő minimálbérek uniós keretéről szóló intézményközi tárgyalásokon – tudta meg az EUobserver. Két másik tagállam, ahol jelenleg nincs kormány, Ausztria és Németország, tartózkodott a szavazáskor, bár a német kormány korábban már jelezte, hogy támogatja a tervet. Egy másik témában egy hétfői lapértesülés arról szólt, hogy Magyarország Észtországgal együtt az uniós társasági adóról szóló magatartási kódex módosítását blokkolta a nagyköveti ülésen. Ott ennek azért nagyobb a súlya, mert az a döntés egyhangúságot követel meg, de lehet, hogy végül csak taktikai (mozgástérbővítési) oka van a lépésnek, mindenesetre fontos, hogy ma hogyan szavaz Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, illetve észtországi kollégája a gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén. Frissítés! Kedd délután kiderült, hogy Varga Mihály és észt kollégája is nemmel szavazott, így tehát blokkolták a magatartási kódex módosításának tervét.
Sokkal kedvezőbbé válnak jövőre az átalányadózás szabályai, így például kétmillió forintos bevételig az átalányadózó mentesül az adófizetés alól - mondta Izer Norbert az MTI-nek.
A pedagógusok sztrájkbizottsága visszautasítja, hogy tárgyalás közben Orbán Viktor rendeletben hirdette ki „bérfagyasztó” ajánlatát - áll a közleményükben. Felháborítónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága, hogy miközben a sztrájkbizottsági tárgyalások még folynak az Emberi Erőforrások Minisztériumával (az újabb fordulót 2021. december 15-re tűzték ki), a Magyar Közlönyben megjelent a rendeletmódosítás, miszerint januártól 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot kapnak a pedagógusok, így a korábban kapott, szintén 10 százalékos juttatással együtt 20 százalék lesz a bérpótlék.
Októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,3%-kal haladta meg az előző havi szintet. Ezzel folytatódott a boltok forgalmának másfél éve tartó emelkedése, igaz, a növekedés nem mondható óriásinak.
A kormány 10 százalékos béremelési ajánlatáról az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja azt.
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Ursula von der Leyen minden létező korlátozás bevezetését belengette.
De mi lesz az, ami kimozdítja a holtpontról?
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
