Lengyelország régiói a legjobban és a legrosszabbul teljesítők közé is be tudtak kerülni - derült ki az Eurostat NUTS2 régiókat összegző foglalkoztatási adataiból. Magyarország egy régiója bekerült a legnagyobb növekedést felmutatók közé.
Az elmúlt években nem volt nagyobb sikersztori a magyar gazdaságban, mint a foglalkoztatás rekordszintre emelkedése és a munkanélküliség dinamikus csökkenése. Hosszú ideje már egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac a húzóerő, és olyannyira sokan találtak állást, hogy kezdünk kifogyni a "munkáskezekből". A Portfolio számításai szerint még hadra lehet fogni néhány százezer embert - amit a nyugdíjkorhatár emelése is segít a következő években -, de a csökkenő népesség miatt hamarosan egy áttörhetetlen falba ütközünk bele.
2017 utolsó negyedévében az egy munkaórára jutó munkaerőköltség 8,6%-kal nőtt, ez Románia és Bulgária mögött a harmadik leggyorsabb növekedési ütem volt az Európai Unióban - jelentette az Eurostat.
Magyarországon jelenleg is komoly különbségeket láthatunk a munkanélküliség és a keresetek tekintetében. Vannak megyék, ahol gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot láthatunk (Vas, Veszprém, Pest), miközben máshol 8% feletti munkanélküliséget (Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mértek. A nettó kereset több mint 100 ezer forinttal magasabb legjobban fizető régióban, mint a legrosszabbul teljesítő megyében. A munkaerőpiaci folyamatokat a KSH Fókuszban a megyék 2017 I-IV. negyedév című kiadványa alapján mutatjuk be.
Magyarországon rekordszintet ért el a foglalkoztatás, sokat csökkent a munkanélküliség, újra növekedésnek indultak a keresetek, és pl. a fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok sikeresnek bizonyultak - mutatja be az Európai Bizottság friss elemzése, amely azt is megállapítja, hogy számos ponton további előrelépéseket kell elérni. A jelentős béremelkedésnek kedvezőtlen gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen rontja az árversenyképességet, és egyes cégek a bérköltségek emelkedésére termelésük egy részének vagy egészének áthelyezésével is reagálhatnak. Az országban kevéssé támogatják a munkanélkülieket, ami jórészt az alacsony képzettségűeket érinti rosszul. De ha el is tudnak helyezkedni, akkor is alacsony bérre számíthatnak. A Bizottság kritikája szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, hiszen továbbra is kevesen tudnak hosszabb távon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A szociális párbeszéd hiányára is felhívták a figyelmet.
A magyar munkaadók optimisták, ami a felvételi szándékot illeti. A ManpowerGroup felmérésében résztvevő munkaadók 23%-a növekedésére számít, csupán 2%-uk tervez elbocsátást, míg 73% semmiféle változtatásra nem készül. A felvételi szándék 5 százalékponttal erősebb 2018 elején az előző negyedévhez képest, miközben viszonylag stabil maradt a 2017 azonos időszakához viszonyítva.
Tartalmas, több lényeges tervet is felvonultató előadást tartott a héten Varga Mihály. Ennek a költségvetéssel kapcsolatos részével már alaposan foglalkoztunk két cikkünkben, azonban érdemes összefoglalni, mire készül a kormány a szakképzésben.
A következő cél: 10 év alatt kétszerezzük meg a reálbéreket - mondta Parragh László kamarai elnök a mai gazdaságpolitikai csúcseseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján. Mennyire reális ez az elképzelés?
Demonstráció-sorozat indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a húsipari munkavállalók bérproblémájának orvoslásában - nyilatkozta Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke a Világgazdaságnak.
Fideszes képviselők törvénymódosítást kezdeményeztek, amelynek lényege, hogy a nyugdíjas-szövetkezetek megtermelt éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát a tagok között kelljen felosztani a személyes közreműködés arányában - jelezte ma Nyitrai Zsolt a közmédián.
Az Európai Unióban a munkanélküliek közel felét sújtja jövedelmi szegénység, de az országok között komoly különbségeket láthatunk. Meglepő módon Németország van a legrosszabb helyzetben, Magyarország pedig nagyjából hozza az EU-s átlagot.
A 600 eurós minimálbér elérését tűzte ki célul Robert Fico - írja az Új Szó. Szlovákia miniszterelnöke a 2019-es évre vonatkozóan 520 eurós bérminimumot említett, ami a jelenlegi 480 euróhoz képest jelentős ugrás. A következő évekre vonatkozóan azonban a 600 eurós célt tűzte ki. "Mindent meg kellene tennünk azért, hogy fokozatosan elérje az átlagbér 60 százalékát" - jelentette ki a kormányfő. Mivel az átlagbér jelenleg már az 1000 eurós határ közelében van, ez 600 euró minimálbért jelent. "Az a cél, hogy néhány éven belül elérjük a 600 eurót" - állítja Fico.
Megérkeztek a KSH tavaly decemberi béradatai, ezzel láthatóvá vált a teljes 2017-es év alakulása. A keresetek az egyes szektorokban eltérő mértékben növekedtek.
Az év végére gyorsult be igazán a béremelkedés a KSH adatai alapján. A növekedést hajtotta a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az egyre fokozódó munkaerőhiány.
Szokatlan módon nem százalékos, hanem nominális összegű béremelésről állapodtak meg a felek a dunaújvárosi vasműnél - írja a Magyar Idők.
Megtört a fiatalkorúak képzettségének javuló trendje - derült ki az MTA kutatásából. Hosszú ideig nőtt a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok aránya és csökkent az alacsonyabb képzettségűeké, mindkét trend megállt, sőt, kissé visszafordult. További kellemetlen hír, hogy az elmúlt években nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
Csütörtökön reggel nyolc órakor megkezdődött az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja: 112 hivatalban 7312 munkavállaló tart munkabeszüntetést - közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.
Bővítik a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, az idén már a diák- vagy lakáshitel-törlesztést is választhatják a dolgozók - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.
Előbb-utóbb rákényszerülhetnek a nagy élelmiszerláncok, hogy bruttó 200 ezer forint feletti havi fizetést adjanak dolgozóiknak - mondta a Magyar Nemzetnek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
A rekordalacsony munkanélküliség és a fokozódó munkaerőhiány közepette egyre fontosabb, hogy az egyre ádázabb versenyben megtartsuk a dolgozókat. És aki azt hiszi, hogy a béremelés önmagában elég, az téved.
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel....
Zentai Péter, Zentuccio magáncélból térképezte fel egy orvosi beavatkozás külföldi lehetőségeit, ha már itthon... 
A pénzügyi szektor teli van hazugságokkal, ferdítésekkel, féligazságokkal. Ennek oka legfőképpen az érdekellentét...
A karbonárazás hatékony eszköz lenne a kibocsátás csökkentésére, bevezetése mégis sok helyen politikai ellenállásba...
2025 elején rakétaként lőtt ki a lakáshitelezés Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 137,78...
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
