Kim Dzsongun észak-koreai vezető új, 5000 tonnás rombolóhajót mutatott be, amelyet nukleáris fegyverek hordozására is alkalmasnak tart, és fontos lépésnek nevezett a hadsereg csapásmérő képességeinek bővítésében - írta meg az ABC News.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nyitott lenne találkozni Irán legfőbb vezetőjével vagy elnökével, és úgy véli, a két ország új megállapodást fog kötni Teherán vitatott nukleáris programjáról - írja a Reuters.
Oroszország „fenntartja a jogot,” hogy atomfegyvert használjon, ha az európai országokkal háborúba kerül – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke a TASZSZ szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott letartóztatási parancsa illegális, Oroszország valószínűleg meg fogja támadni azt az országot, amely megpróbálja ezt végrehajtani – idézi Dmitrij Medvegyevet, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnökét a TASZSZ hírügynökség.
Irán és az Egyesült Államok közötti nukleáris tárgyalások előrelépést mutatnak, a felek több alapelvben is közeledtek egymáshoz a római egyeztetéseken. A következő fordulóra április 26-án kerül sor Ománban, ahol a technikai részletek kerülnek napirendre – számolt be a Bloomberg.
Irán és az Egyesült Államok ma megállapodott, hogy szakértőket bíznak meg egy lehetséges nukleáris megállapodás keretrendszerének kidolgozásával, a két ország közt további tárgyalások lesznek.
Lengyelország nukleáris védelmet keres Oroszországgal szemben, Andrzej Duda elnök szerint mind a francia, mind az amerikai atomfegyverek védelme szükséges lehet az ország számára - írta meg a Bloomberg.
Az Army Recognition jelentése szerint Oroszország engedélyt kért Indonéziától arra, hogy nagy hatótávolságú katonai repülőgépeket telepítsen az indonéziai Pápua tartomány Biak-szigetén található Manuhua légibázison.
Irán külügyminisztere, Abbas Araqchi kijelentette, hogy országa urándúsítási joga nem képezheti alku tárgyát, miközben a hétvégén Ománban második körös tárgyalásokra készülnek az Egyesült Államokkal Teherán vitatott nukleáris programjáról - írja a Reuters. Donald Trump elnök katonai lépésekkel fenyeget, ha nem születik megállapodás.
Donald Trump „nagyon gyorsan” döntést hoz Irán jövőjével kapcsolatosan: lehet, hogy napokon belül eldől, hogy az USA tárgyal-e tovább a perzsa ország nukleáris képességének korlátozásáról, vagy inkább gazdasági szankciókról, katonai akcióról kezd el gondolkozni az amerikai elnök.
Oroszország londoni nagykövete nem cáfolta vasárnapi nyilatkozatában azt a brit hírszerzési értesülést, hogy az orosz haditengerészet érzékelőket helyezett el Nagy-Britannia partjainál a brit tengeralattjárók mozgásának figyelésére.
Szombaton Ománban közvetett tárgyalások indultak a Trump-adminisztráció magas-rangú képviselői és Irán között, amely az első ilyen alkalom beleértve Donald Trump amerikai elnök előző ciklusát is. A megbeszélések az előrehaladott állapotban lévő iráni atomprogramról, és más fontos geopolitikai témákról szólnak, és amelyhez iráni oldalról a legfelső politikai vezető is teljeskörű felhatalmazást adott. Az egyeztetés úgy zajlik, hogy az amerikai és az iráni delegáció külön-külön termekben foglal helyet és az ománi külügyminiszter közvetít közöttük, aki azt jelezte, hogy ez csak egy első egyeztetés, és ez most nem lesz hosszú. Ezzel együtt rendkívüli jelentőségű az, ami jelenleg zajlik Ománban.
Irán komolyan veszi a hétvégi tárgyalási lehetőséget az Egyesült Államokkal, annak ellenére, hogy a bejelentés körül némi zavar keletkezett a közvetítés módjával kapcsolatban - számolt be a Times of Israel.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hangsúlyozta, hogy a hétvégére tervezett amerikai-iráni találkozó nem tekinthető tárgyalásnak Teherán nukleáris programjáról - jelentette az ABC.
Időről időre az egész világ felfigyel arra, hogy Kína egyre látványosabban mocorog a Távol-Keleten, Peking késznek mutatkozik arra, hogy akár katonai úton, de egyszer és mindenkorra „lezárja” Tajvan felügyeletének kérdését. Az elmúlt években ez kifejezetten „slágertémává” vált, a felemelkedő nagyhatalom minden létező fórumon hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék, hogy a „két Kína” egy felügyelet alá kerüljön, méghozzá a pekingi kormány irányítása alatt. Tajvan a múltban is igyekezett ellenállni az egyre súlyosabb nyomásnak, ehhez pedig elég sokáig hajlandóak lettek volna elmenni, a nukleáris fegyverek kifejlesztését sem tartották elvetendőnek, ennek pedig egy kevésbé ismert sztorija is van. A közelmúlt eseményeinek fényében a történet pedig jóval izgalmasabb megvilágításba kerül.
Az amerikai erők európai főparancsnoka szerint komoly kihívásokat jelentene, ha az Egyesült Államok lemondana a NATO európai erőinek vezetéséről, különös tekintettel a nukleáris fegyverek irányítására.
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Felléphet a fentanil válság ellen az ázsiai óriás, de előbb puhatolóznak.
Kipipálhatják az 5%-os bűvös célszámot, de sok még a kérdőjel.
Bejelentette a Fehér Ház az új büdzsével kapcsolatos elképzeléseit.
Nem lesz Kanada az 51. tagállam, ezt a brit uralkodó döntése is jól jelzi.
Rengeteg éles fémdarabka hullott szét, mágneses szedőkkel kell felporszívózni az úttestet.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
