2026. január 10. 11:00 | Vittorio Quaglione
Az adatközpontokba történő beruházások egy közelgő fordulatot jeleznek előre az AI-versenyben. Hamarosan – ha nem már most – a megbízhatóan rendelkezésre álló és megfizethető villamos energia meghatározó versenyelőnyt jelent majd a szektorban.
2026. január 07. 15:00 | Timothy Snyder
Az Egyesült Államok elhurcolta Nicolás Madurót Venezuelából, és New Yorkban őrizetbe vette, Donald Trump elnök pedig kijelentette, hogy az USA fogja „irányítani” az országot. Bár sokkoló ez a fejlemény, ebben nincs semmi új: négy olyan precedens juthat eszünkbe, amelyek segíthetnek megérteni a mostani események olyan elemeit, amelyeket egyébként a propaganda vagy az érzelmek elhomályosíthatnak.
2026. január 06. 07:00 | Harold James
Az új év beköszöntével nehéz optimistának lenni Európával kapcsolatban. A világ nagy része lenézően tekint a kontinensre, Donald Trump amerikai elnök kormánya pedig nyíltan megveti az Európai Uniót. Miután számos EU-tagállam befelé fordult, lehetséges-e még az európai politikai reneszánsz?
2025. december 31. 14:00 | Mohamed A. El-Erian
Az amerikai gazdaság 2026-os központi forgatókönyvének előrejelzése egyszerű feladatnak tűnik. De ennek a prognózisnak a megvalósulási valószínűsége nem haladja meg az 50%-ot: a normális haranggörbét egy szokatlanul „vastag szélű” (fat tails) görbe váltotta fel: a szélsőségesebb (mind a kedvező, mind a kedvezőtlen) kimenetelek valószínűsége jelentős és egyformán lehetséges. Az amerikai gazdaság nem egy egyvonalú pályán halad, hanem inkább három különböző jövőkép (egy „Goldilocks-lite” alapforgatókönyv, egy termelékenység által hajtott pozitív szcenárió és egy volatilis negatív forgatókönyv) közötti feszült vívódás fogságába került.
2025. december 30. 16:30 | Kenneth Rogoff
Az elmúlt év legnagyobb meglepetése nem az, hogy a globális eszközárak olyan meredeken emelkedtek, hanem, hogy a befektetőket alig nyugtalanították a meglévő kockázatok, leszámítva egy rövid pánikot, amelyet Donald Trump amerikai elnök áprilisi Liberation Day vámbejelentései okoztak. A kérdés most az, hogy 2026-ban megtörik-e a varázslat.
2025. december 29. 17:08 | Janisz Varufakisz
Ez volt az az év, amikor a 20. század végi világrend utolsó pillérei is összedőltek, felfedve a globális rendszernek gondolt struktúra üres magját. Három csapás elég volt ehhez.
2025. december 28. 14:00 | Osztovits Ádám
2026-ban eldől, hogy visszatérünk-e a saját életünkbe, vagy maradunk a kijelzők mögött. Miközben a világpolitikát drónok és szuperszámítógépek alakítják, a mindennapokat doppingolt sportok, gyereknevelési csaták, AI-másnaposság és a digitális minimalizmus formálják. A jövő nem félelmetes – csak kicsit fárasztó. Szubjektív jövőbe tekintés.
2025. december 28. 07:00 | Kiss Péter
India öles léptekkel zárkózik fel a fejlett országokhoz. Ebben nemcsak a kedvező gazdaságföldrajzi és a még mindig kedvező demográfiai adottságok segítik, hanem az úgynevezett jó kormányzás is: a kormányzat szisztematikusan támogatja a hazai gyártást, stabilizálja a szabályozási kereteket, és egyszerűsíti az adózást, ráadásul a belső fogyasztói bázis is gyorsan nő. Bár a kilátások jók, kockázatok továbbra is vannak, és ezekre a befektetőknek is figyelniük kell.
2025. december 27. 14:00 | Bjorn Lomborg
Ahogy 2025 végéhez közeledünk, természetes, hogy gondolataink akörül forognak, jövőre milyen jó dolgokat tudunk megvalósítani – nemcsak a családunk és saját közösségünk, hanem az egész világ érdekében. Az ünnepi időszak nemcsak a személyes fogadalmakról szól, hanem egy nagyobb kérdés felvetéséről is: hogyan segíthetünk a világ szegényein a lehető leghatékonyabban?
2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.
2025. december 21. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.
2025. december 20. 10:00 | Daniel Gros
Donald Trump amerikai elnök azon politikája, amely az úgynevezett stablecoinokat az amerikai pénzügyi erő kiterjesztésének és a dollár globális dominanciája megőrzésének eszközeként kezeli, az Európai Unióban „stratégiai válaszlépést” sürgető felhívásokat váltott ki. Ez utóbbi érvelések szerint, ha Európa nem védi meg pozícióit a technológiai-pénzügyi forradalomban, akkor monetáris szuverenitása és pénzügyi stabilitása sérülni fog. De ezek a figyelmeztetések ugyanolyan megalapozatlanok, mint amennyire baljóslatúak.
2025. december 20. 07:00 | Kramarics Szandra
A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?
2025. december 19. 15:00 | Dani Rodrik
A poszt-neoliberális konszenzus már itt van, de ne keressük Donald Trump amerikai elnök politikájában. A legjobb, ami Trump gazdasági megközelítéséről elmondható, hogy az a poszt-neoliberális átmenet kísérleti szakasza. A jó hír az, hogy a jövőbeli döntéshozóknak nem kell majd sokat keresgélniük az új vezérelveket.
2025. december 16. 11:00 | Lopez Benjamin
Ha Miskolc belvárosára vagy az újbudai Bartók Béla út környékére gondolunk, elsőre kevés hasonlóságot látunk. Mégis van egy közös pont: mindkét városrész megújulását az önkormányzati helyiségvagyon tudatos, célzott hasznosítása indította el. A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk negyedik és ötödik részében a megoldásokra fókuszálunk: azokra a hazai és nemzetközi gyakorlatokra, amelyek már bizonyították, hogy az integrált helyiséggazdálkodás képes egy városrész gazdasági újrapozicionálását elindítani. Ebben a cikkben a szaknyelv szerinti „kemény” (hard) beavatkozások állnak a középpontban. Ezek azok az esetek, amikor az önkormányzati helyiségportfólió reformja átfogó közterület-rehabilitációval, épületfelújításokkal, illetve különféle strukturális vagy jogszabályi átalakításokkal kapcsolódik össze.
2025. december 15. 13:00 | Baja Sándor
Bár a cím tréfásan hangzik, azonban komoly(nak tűnő) emberek vetették ezt fel, ahogy arról a spanyol El Pais beszámolt november végén: ha a mesterséges intelligencia (AI) elveszi a munkánkat, akkor fizessen jövedelemadót is. Komoly szervezetek, mint az IMF óva intenek a gazdaság torzulását okozó különadóktól, de a mesterséges intelligencia miatt fokozódó társadalmi különbségek kezelése mindenképp kihívások elé állítja a kormányokat.
Azért kell rajta finomhangolni, ha tényleg hosszútávon fenn akarjuk tartani.
Bebiztosítja magát az USA, bármi is történjen Tajvanon.
Október óta több labormintában találtak Covidot, mint influenzát.
Kulcsfontosságú támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Több mint 1700 szúnyog vizsgálata alapján keresték a magyarázatot.
Fokozódik a helyzet a sarkkörön.
Aki nem fejleszt, az feladja.
Meglódult az árfolyam, de sok tényezős a hogyantovább.
