Miközben Európa egy esetleges kereskedelmi háborúra készül, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép, az EU két legnagyobb gazdasága nehézségekkel küzd. Míg Németországban tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz növekedés, addig Franciaországban jövőre várhatóan kevesebb mint 1%-kal nő majd a gazdaság. Vajon Európa gazdasági stagnálása az elégtelen keynesi ösztönzők eredménye, vagy a túlságosan nagyra nőtt és nem elég rugalmas jóléti állam az oka a gondoknak? Akármelyik is igaz, egyértelmű, hogy azok, akik azt hiszik, hogy olyan egyszerű intézkedések, mint a magasabb költségvetési hiány vagy az alacsonyabb kamatok megoldhatják Európa problémáit, elszakadtak a valóságtól.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök eltökélt szándéka, hogy gazdaságilag és stratégiailag fellép Kínával szemben. Ez nem kis feladat, mert nagyon sok, az Egyesült Államokban vásárolt terméknek olyan ellátási láncai vannak, amelyek mélyen gyökereznek a kínai feldolgozóiparba.
A most véget ért klímacsúcs ugyanolyan képmutató és eredménytelen volt, mint az összes korábbi, a világ politikai vezetőinek többsége még csak meg sem jelent a találkozón. Így is 50 ezer ember érkezett repülővel a csúcsra a világ minden tájáról, miközben lényegében azt hangoztatják, hogy nem szabad repülőre ülni. A szegény országok politikusai tüntetőleg kivonultak az egyeztetésekről, a gazdag országok pedig végül évi 300 milliárd dolláros klímaalapra tettek ígéretet.
Az elmúlt években a publicisztikáimban talán túl sokat foglalkoztam a magyar nyugdíjrendszer reformterveivel, és alig törődtem más országokkal. Most elolvastam egy remek cikket az amerikai tb-rendszer közelgő technikai csődjéről és egy ezt elkerülő lehetséges mentőcsomagról. Húsz évvel ezelőtt már írtam egy ismeretterjesztő cikket e témáról, de most újra megkísérlem. Bár az amerikai tb-rendszer nagyon sokban különbözik a magyartól, de vannak hasonlóságok is köztük: plafon, degresszió, a rugalmas korhatár tágítása. A fenntarthatóság és a méltányosság összehangolásában vannak hasznosítható párhuzamok, például a reformbénultság. Ebben a cikkben először röviden áttekintem az amerikai tb-nyugdíjrendszert, beleértve a fenyegető csődöt, majd ismertetem a nevezett szerzők kiegyensúlyozott reformjavaslatát, és végül utalok a magyar áthallásokra.
Délkelet-Ázsia, illetve a térség országait tömörítő ASEAN jelentős potenciállal rendelkezik egy teljes akkumulátor-értéklánc létrehozására, miután kritikus ásványkincsekből gazdag készletek találhatók a régióban, ami a globális iparági szereplők erős érdeklődését váltotta ki. A régió különösen hatalmas nikkelkészletei miatt lett vonzó, ami a teljes globális akkumulátor-kereslet több mint felét uraló NMC technológia fő nyersanyaga. Kétrészes cikkünk első részében általánosságban az ASEAN-országok, de különösen Indonézia akkumulátoripari törekvéseit tekintettük át.
Nem múlik el nap mostanában, hogy ne olvasnánk arról, miért lesz rossz a világnak – és különösen azon belül nekünk itt Európában – Donald Trump második elnöksége. Sok igazság van ezekben a véleményekben, de most mégis megpróbálok inkább egy optimistább jövőképet bemutatni az energiaipari átmenetre vonatkozóan. Ebben a szcenárióban a globális klímavédelem intenzitása nem csökken jelentősen, és Európa akár még jobban is kijöhet a változásokból. Nem biztos, hogy így lesz, de ne adjuk fel a reményt!
Az amerikai elnökválasztás eredménye inkább a demokraták veresége volt, mint Donald Trump diadala. A demokraták nem azért veszítettek, mert Joe Biden elnök túl sokáig maradt elnökjelölt, és nem azért, mert Kamala Harris nem volt elég jó jelölt, hanem azért, mert elveszítették a munkás szavazókat, és nem sikerült visszahódítani őket.
Trump nemcsak a választáson elért erős felhatalmazással, hanem a kongresszus mindkét házának ellenőrzésével és a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségével együtt lép majd hivatalba. Szabad kezet kap az átfogó belpolitikai programjának megvalósítására, a szövetségi kormányzat radikális átalakítására és az intézményi normák átírására. Ha igaz az, hogy Trump visszatérése mélyreható hatással lesz az Egyesült Államokra, akkor újabb elnöksége valószínűleg még nagyobb jelentőséggel bír majd a világ többi része számára.
„A gazdaság, te hülye!” – ez az elhíresült szlogen, amelyet James Carville politikai stratéga talált ki, segített Bill Clintonnak 1992-ben legyőzni George H.W. Bush elnököt, és most egy újabb amerikai elnökválasztási eredményre ad magyarázatot. A gazdaság kiemelt szerepet játszott az idei választáson, megteremtve a feltételeket nemcsak ahhoz, hogy Donald Trump legyőzze Kamala Harrist, és hogy a republikánusok megszerezzék az irányítást a szenátus és a képviselőház felett, hanem esetleg ahhoz is, hogy egy ellenelit új hatalmi struktúrát vezessen be.
Az idei évben megrendezett számos választás, nem utolsósorban az amerikai elnökválasztás, elterelte a figyelmet az ENSZ bakui klímaváltozási konferenciájáról (COP29). A politikai vezetőknek azonban szerte a világban továbbra is a klímaválság elleni küzdelemre és a zöld átmenet felgyorsítására kell összpontosítaniuk mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságokban.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
Kína jelentős forrásokat fordít a dolláralapú fizetési rendszer alternatívájának megteremtésére. Ennek ellensúlyozására az amerikai politikai döntéshozóknak támogatniuk kellene a stablecoinokat kibocsátó magáncégeket, ugyanis ezek az eszközök biztosíthatják az amerikai állampapírok iránti keresletet, és erősíthetik a zöldhasú globális helyzetét.
Azt is gondolhatnánk, hogy a munkamánia előreviszi az embert a karrierépítés során. Ezzel szemben a valóság az, hogy ez egy olyan függőség, ami inkább felemészt, mintsem felemel. Egy betegség, amit sajnos nem vesznek elég komolyan. A hátterében nem csupán különböző szükségletek, motivációk, elvárások, személyiségjegyek lehetnek, hanem olyan egzisztenciális, a létezésünkkel kapcsolatos kérdések is, melyek megválaszolása mindannyiunk számára komoly kihívást jelenthet.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
A lázadók elfoglalták Damaszkuszt.
Egyelőre korlátozott maradt az erőszak.
Mi történik az ukrán fronton?
Ez a szám még úgy is rosszul néz ki, hogy valószínűleg erősen kozmetikázott.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Szabályos hajtóvadászat indult Aszad ellen, de úgy néz ki, az oroszok gyorsabbak voltak.
Ismertette 2025-ös terveit és várakozásait az Államadósság Kezelő Központ.
Megjelent a Préda, a Portfolio kiberbűnögyi podcastjének negyedik epizódja.
Van még erő a kriptovalutában?
