• Megjelenítés
200 milliárd forinton túl – láthatatlan fájdalmak az Otthon Start száguldása mögött

2025. november 18. 10:30 | Sándorfi Balázs

200 milliárd forinton túl – láthatatlan fájdalmak az Otthon Start száguldása mögött

Hamarosan megjelennek a hivatalos statisztikák, és látni fogjuk, hogy az Otthon Start következtében októberben először átlépte a lakáshitel-szerződések értéke a 200 milliárd forintot. Hurrá! Ez a cikk azonban a háttérben zajló folyamatokról, a kevésbé látható fájdalmakról szól. A fogaskerekek nyikorognak, a bankok többségében hétvégenként is dolgoznak a kollégák, és ennek ellenére is nő a hitelek átfutási ideje, a szeptemberben befogadott 20 ezer Otthon Start-igénylésből kb. 5500 fordult szerződésbe október végével. Az ügyfelek frusztrálódnak. Jelen szabályozói és működési környezetben ugyanis a magyar bankszektor NEM alkalmas arra, hogy fennakadás nélkül kiszolgáljon egy 2-3-szoros keresletnövekményt, nem alkalmas arra, hogy felzárkózzon akár csak a közép-európai átlagos lakáshitel-kihelyezési fordulatszámhoz. Bemutatjuk a hátteret és azokat a javaslatokat, melyek megvalósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy lényegesen magasabb lakás-hitelezési keresletet is ki tudjon szolgálni a magyar bankszektor.

Trump két problémás ügyet is kreált magának

2025. november 15. 19:30 | Barry Eichengreen

Trump két problémás ügyet is kreált magának

A Trump-adminisztráció Dél-Amerikában erősen ki van téve az argentin peso stabilizálására irányuló kétes erőfeszítésnek, míg Ázsiában egy hol felerősödő, hol alábbhagyó kereskedelmi háborúba bonyolódott Kínával szemben, ahol Peking áll nyerésre. Úgy tűnik, a Trump-kormányzat a külgazdasági politika terén saját maga kreál problémás ügyeket az USA számára.

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?

2025. november 13. 14:00 | Simonovits András

A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?

A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).

Szárnyal a DAX, miközben a német gazdaság stagnál – Mi áll a háttérben?

2025. november 11. 06:00 | Jagadics Bálint

Szárnyal a DAX, miközben a német gazdaság stagnál – Mi áll a háttérben?

Németországot sokáig Európa gazdasági motorjaként tartottuk számon. Az utóbbi években azonban ez a motor egyre inkább fulladozik: a gazdaság gyakorlatilag öt éve stagnál. Miközben a német gazdaság lendülete megtört, a DAX történelmi csúcsokat dönt. Első pillantásra ez nehezen értelmezhető jelenség: miért értékelik rekordmagasra a befektetők azokat a vállalatokat, amelyek egy olyan gazdasági környezetben működnek, ahol a magas energiaárak, a munkaerőhiány és a versenyképesség romlása egyszerre fékezik a növekedést? A válasz abban rejlik, hogy a német nagyvállalatok sikeresen ki tudtak lépni a nemzetgazdaságuk által szabott keretek közül, és globális szereplőkké váltak. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy ezek a vállalatok milyen stratégiákkal és piaci jelenléttel tudják ellensúlyozni a hazai gazdaságuk alulteljesítését, és hogyan tudják továbbra is fenntartani versenyképességüket a globális színtéren.

Trump kezében a leállító gomb: így függ Európa az amerikai tech cégektől

2025. november 09. 07:00 | Robin Berjon

Trump kezében a leállító gomb: így függ Európa az amerikai tech cégektől

Amíg valami baj nem történik, hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt az infrastruktúrát, amelyen gazdaságaink és társadalmaink működése alapul. Kérdezzük csak meg a spanyolokat és a portugálokat, akiknél áprilisban teljeskörű áramkimaradás következett be, amikor egymást követő feszültségingadozások miatt leállt a villamosenergia-hálózatuk. Spanyolország és Portugália most hatalmas beruházásokba kezdett a hálózatok ellenálló képességének erősítése érdekében. A polgároknak azonban nem kellene megvárniuk, amíg bekövetkezik a katasztrófa, hogy vezetőik elkötelezzék magukat a kritikus infrastruktúra – amely ma már magában foglalja a felhőszolgáltatásokat is – fejlesztése mellett.

Súlyos ára lesz annak, ha a rutin munkafeladatokat az AI-ra bízzuk?

2025. november 08. 15:00 | Bertrand Badré

Súlyos ára lesz annak, ha a rutin munkafeladatokat az AI-ra bízzuk?

Ahogy a vállalatok költségcsökkentési célból igyekeznek automatizálni az ismétlődő rutinszerű munkafeladatokat, ezen folyamat hosszú távú következményeit is figyelembe kellene venniük. Ha minden formális, kézikönyvekben leírható tudást átadunk a gépeknek, akkor a jövő generációinak olyan világot hagyunk örökül, ahol egyre nehezebb lesz a gyakorlat révén történő tanulás, a mesterszint elérése és így a kreatív szabadságra való törekvés.

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

2025. november 04. 16:00 | Simonovits András

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

Jelenleg a magyar nyugdíjak degresszívek, ami azt jelenti, hogy a magasabb keresetek nyugdíjalapba beszámítandó összegét korlátozzák a nyugdíjszámításban. Adott szolgálati idő és korhatár esetén az úgynevezett degresszált nyugdíjalap egy bizonyos küszöb fölött már csak részben növekszik a degresszió előtti nyugdíjalappal. A rendszer degressziója erősödik, mert a degressziós küszöb reálértéke az infláció miatt gyorsan csökken, miközben a degressziós együttható változatlan. Ez elvileg hibás módszer, helyette vázolok egy-egy alternatívát: az egyikben a küszöb reálértékben változatlan, de a degressziós együttható lassan csökken; a másikban a küszöb nettó keresethez viszonyított relatív értéke változatlan, és a degressziós együttható gyorsabban csökken. Ebben a cikkben a három módszer hatását szembesítem egymással.

Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

2025. november 02. 10:30 | Víg István János

Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7%-ot tett ki, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt (3-4%-os növekedéssel) – ahogy azt a cikksorozat első részében bemutattam – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A közhiedelemtől eltérően Magyarországnak egyáltalán nem Ausztriára – mint utolérendő célországra – kell összpontosítania figyelmét. Nem azt az országot kell figyelmünk középpontjába helyeznünk, amelynek jövedelmi színvonalát szeretnénk elérni, hanem azt, amely már eredménnyel bejárt olyan utat, amelyet a mi gazdaságátalakításunknak is be kell járnia. Szerencsére a II. világháborút követően több nem szervesen fejlődő ország – technológiaipara fejlesztésével vagy más úton – magasan fejlett gazdasági státuszt ért el. A számunkra érdekes országok: Dél-Korea, Kína, Finnország, Izrael és Írország. Mi a közös bennük? Írország kivételével technológiai jellegű gazdaságot hoztak létre. Az ír felzárkózás mégis fontos, mert egyedülálló jellege, elindítása, lefolyása felettébb tanulságos.

Lomborg: A klímaváltozás helyett erre a kérdésre kellene fókuszálnia a Világbanknak

2025. november 01. 16:00 | Bjorn Lomborg

Lomborg: A klímaváltozás helyett erre a kérdésre kellene fókuszálnia a Világbanknak

Az Egyesült Államok nemrégiben azt kérte a Világbanktól, hogy hagyja abba a klímaváltozásra történő fókuszálást, és térjen vissza az alaptevékenységéhez, a szegénység felszámolásához. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter felszólította a Világbankot, hogy számolja fel a klímavédelmi projektekre vonatkozó 45%-os finanszírozását, és ehelyett inkább „a megfizethető és megbízható energiához való hozzáférés növelésébe, a szegénység csökkentésébe és a növekedés fellendítésébe” fektessen be. A világ szegényeinek érdekében több országnak – és különösen az Európai Uniónak és tagállamainak – is csatlakoznia kellene ehhez a józan ész diktálta felhíváshoz.

Eddig nem jól tudtuk, mi volt a német gazdasági csoda alapja?

2025. november 01. 13:02 | Barry Eichengreen

Eddig nem jól tudtuk, mi volt a német gazdasági csoda alapja?

Miért tudott Németország, amely mind az I., mind a II. világháborúban vereséget szenvedett, 1945 után olyan erőteljesen talpra állni, és ez 1919 után miért nem sikerült. Két új könyv szerint Nyugat-Németország II. világháború utáni felemelkedésének, a német gazdasági csodának (Wirtschaftswunder) a hagyományos magyarázata téves.

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

2025. november 01. 13:00 | Víg István János

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7% volt, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt – 3-4%-os növekedéssel – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A szerény magyar teljesítmény választás elé állítja a döntéshozókat: ha a régiós sáv élére szeretne az ország visszakerülni, akkor a gazdaság aktuális egyensúlyi, adósságfinanszírozási, beruházási, rövidtávú növekedési természetű problémáit kell megoldani, ellenben ha szintet akar lépni, akkor a makroökonómiai problémák mellett a gazdaság közép- és hosszútávú problémáira kell összpontosítani, amely jóval inkább mikro-, mintsem makroökonómiai természetű. A jelenlegi magyar vállalati szerkezet kedvező keresleti feltételek mellett sem képes 2-4%-nál magasabb átlagos növekedést elérni. Ezzel szemben legalább 8-10 évig tartó 4-6%-os növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság szintet tudjon lépni, és egyáltalán dinamikus növekedési és felzárkózási stratégiáról beszélhessünk.

A stablecoinok biztosítják majd a jövőben a dollár dominanciáját?

2025. október 25. 15:30 | Barry Eichengreen

A stablecoinok biztosítják majd a jövőben a dollár dominanciáját?

Lehet, hogy jelenleg a dollár a domináns globális valuta, de komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez meddig lesz így. Az az érv, hogy a dollárhoz kötött stablecoinok majd meghosszabbítják ezt az időszakot, számos bizonytalan feltételezésen alapul, és kulcsfontosságú kérdéseket hagy megválaszolatlanul.

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

2025. október 25. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

Az, hogy határozott kül-és kereskedelempolitikai, valamint kormányzási és gazdaságszervezési hatással van egy ország életére az EU-ból való kilépés, már idejekorán láthatóvá vált az Egyesült Királyságban. De vajon milyen hatással volt és van az ország környezeti állapotára ez a folyamat? Első megközelítésben a logikus válasz az lehetne, hogy nem szabadna gyengülnie a környezetvédelmi szabályoknak. A tények azonban mást mutatnak.

Sötétedik a bolygónk – rejtett változások valós klímakockázatokkal

2025. október 24. 16:30 | Újvári Gábor

Sötétedik a bolygónk – rejtett változások valós klímakockázatokkal

Egy friss kutatás több mint két évtized műholdas mérései alapján arra a megállapításra jutott, hogy bolygónk felszíne egyre sötétebbé válik. A Föld albedója – azaz az a képessége, hogy a napsugárzást visszatükrözze a világűrbe – tehát csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el. A Föld éghajlati rendszerének kényes egyensúlyában az ilyen változásoknak nagy jelentősége van. Ezek felhalmozódnak, és meghatározzák az óceánok hőmérsékletét vagy a légköri áramlási mintázatokat. A Föld „elsötétülése” nem csupán statisztikai érdekesség, ez az éghajlati rendszerben megjelenő újabb figyelmeztető jel.

Óriási károkat okoz az AI az egyetemistáknak – Generációkat butíthat el a technológia

2025. október 18. 16:00 | Matura Tamás

Óriási károkat okoz az AI az egyetemistáknak – Generációkat butíthat el a technológia

A mesterséges intelligencia rohamos elterjedése az egyetemi oktatást is alapjaiban alakítja át. A hallgatók egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az AI alapú eszközöket, emiatt motivációjuk, koncentrációjuk és önálló gondolkodásuk látványosan csökken, sőt, alapvető készségeiket csírájában fojtja el a mesterséges intelligencia. Így felmerül a kérdés, hogy a már eleve az AI alapú eszközökön felnövő, a munkaerőpiacra 5-10 év múlva kikerülő generációk milyen szakmai minőséget képviselnek majd. Elemzések egybehangzóan állítják, hogy olyan munkavállalók iránt lesz növekvő kereslet, akik kreatív szemlélettel, kritikus gondolkodással, elemzőkészséggel rendelkeznek, amit valójában a köz- és felsőoktatáson keresztül lehet elsajátítani. Az oktatásnak így lényegében olyan képességek fejlesztésére kell irányulnia, amelyekkel nem csupán használni tudja majd a hallgató az AI-t, hanem versenyezni is tud majd vele a mesterséges intelligencia számára nehezen elfoglalható területeken.

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

2025. október 18. 11:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

A Gázai övezetben 2023 októberében kitört és a napokban aláírt tűzszüneti megállapodással befejeződött harcok példátlan mértékű környezeti károkat okoztak a térségben, súlyosan károsítva a talajt, az édesvízkészleteket és a tengerpartmenti területeket – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szeptember végén közzétett jelentésből. Ez volt a második alkalom, hogy az ENSZ szervezete környezeti értékelést végzett Gázában a harcok okozta károkról. A legutóbbi, 2024 júniusában megjelent UNEP-jelentés óta szinte minden szempontból drámai mértékben romlott a Gázai övezet környezeti állapota. A szörnyű pusztítás két évig zajlott, a Gázai övezet helyreállítása azonban akár évtizedekbe is telhet, de ehhez tartós békére lesz szükség.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility