• Megjelenítés
A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

2025. július 12. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

A klímaváltozás és a környezeti kockázatok növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása, amely nem csupán az ökológiai rendszereket, hanem a modern társadalmak működésének alapját jelentő kritikus infrastruktúrákat is egyre nagyobb nyomás alá helyezi. E cikkben bemutatjuk e rendszerek veszélyeztetettségének mértékét, a kockázatok összetettségét, valamint azokat a megoldásokat és stratégiákat, amelyek segítségével növelhető az ellenálló képességük a jövő kihívásaival szemben.

Stiglitz: A multinacionális cégek érdekeit helyezték előtérbe az embereké helyett

2025. július 12. 06:00 | Joseph E. Stiglitz, José Antonio Ocampo, Jayati Ghosh

Stiglitz: A multinacionális cégek érdekeit helyezték előtérbe az embereké helyett

Az amerikai pénzügyminisztérium arról állapodott meg a többi G7-országgal, hogy a már elfogadott globális minimumadók nem vonatkoznak az amerikai vállalatokra. A G7 országok kormányai Donald Trump elnök erőteljes nyomása, valamint a washingtoni, londoni, brüsszeli és más székhelyű multinacionális cégek lobbizása előtt hajoltak meg – ahogy India és most, sajnos, Kanada is engedett a digitális adózás kérdésében.

Valójában örülni kellene a felmelegedésnek? Az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a hideg miatt elhunytak száma

2025. július 07. 13:05 | Bjorn Lomborg

Valójában örülni kellene a felmelegedésnek? Az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a hideg miatt elhunytak száma

A média szerte Európában és az Egyesült Államokban a veszélyesen magas hőmérséklet következményeire figyelmeztet. Ezzel kezdetét veszi az éves megszokott rutin: elárasztanak minket a hőségkupolákról, a hőség okozta halálesetekről és a hőhullámokról szóló riasztó hírek rámutatva a klímaváltozás elleni küzdelem szükségességére. Mint minden nyáron azonban ez a narratíva csak a teljes kép töredékét mutatja be.

Éjszakai főpolgármester Budapesten? – Meg kellene haladni a bulinegyed-központú gondolkodást

2025. július 07. 11:00 | Lopez Benjamin

Éjszakai főpolgármester Budapesten? – Meg kellene haladni a bulinegyed-központú gondolkodást

Budapest éjszakai gazdaságát bemutató cikksorozatunk első részében feltártuk, hogy a magyar főváros éjszakai életét mély, rendszerszintű problémák sújtják. Ezt követően, a második részben olyan sikeres nemzetközi példákat mutattunk be, amelyek bizonyítják: a hasonló kihívásokra nem pusztán a korlátozás, hanem a tudatos építkezés, a stratégiai tervezés és a jól kiépített intézményrendszer jelenti a valódi választ. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen megmutatják, hogy Budapest éjszakai gazdaságának kritikus állapota nem visszafordíthatatlan. A megoldáshoz azonban egy komplex, átgondolt és minden érintett fél bevonásával kidolgozott stratégiára van szükség. Éppen ezért cikksorozatunk befejező részében a helyzetértékelés eredményeit és a nemzetközi tanulságokat összehangolva egy konkrét javaslatcsomagot mutatunk be. Ez a cselekvési terv meghatározza azokat a beavatkozási területeket és eszközöket, amelyek mentén Budapest éjszakai élete megújulhat, és amelyek egy jövőbeli, átfogó stratégiai tervezés alapját képezhetik.

Zajszolgálat, 24 órás metró, Night Czar – Nyugat-európai nagyvárosok így segítik az éjszakai életet

2025. július 06. 07:00 | Lopez Benjamin

Zajszolgálat, 24 órás metró, Night Czar – Nyugat-európai nagyvárosok így segítik az éjszakai életet

Cikksorozatunk első részében feltártuk, hogy a budapesti éjszakai élet válságát mély, rendszerszintű problémák okozzák: a stratégiai tervezés hiánya, a fejlesztői szemlélet háttérbe szorulása, a kínálat egyoldalú földrajzi koncentrációja és az ad hoc, korlátozó jellegű szabályozások mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez. Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközökkel válaszoltak más európai nagyvárosok a hasonló kihívásokra. Olyan sikeres nemzetközi példákat mutatunk be, ahol proaktív stratégiai szemlélettel és dedikált intézményekkel sikerült egy mindenki számára élhetőbb és minőségibb éjszakai gazdasági környezetet teremteni. Ezek a nemzetközi modellek értékes inspirációt nyújthatnak Budapest számára is a megújuláshoz vezető úton.

Romkocsmák helyett buliturizmus – Válságban Budapest éjszakai gazdasága

2025. július 05. 16:00 | Lopez Benjamin

Romkocsmák helyett buliturizmus – Válságban Budapest éjszakai gazdasága

Budapest egykor legendás éjszakai élete megkopni látszik. A tudatos fejlesztés és a minőségi szempontok érvényesítésének hiánya miatt az egyedi hangulatú romkocsmákat sok helyen felváltotta az alacsonyabb minőségű, elsősorban a mennyiségi „buliturizmusra” optimalizált vendéglátás, amely egyre szűkebb földrajzi területre koncentrálódik.

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

2025. július 05. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

A modern társadalmak működése elképzelhetetlen lenne a kritikus infrastruktúrák – például az energiaellátás, a közlekedés vagy a kommunikációs hálózatok – folyamatos és zavartalan működése nélkül. Az egyre szaporodó természeti katasztrófák, kibertámadások azonban rávilágítottak arra, mennyire sérülékenyek ezek az infrastruktúrák, és milyen súlyos következményekkel járhat a működésükben beálló zavar.

Meg kell változtatni a magyar nyugdíjrendszert a toldozgatás-foldozgatás helyett

2025. július 02. 10:00 | Farkas András

Meg kell változtatni a magyar nyugdíjrendszert a toldozgatás-foldozgatás helyett

Az év elején beharangozott, a nyugdíjasoknak havonta járó áfa-visszatérítés ötlete pár hónap után elhalt, helyette ismét a jól ismert – de költséges és nehézkes – papíralapú utalványos megoldás került elő. Amellett, hogy a 30 ezres élelmiszer-utalvány helyett sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna a kérdéses összeget nyugdíjtöbbletként folyósítani, az egész utalványosdi ügy arra is rávilágít, hogy a nyugdíjemelési eljárás mielőbbi megváltoztatására van szükség a nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozására. A nyugdíjemelés vegyes indexálásával például idén a nyugdíjakat nem 4,5%-kal, hanem 6,8%-kal kellene emelni.

Volt-e inkluzív növekedési fordulat Magyarországon?

2025. június 29. 15:00 | Hegedűs Tamás

Volt-e inkluzív növekedési fordulat Magyarországon?

Kimutatja-e a GDP növekedése a jólét változását? – teszi fel a kérdést a Portfolio.hu-n június 5-én megjelent elemzés címe. A jó hír az, hogy ha a GDP nem is, de van olyan mutató a nemzeti számlák rendszerében, amely jól tükrözi a jóléti viszonyokat. Ezek a rendelkezésre álló jövedelem mutatói, amelyek az elmúlt években a GDP-nél is nagyobb mértékben nőttek, bővítve a jólétet, amivel a gazdasági növekedés inkluzívvá vált. Az OECD és az Eurostat adatai egyaránt ezt támasztják alá, tér-és időbeli összevetésben is.

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

2025. június 29. 11:00 | Újvári Gábor

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

Egy új kutatás szerint az óceánok elsavasodása kritikus mértéket ért el jó néhány óceáni régióban, ami jelentős mértékben veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. Korábban kilenc nagy léptékű Föld-rendszer folyamatot és hozzájuk kapcsolódó határértéket definiáltak, amelyek átlépése elfogadhatatlan környezeti változásokhoz vezethet. Ezek egyike az óceánok kritikus mértékű elsavasodása, ami akkor következik be, ha a tengervíz aragonittelítettségi állapota 20%-kal csökken az iparosodás előtti időszakhoz képest. A fenti kutatás szerint a globális felszín alatti óceánok (200 m mélységig) akár 60%-a, míg a felszíni óceánok több mint 40%-a átléphette ezt a határt. Ezek a változások a mészvázképző fajok számára alkalmas élőhelyek jelentős csökkenését eredményezik, beleértve a trópusi és szubtrópusi korallok élőhelyének 43%-os, a sarki pteropodákénak 61%-os, a parti kagylókénak pedig 13%-os csökkenését.

A BYD lesz az új

2025. június 29. 10:00 | Szunomár Ágnes

A BYD lesz az új "mi autónk"? – A kelet-ázsiai cégek ilyen kockázatokat és lehetőségeket hoznak a V4-ek autóiparába

Valóban jelentős szereplőkké váltak a kelet-ázsiai vállalatok a Visegrádi Négyek (V4) autóiparában, s ha igen, hol, milyen területen törnek előre, és milyen kockázatokkal jár, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában mindez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrégiben publikált tanulmány, melyet a Central European Institute of Asian Studies (CEIAS) által vezetett V4-es kutatócsoport jegyez.

Sportolni munkahelyen, akár munkaidőben? Óriási kiadást lehetne megspórolni, mégsem eléggé elterjedt ez itthon

2025. június 29. 09:00 | Kajos Attila, Szabó Ágnes

Sportolni munkahelyen, akár munkaidőben? Óriási kiadást lehetne megspórolni, mégsem eléggé elterjedt ez itthon

A 21. század munkaerőpiaca jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb következménye a fizikai aktivitás drámai csökkenése. A digitális technológiák térnyerése, az irodai munkakörök és az ülő életmód általánossá válása egyre több embert érint, különösen a fejlett országokban. Naponta az ébren töltött időnk akár kétharmadát, háromnegyedét is ülve töltjük – irodában, megbeszélésen, ebédnél, autóban, otthon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fizikai inaktivitás a negyedik leggyakoribb halálozási kockázati tényező, világszerte évente 3,2 millió halálesethez köthető.

Idén előreléptünk a neves versenyképességi rangsorban, de 2008-hoz képest így is 10 hellyel állunk hátrébb

2025. június 26. 11:00 | Pitti Zoltán

Idén előreléptünk a neves versenyképességi rangsorban, de 2008-hoz képest így is 10 hellyel állunk hátrébb

A tavalyi 54. helyről a 48. pozícióba lépett előre Magyarország az IMD idei – 69 országot vizsgáló – versenyképességi felmérésében. Az előrelépés egyfelől a korábban előttünk járó országok pozícióvesztésének következménye, másfelől a tavalyi GDP-teljesítményünk szerény mértékű növekedésének tudható be. Hazánk a 2008-ban elfoglalt helyezéséhez képest jelenleg 10 egységgel rosszabbat foglal el. A pozícióvesztésben kiemelt szereppel bír többek között az üzleti hatékonyság gyengülése, a piacgazdasági normáktól eltérő kormányzati magatartás, valamint a gazdasági teljesítmény külső körülményektől függő hektikus változása.

Elképesztő szintet ért el Európa technológiai hanyatlása

2025. június 22. 14:30 | Eric Salobir

Elképesztő szintet ért el Európa technológiai hanyatlása

Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió globális technológiai szereplőből a máshol kifejlesztett technológiák passzív fogyasztójává vált. Ma az Európa digitális átalakulásához szükséges technológiák és szolgáltatások 80%-át a határain kívül, főként az Egyesült Államokban és Kínában tervezik meg és gyártják. Ez a fogyasztói gondolkodásmód olyan mélyen gyökerezik, hogy még az uniós jogszabályok mögött meghúzódó filozófiát is ez formálja: a közelmúltban elfogadott technológiai szabályozások, például a digitális szolgáltatásokról, illetve a digitális piacokról szóló jogszabály célja az volt, hogy az európaiakat, mint fogyasztókat védje, azáltal, hogy az online biztonságukat és a tisztességes versenyt biztosítja.

Néhány év múlva befellegezhet a jelenlegi tech óriásoknak, mint az Apple vagy a Google?

2025. június 22. 06:00 | Charles Ferguson

Néhány év múlva befellegezhet a jelenlegi tech óriásoknak, mint az Apple vagy a Google?

Egyre több aggódó hangot hallani arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként számolhat fel hagyományos iparágakat és szakmákat, kezdve az ügyvédektől az Uber-sofőrökön át a könyvelőkig. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a mesterséges intelligencia által kiváltott diszrupció első nagy áldozata egyértelműen maga a technológiai szektor lesz. A mesterséges intelligencia máris elkezdte kannibalizálni a hagyományos óriás cégeket, átalakítja a szoftverfejlesztést, ami jelentős következményeket okoz a kutatás, a trösztellenes politika és a biztonsági előírások terén.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility