Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.
A kormányzati tervek szerint július 1-jétől vezetik be a CSED-extrát, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy gyermekük három hónapos korától visszatérjenek dolgozni, miközben a CSED 70%-át továbbra is megkapják. Az intézkedés jó lehetőséget jelent a stabil munkaerőpiaci helyzetű nőknek, ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek elvárásaiból adódó terheket (a háztartási, gondoskodási feladatokat) nem csökkenti. Összességében elmondható, hogy a CSED-extra jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, amely azokat a nőket jutalmazza, akik egyszerre produktívak (tehát minél előbb visszatérnek a munkába) és reproduktívak (vagyis minél több gyermeket vállalnak).
Ha megkérdezünk német és brit családokat, hogy mit okozott az, hogy egyre több, állítólag olcsó nap- és szélenergiát adnak országuk energiamixéhez, a közüzemi számláikra pillantva azt válaszolhatják: azok sokkal drágábbak lettek. Ez ellentmond mindannak, amit nekünk állítanak, miszerint a zöld energia hihetetlenül olcsó. A teljes, valódi képről nem beszélnek.
Amikor Richard Nixon amerikai elnök 1970-ben kinevezte Arthur Burnst a Federal Reserve elnökévé, ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Tisztelem a függetlenségét. Remélem azonban, hogy ettől függetlenül majd arra a következtetésre jut, hogy az én nézeteimet kell követni.”
Az építőiparban és a közlekedési szektorban, ahol köztudottan lassú a dekarbonizáció folyamata, most példátlan ütemben kell csökkenteni az emissziót ahhoz, hogy az EU továbbra is a klímacéljai elérését biztosító úton maradjon. Ennek érdekében az új emissziókereskedelmi rendszer, az úgynevezett ETS2 2027-től kezdődően karbonárat vet majd ki az ezekben az ágazatokban használt energiahordozókra.
Most, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúja teljes erővel zajlik, a befektetők világszerte azt kérdezik: mi lesz a következő lépés a világgazdasági rend felforgatását célzó programjában? E téren sokak fejében az úgynevezett Mar-a-Lago-i egyezmény motoszkál. A Stephen Mirren, Trump gazdasági tanácsadói testületének elnöke által javasolt terv arra irányul, hogy Amerika kereskedelmi partnereivel egyeztetve a dollár gyengítését érje el.
A digitalizáció előretörése számos gazdasági és technológiai előnnyel jár, ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetre is. Az adatközpontok, az AI-technológiák alkalmazásának növekedése komoly energiaigénnyel jár. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtt meg ezen technológiák energiafogyasztása, és milyen kockázatokat rejt ez a fenntarthatóság szempontjából. Ugyanakkor arra is kitérünk, milyen lehetőségek kínálkoznak a hatékonyság javítására és az ökológiai lábnyom csökkentésére.
Donald Trump erőteljes támogatásával érkezett az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) élére, most pedig az amerikai kriptopiac újjáépítésére készül Paul Atkins. A tét nem kevesebb, mint az USA globális vezető szerepe a kriptoeszközök és a blokklánc-technológia terén, amelyet Dubaj, Szingapúr és más versenytársak már jó ideje ostromolnak. A piac világos szabályozást, innovációbarát környezetet és határozott reformokat vár az új SEC-elnöktől – Atkinsnek pedig bizonyítania kell, hogy nemcsak Trump támogatását élvezi, hanem képes is visszahozni a bizalmat, a tőkét és a technológiát Amerikába.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy meg akarja őrizni a dollár tartalék- és fizetési valutaként betöltött nemzetközi szerepét. Ha ez igaz, akkor a font történelme azt mutatja, hogy a pénzügyi stabilitást kellene elősegítenie, korlátoznia kellene a vámok alkalmazását, és erősítenie Amerika geopolitikai szövetségeit.
Donald Trump rövid idő alatt a történelem legnagyobb adóparadicsomává változtatja az Egyesült Államokat. Elég csak azt megjegyezni, hogy a pénzügyminisztérium megbízást adott a cégtulajdonosok valós személyazonosságát megosztó átláthatósági rendszerből való kilépésre, és a Trump-kormányzat visszalépett a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény létrehozásáról szóló tárgyalásoktól. Továbbá az is kiemelhető, hogy a Trump-adminisztárció elutasítja a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény végrehajtását, valamint a kriptodevizák terén jelentős deregulációt hajt végre.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
A Föld Napját (április 22.) ünnepelve csábító dolog lenne azt hinni, hogy a világ a környezeti összeomlás szélén áll. Folyamatosan elárasztanak bennünket a klímakatasztrófára vonatkozó szörnyű előrejelzések és a bolygó közelgő pusztulásáról szóló figyelmeztetések. Ez azonban félrevezető. Ahelyett, hogy pánikba esnénk, egy pillanatra meg kellene állnunk, és elismerni azt a figyelemre méltó haladást, amelyet a környezetvédelem terén elértünk – és be kellene látnunk, hogy ezen folyamat kulcsfontosságú tényező a jólét.
A generatív mesterséges intelligencia kiszámíthatatlan kockázatokat rejt magában, az adatsértéstől kezdve a manipulált kimenetelekig, ami elavulttá teszi a hagyományos biztonsági modelleket. Ahogyan a légiközlekedési ipar is szigorú biztonsági protokollok bevezetésével nyerte el a közbizalmat, az AI-vállalatoknak is azonosítaniuk és kezelniük kell a kritikus sebezhető pontokat, mielőtt azok valós károkat okoznának.
A globális pénzügyi rendszer átalakulás előtt áll. Amint arra a Bretton Woods-i Bizottság nemrégiben megjelent tanulmánya rámutat, a stablecoinok – olyan digitális eszközök, amelyeket általában egy fiat valutával, egy árucikkel (commodity) vagy egy másik kriptovalutával fedeznek (backed by) a volatilitás minimalizálása érdekében – gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá tehetik a fizetési tranzakciókat, átutalásokat, miközben a pénzügyi inklúziót is erősítik. Éppen ezért számos állam, köztük az Európai Unió és Japán már igyekszik kihasználni az ebben rejlő potenciált azáltal, hogy egyértelmű szabályozási keretet biztosít az iparág számára. Végső soron azonban az Egyesült Államok van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az élére álljon ennek a folyamatnak, mivel a ma forgalomban lévő 200 milliárd dollárnyi stablecoin túlnyomórészt dollárban denominált.
Április 2-án Donald Trump amerikai elnök átfogó vámokat javasolt Amerika szinte valamennyi kereskedelmi partnerére, ami több mint 5 ezer milliárd dollárral apasztotta a globális tőzsdék értékét, és recessziós félelmeket gerjesztett. A fenyegető pénzügyi összeomlás miatt aztán az a döntés született, hogy a „kölcsönös” vámokat 90 napra „szüneteltetik”, de a Kínával szembeni „szemet szemért” jellegű megtorlás folytatódott, ami mindkét oldalon 100%-ot meghaladó, abszurd mértékű vámtarifákhoz vezetett. Trump „felszabadulás napi” további vámjának szüneteltetése három hónapig tartó lázas tárgyalásokhoz fog vezetni. Ha azonban a világ többi része bölcsen reagál, a károk teljes egészében az Egyesült Államokra fognak korlátozódni, akár úgy, hogy valamennyi liberalizáció is megvalósul minden más ország számára. Az Európai Unió kulcsszereplője lesz annak, hogy ez a kedvező végkifejlet lehetővé válik-e.
Zelenszkij szerint aláássák a béketárgyalásokat.
A területet hamarosan le is zárják.
Egy év, és élesedik a szabály.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
