Lassul az infláció Szerbiában, ami azt jelzi, hogy az ország fokozatosan halad kifelé a gazdasági válságból, amelybe önhibáján kívül került - mondta Sinisa Mali pénzügyminiszter hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) az MTI szerint.
Novemberben a vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt az euróövezet ipari termelése az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése szerint.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint a harmadik negyedév végéig csaknem hétmillió EU-állampolgár és más jogosult kért tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt.
Mindenszentek és halottak napja miatt a koronavírus-járvánnyal összefüggő adatok közlése november első hetének második felében várható - írta még hétfőn a kormányzati koronavírus-portál. Ez alapján mindenki azt sejtette, hogy mára megérkeznek a szokásos heti adatok, de úgy tűnik, ez elmarad, hiszen még 18 óra körül sem jelentek meg a friss számok. A hétvégén még szállíthatja ezeket a kormány, de nem biztos, hogy erre sor kerül, figyelembe véve, hogy a napi adatközlés ritkítása épp a hétvégi jelentések megszűnésével kezdődött el.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Az energiaköltségek emelkedése természetűleg csökkenti a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmet. Az energiaválság terebélyesedésével ennek megfelelően csökken a hitelkereslet a magyar bankoknál, de a ma megjelent augusztusi hitelstatisztikák szerint nyár végén még szó sem volt a hitelezésben satufékről. 19%-kal kevesebb lakáshitelt és 0,4%-kal kevesebb személyi kölcsönt vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalati hitelezés viszont rendkívül erőteljes volt a nyár mindhárom hónapjában. Óriási a szakadék a betéti oldalon: egy átlagos lekötött betétre a vállalatoknak már 8,9%-ot, a háztartásoknak viszont csak 2,4%-ot fizetnek a bankok. Nem csoda, hogy a lakossági lekötött betétek állománya az emelkedő kamatkörnyezet ellenére stagnál.
Tegnap este számoltunk be róla, hogy különböző panaszokba futottak bele azok, akik minél hamarabb túl akartak lenni a 2022-es népszámlálás online kérdőívének kitöltésén. A rendszer a túlterheltésg miatt nem engedte beküldeni a már teljesen kitöltött népszámlálási kérdőívet, illetve nem mentette el a részlegesen kitöltött kérdőívet a későbbi folytatáshoz. Cikkünk megjelenése után a KSH elismerte, hogy a rendszer nem bírta a nagy terhelést az első nap estéjén, most viszont arról számoltak be, hogy már zavartalan a kérdőívek kitöltése.
Nem engedi beküldeni a rendszer a már teljesen kitöltött népszavazási kérdőívet, illetve nem menti el a részlegesen kitöltött kérdőívet a későbbi folytatáshoz: ilyen panaszok futottak be hozzánk több olvasónktól is a ma elindult 2022-es népszámlálás online népszámlási kérdőívének kitöltésével kapcsolatban. Cikkünk megjelenése után a KSH elismerte, hogy nem bírta a nagy terhelést az első nap estéjén a rendszere.
UPDATE: Vasárnap délelőtt a KSH arról számolt be, hogy ismét működőképes a rendszerük.
Ma 0 órakor elindult a 2022. évi népszámlálás. A kérdőív online kitölthető a belepes.nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül október 1. és 16. között. A kérdőívet interneten kitöltők nyereményjátékban vehetnek részt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naponta öt darab, egyenként százezer forint értékű vásárlási utalványt sorsol ki közöttük - közölték.
Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen jön az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése, illetve egy sor fontos makroadat jelenik meg. Többek között a második negyedéves GDP részletes statisztikája, melyből kiderül, mi hajtotta még a magyar gazdaságot a várható komoly fékezés előtt.
Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens élmezőnyében maradhatunk.
A Publicus Intézet május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket arról, hogy mit tennének, ha Magyarország háborúba keveredne.
Egy friss hazai kutatás a koronavírus-járvány halálozási adatait elemezte járási szinten. Kovács László és Vántus Katalin cikke egy szerintem is rendkívül fontos feladatot próbál megoldani: feltárni a halálozást befolyásoló okokat. Válaszcikkemben bemutatom, hogy véleményem szerint mi az erőssége a módszerüknek, és mik azok a problémák, amik miatt mégsem olyan egyszerű az eredmények értelmezése. Nagyon sok megoldandó kérdés van, de ezeken való közös gondolkodás visz minket közelebb a megfelelő következtetések levonásához, ami lehetővé teszi a helyzet jövőbeli javítását.
A Mastercard bejelentette, hogy több európai országra, köztük Magyarországra is kiterjeszti Mastercard SpendingPulse mérési szolgáltatását - olvasható a társaság közleményében. A kiskereskedők, a pénzintézetek és más döntéshozók a kártyatársaságtól ezáltal információkat kaphatnak a fogyasztói kiadásokról, fizetési preferenciákról, vagy akár a vásárlások helyszínéről.
A rekord éves kapacitásbővülést hozó 2021. első negyedéves növekedésénél is nagyobb mértékben emelkedett a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőművek beépített teljesítőképessége 2022. első három hónapjában. A nagy napelemparkok beépített teljesítőképessége és darabszáma is az egyik legnagyobb eddigi havi növekedését érte el májusban.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.