Megtartották első sajtótájékoztatójukat a tálibok az afganisztáni hatalomátvétel után. Az eseményen elfogadó vezetést, a női jogok tiszteletben tartását és sajtószabadságot hirdettek – amíg azok kompatibilisek az iszlám törvénykezéssel.
Mark Milley, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke azt mondta az amerikai Szenátusnak, hogy az Al-Kaida és más terroristacsoportok gyorsabban visszatérhetnek Afganisztánba, mint az korábban várható volt a gyors tálib hatalomátvétel miatt – írja a CNN.
Elmenekült az afgán jegybankelnök is Kabulból, aztán hosszas Twitter-threadet készített, melyben az afgán kormányt és haderőt támadja inkompetenciájuk miatt és elmeséli, hogy ő hogy élte meg az országának hirtelen összeomlását.
Sorra érkeznek a nyilatkozatok a nemzetközi közösségtől a tálibok győzelmét illetően. Amerika ellenségei örömködnek és gratulálnak az iszlamistáknak, a szövetséges országok viszont elkeseredetten figyelik az országban történő eseményeket.
Ezrek menekültek Kabul városából az Egyesült Államok által ellenőrzött kabuli reptérre, hogy az utolsó biztonságos útvonalon elhagyhassák az országot a tálib hatalomátvétel után. Az iszalmisták megtorlásától rettegő afgán állampolgárok elözönlötték a kifutópályákat és a felszálló amerikai katonai repülőgépekre kapaszkodtak. Már legalább öt ember meghalt és az amerikaiak fegyverhez nyúltak, hogy a pánikoló tömeget megfékezzék.
Egy nap alatt elesett Kabul. A tálibok elfoglalták az elnöki palotát és győzelmet deklaráltak. Az iszlamista felkelőknél jobban felszerelt, kiképzett és nagyobb létszámú afgán kormányerők különös ellenállás nélkül letették a fegyvert. Az Egyesült Államok és más nyugati országok jelenleg a kabuli repteret bázisként használva próbálják evakuálni nagykövetségi dolgozóikat. A reptér körül teljes a káosz: ezrével próbálnak menekülni az országból az afgánok, a szélsőséges iszlamista rezsim pedig még sok tízezer, ha nem százezer ember életét veszélyezteti. A tálibok azt ígérték, békés és humánus rezsimet építenek majd Afganisztánban, de ez aligha valósul majd meg és ennek már most láthatók a jelei. Közben rengeteg amerikai fegyvert kaparintottak meg, melynek egy része nemzetközi terrorszevezetek kezébe kerülhet és az afganisztáni dzsihád győzelme más iszlamista szélsőségeseket is felbátoríthat.
Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott - jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva
Joe Biden elnök tavasszal bejelentette: a NATO katonák elhagyják Afganisztánt, ezentúl az afgán kormány és haderő kezében van az ország további sorsa. A radikális iszlamista tálib lázadók elsöprő offenzívába kezdtek: pár hét alatt szinte a teljes vidéket és a nagyvárosok több mint felét az uralmuk alá hajtották. Az afgán hadsereg papíron nagyobb, jobban kiképzett, jobban felszerelt volt, ráadásul még légi támogatást is kaptak az Egyesült Államoktól, mégis úgy tűnik az eddigiek alapján, hogy képtelenek érdemi ellenállást támasztani a kvázi irreguláris milíciaként funkcionáló tálibok ellen. Annak, hogy ilyen gyorsan összeroppant az afgán haderő, számos oka van, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebbeket.
Hajlandó megosztani a hatalmát az afgán kormány a tálibokkal, ha az Iszlamisták cserébe leállítják offenzív hadműveleteiket – állítják az Al-Jazeerának afganisztáni kormány-tisztségviselők.
Öt tartományi fővárost is elfoglaltak a tálibok Afganisztánban mindössze pár nap leforgása alatt, köztük Kunduzt, az ország hatodik legnépesebb városát. Közben egyre hevesebb harcok dúlnak az ország második és harmadik legnagyobb városa körül is és Kabulban is egyre aktívabbak az iszlamisták, ahol váratlanul megölték az afgán kormány sajtófőnökét. Vidéken tombol a szárazság, ami veszélyezteti az ország ivóvíz- és élelmiszer-ellátását is és hónapokon belül éhínség fenyegeti a közel 40 milliós ország jelentős részét. Nagyon úgy néz ki, hogy mély humanitárius krízis van kialakulóban Afganisztánban és az amerikai kormány egyszerűen széttárja a karjait mondván, hogy ők megpróbáltak rendet rakni, de 20 év, több ezer emberélet és sok száz milliárd dollár nem volt erre elég.
A NATO-csapatkivonás óta folyamatosan hódítják a területet Afganisztánban a tálibok: már a vidéki területek jelentős részét ők irányítják és szinte teljesen körül zártak több nagyvárost is.
Először találták bűnösnek terrorizmus és szecesszionizmus vádjával egy hongkongi ellenzéki aktivistát terrorizmus és szecesszinizmus vádjával – írja az AP News.
Megállapodás született Joe Biden amerikai elnök és Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő hétfői washingtoni találkozóján az Egyesült Államok iraki harci küldetésének hivatalos lezárásáról 2021 végén, több mint 18 évvel a katonai beavatkozás kezdetét követően.
Folyamatosan szerzik meg az amerikaiak által hátrahagyott fegyvereket, eszközöket az előre nyomuló tálibok Afganisztánban, nemrég egy volt amerikai katonai edzőtermet is zsákmányoltak. Egy igencsak nevetséges videó is felkerült az internetre arról, ahogy a dzsihadisták megpróbálják használni a konditermi eszközöket.
A tálibok elfoglalták már Afganisztán több mint felét és véres bosszút indítottak azok ellen, akik az Egyesült Államok által vezetett NATO-koalíciót segítették.
Stratégiai előnyre tettek szert a tálibok azzal, hogy a vidék körülbelül felét uralják már, most pedig körül fogják venni a nagyobb városokat, hogy elvágják őket a külső segítség elől – mondta Mark Milley, az amerikai haderő vezérkari főnöke az Al-Jazeera beszámolója szerint.
Afganisztán az összeomlás szélén áll, pedig még ki se vonultak teljesen az amerikai katonák – mondta a CNN-nek David Petraeus nyugalmazott tábornok, az Afganisztánban állomásozó ISAF-erők volt főparancsnoka és a CIA volt igazgatója.