Magyarország és az Egyesült Államok üzleti megállapodásról tárgyal, hogy enyhítsék az amerikai vámintézkedések várható gazdasági hatásait – közölte szerdán Londonban Magyar Levente külügyi államtitkár a Reuters szerint. A vámháború egyik legnagyobb vesztese Magyarország lenne, és egyelőre a magyar kormány sem számít gyors megegyezésre új amerikai befektetésekről, de hosszú távon komolyabb megállapodásokat remélnek. A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy miért állt el a kormány az átláthatósági törvény elfogadásától.
Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései közel 2000 dollárral növelhetik az autók árát az Egyesült Államokban, miközben az elektromos járművek támogatásának csökkentése hosszú távon veszélyezteti az amerikai autógyártók versenyképességét - közölte a Bloomberg.
Az Országgyűlés - a 2026. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény részeként - tegnap elfogadta az ESG-törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot, a módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba - írja az SZTFH közleményében. A változásokról már korábban beszámoltunk, az Országgyűlés döntésével ezek elfogadása is megtörtént.
Az alapvető élelmiszerekre kivetett árréskorlát valóban átmeneti segítséget nyújtott a legszegényebb háztartásoknak és ideiglenesen fékezte az inflációt, de hosszabb távon komoly károkat okozhat a gazdaságban – mondja Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. Igazgatósági elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A kivezetésre minél hamarabb, de fokozatosan kell sort keríteni, különben visszaeshet a beruházási kedv, nőhet az importfüggés és csökkenhet a hazai élelmiszeripar kibocsátása is. Az is kiderül, mennyit segített valójában az intézkedés a fogyasztás élénkítésében, és miért nem lehet erre önmagában építeni a gazdaságpolitikai válaszokat.
Bár az Európai Bizottság borúlátó képet festett az uniós digitális hálózatok kiépítéséről, a tagállami adatok szerint a legtöbb ország tartja saját ütemtervét. Brüsszel ezt a negatív narratívát a decemberre várt Digital Networks Act előkészítésére használja, amely a távközlési piac deregulációját célozza. Szakértők szerint azonban nem a hálózatépítés, hanem a digitális technológiák vállalati használata jelenti a valódi kihívást – számolt be az Euractiv.
Az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné egy feltételrendszer szerint annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét - olvasható az egyetem közleményében.
Németország a következő hétéves uniós költségvetés kiadásainak korlátozását szorgalmazza, mivel a tagállamok pénzügyi mozgástere korlátozott marad a belátható jövőben.
Az Európai Unióban egyszerre zajlik a környezetvédelmi szabályok radikális egyszerűsítése és a tiszta technológiák állami támogatásáról szóló belső hatalmi vita. Miközben a tagállamok politikai alapon, szakértők kizárásával próbálják gyorsítani a zöld szabályok leépítését, az Európai Bizottság versenyjogi vezetése blokkolja a gyártási költségek közvetlen támogatását. A háttérben mindkét esetben az EU versenyképessége és zöld átmeneti céljai forognak kockán.
Az Európai Bizottság friss jelentéseiben komoly aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaság versenyképességével és fenntarthatóságával kapcsolatban. A dokumentumok kiemelik a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek kiszámíthatatlanságát, az energiafüggőségből fakadó kockázatokat, valamint a foglalkoztatás és az innováció terén tapasztalható elmaradásokat. A Bizottság sürgeti a strukturális reformokat és az uniós források hatékonyabb felhasználását, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra. A magyar kormány ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdaság stabil, és több brüsszeli megállapítás elavult adatokon alapul.
A horvát turisztikai vezetők óvatosságra intenek az árazási stratégiákkal kapcsolatban a közelgő nyári szezon előtt, hangsúlyozva, hogy a megfelelő ár-érték arány kulcsfontosságú a mediterrán versenytársakkal szemben - tudósított a Croatia Week.
Jelenlegi makrogazdasági adataink, hitelminősítői besorolásunk, versenyképességi helyzetünk többféle megítélést tesz lehetővé, az utóbbi években azonban láthatóan ütemet vesztettünk, különösen a dinamikusabb, új tagországokhoz képest. A külső sokkok adhatnának némi felmentést, ám ha rátekintünk a nagy fordulatok, megrázkódtatások alatti teljesítményünkre, aggasztó és különös mintát látunk: a versenytársakénál nagyobb mértékű a csökkenés az út kanyarodása idején.
Csupán néhány hónappal ezelőtt úgy tűnhetett, hogy a tavalyi után az idei év is az Egyesült Államok gazdaságának és tőzsdepiacainak felülteljesítéséről fog szólni, míg az Európai Unió a strukturális problémáitól hátráltatva egyre inkább lemarad. A 2024 vége óta eltelt időszak elképesztő turbulenciát hozott, így visszatekintünk: mi történt az elmúlt fél évben az Atlanti-óceán két partján és mi következik ebből?
A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.
A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.
Magyarország üzleti környezetét erősen hátráltatja a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a célzott és diszkriminatív gazdaságpolitika, valamint az innovációs bázis gyengesége – állapította meg 2025-ös országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli elemzések szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tudásalapú gazdaságba, míg az állami beavatkozás egyre torzabb versenyhelyzetet teremt. A problémák közt sorolják, hogy a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, a szaktudás hiányzik, a külföldi tőke pedig egyre óvatosabb. A brüsszeli elemzés meglehetősen komor képet fest a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.
A brit pénzügyi felügyelet javasolja a kriptodevizákhoz kapcsolódó tőzsdén kereskedett értékpapírok (ETN-ek) kiskereskedelmi forgalmazásának újbóli engedélyezését, hogy az ország versenyképesebb legyen a digitális eszközök piacán - közölte a Cnbc.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió 2026-os éves költségvetése 193,26 milliárd euró (77 935,2 milliárd forint) lesz, amelyet további 105,32 milliárd eurónyi kifizetés egészít ki a NextGenerationEU helyreállítási programból – számolt be az uniós végrehajtó testület szerdán.
Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország gazdasági helyzete több területen is jelentős kihívásokkal küzd. A 2025-ös országspecifikus ajánlásokban összefoglalt problémák között említik, hogy a GDP-növekedés lassú, a beruházások drasztikusan csökkentek, miközben az infláció továbbra is magas, különösen az élelmiszer- és alapvető termékek árainál. Súlyos problémaként azonosították a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát, a korrupció magas szintjét, valamint az állam túlzott gazdasági szerepvállalását, amelyek gátolják az innovációt és a versenyképességet. Brüsszel szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő szakképzett munkaerőt, ami már most korlátozza a növekedést, és a strukturális reformok hiánya hosszú távon súlyosbítja a helyzetet. További kritikák érik a költségvetési tervezés átláthatatlanságát, az oroszok irányában megmaradt energiaimport-függőséget és az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférést, amelyeknél késlekedik a kormány a jogállamisági reformokkal. Az uniós szakértők szerint kifejezetten ártanak a magyar üzleti életnek az ágazati különadók is. Bár bizonyos pozitívumokat is kiemeltek – például az alacsony társasági adót és a fejlett infrastruktúrát –, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a strukturális reformokat és a gazdaságpolitikai stabilitás megteremtését.
A német kormány egy több mint 18,5 ezer milliárd forintnak megfelelő költséget tervezett be az elkövetkező négy évre, amiből masszívan megtámogatnák a helyi ipar fejlesztéseit. Az adókedvezményekből elsősorban az eszköz- és járműparkok felfejlesztése valósulhat meg, de a vállalati adót is csökkenésnek indítanák és további támogatásokat is terveznek a kutatás-fejlesztés területére, amelyekre szükség is lesz, ha nem akarnak még jobban lemaradni a globális versenytársaiktól.
Magyarország a 2010-es években a közép-kelet-európai régió középmezőnyének tetejéről annak aljára csúszott az oktatási és egészségügyi közkiadásokat tekintve - derül ki a KRTK legfrissebb Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötetéből. A GDP-arányos kiadások mértéke az időszakban jellemzően stagnált vagy csökkent, amely oda vezetett, hogy több régiós szomszédunk is megelőzött minket, miközben a Nyugat-Európához történő felzárkózás még inkább elképzelhetetlennek tűnik. A ráfordítások ingadozó mértéke a konzekvens állami felzárkóztatási stratégia hiányát mutatja, mely valószínűleg a hazai munkaerő versenyképességének erodálódásához is hozzájárulhatott.
