Fiktív számlázási lánc kialakítását tárták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei egy nagykereskedelmi tevékenységet ténylegesen soha nem végző cégnél - számol be az Info Start. A vállalkozás valótlan ügyletei olyan nagyságrendet értek el, hogy ezek alapján a vizsgálat megkezdésekor a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozott.
Általános tapasztalat, hogy a jelenleg fennálló gazdasági helyzetben a hazai cégek a fejlesztések helyett sokkal inkább arra koncentrálnak, hogy egy centiméterrel a víz felett tartsák a fejüket. Ez a hozzáállás természetesen érthető, azonban egyáltalán nem biztos, hogy hosszabb távon is kifizetődő. Szerencsére ezzel a legtöbb cégvezető is tisztában van, és az átmeneti helyzet egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vállalatok ne lennének nyitottak az innovációkra. A legtöbben csupán kivárnak és terveznek - ez pedig alapvetően egy pozitív dolog, hiszen tudatos hozzáállásról tanúskodik. A fejlesztések ugyanis hosszútávon csak akkor lehetnek kifizetődőek, és csak akkor szolgálhatják a vállalat egészének érdekeit, ha nem ugrunk meggondolatlanul fejest az ismeretlenbe. Kérdés persze, hogy hogyan segít a változásmenedzsment az új technológiák integrálásában és abban, hogy egy vállalat a jelenlegi válsághelyzetben is képes legyen megtartani a pozícióját, vagy épp előnyhöz jusson a piaci versenyben. A témával kapcsolatban Poór Károllyal, a Dataxo Group Zrt. egyik alapítójával és igazgatósági tagjával beszélgettünk.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Ernst&Younggal közösen készített legfrissebb jelentése szerint az egyesület befektető tagjai 2022. harmadik negyedévében 31 tranzakció keretében összesen 12,712 milliárd forintot fektettek 31 vállalkozásba. Az átlagos tranzakció mérete 410 millió forintot ért el a harmadik negyedévében, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez az összeg csupán 298 millió forint volt. A vizsgált negyedévben 3,420 milliárd forint értékben került sor magyarországi alapokba történő forrásbevonásra – derül ki a HVCA közleményéből.
Elutasította egy magyar család tartózkodási kérelmét az új-zélandi bevándorlási hivatal; maradásuk érdekében a család petíciót indított, amelyet már több mint 46 ezren írtak alá.
Váratlanul új rezsirendelet jelent meg kedd este a Magyar Közlönyben, amely értelmében 2023-ban év közben nem lehet emelni a lakossági felhasználók rendszerhasználati díjait, emellett pedig a nem lakossági fogyasztók esetében a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú a rendszerhasználati díjak növekedése. A friss kormányrendelet értelmében azokat a kisfeszültségű idősoros csatlakozású felhasználókat, akik az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe tartoznak, 2023. január 1-től profil elszámolásúnak kell tekinteni.
Költségcsökkentéssel és áremeléssel készülnek a vállalkozók a 2023-as év nehézségeire, a cégek 25 százaléka azonban fejlesztéssel "előre menekülne" - derül ki a Billingo online számlázó kutatásából, amelyet az MTI-nek hétfőn juttattak el.
A pandémia, majd az ukrán háború okozta gazdasági válság sokszor kiszámíthatatlanná teszi az üzleti folyamatokat, a vállalkozásoknak egyre több kihívással, új üzleti trendekkel kell megbirkózniuk. Az ügyvédi irodák és a jogi tanácsadók szerepe is jelentősen átalakult, az ügyfelek igényei megváltoztak. Egy ügyvédi irodától ma már elvárják, hogy a kockázatok feltárásán túlmenően a megoldások megtalálásában és a kockázatokra rugalmasan reagáló stratégia kialakításában is részt vegyen. A jogi képviselők átalakuló szerepéről a Kinstellar független nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédei, a társasági jogi és vállalat-felvásárlási csoport társvezetői, dr. Csenterics Annamária és dr. Gelencsér Gábor partnerek, és dr. Ferenczi Kristóf irodavezető partner beszéltek a Portfolio-nak.
Négyből egy német cég ütközik nehézségekbe a banknál, ha új hitelt szeretne felvenni – derül ki az Ifo friss elemzéséből, amelyet a Reuters szemlézett.
Elindította a közvetlenül a művészek műtermeiből származó műveket értékesítő elsődleges piaci csatornáját a Sotheby's. Minden egyes eladott mű után 15% jut a művész által választott jótékonysági szervezetnek vagy intézménynek - de vajon felborzolja-e a kereskedők kedélyeit az új értékesítési forma?
Az új kata adótörvénnyel jelentősen megváltozik azok köre, akik a jövőben ezt az adózási formát választhatják. Minden katás vállalkozásnak, tehát azoknak is, akik jogosultak az új katára, augusztus 31-én automatikusan megszűnik a jelenlegi kata adóalanyisága, és harminc napon belül mindenkinek el kell készíteni a záróbevallását. Ennél is nagyobb feladat számukra annak a „kitalálása”, hogy hogyan haladjanak tovább. A kérdés komplex és nem is könnyű, de mind a konkrét záráshoz, mind pedig a folytatáshoz érkezik segítség – közölte a Portfolio-val a Számlázz.hu.
A Magyar Mérnöki Kamara közleménye szerint a kamarába tömörülő mérnökök jelentős része katás adózó, a bejelentett változtatások pedig az egyéni mérnök vállalkozások igen jelentős hányadát ellehetetleníti.
Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek: egy nemzetközi kiugrás előtt álló magyar találmány, amely újrahasznosított PET palackokból készít nyomtatószálat, és az első hazai felnőtt szörp, amely az áfonyás íz mellé alkoholos “cselt” is bevet.
Már többször is beszámoltunk róla, hogy változások várhatók a KATA adónemmel kapcsolatban, a cél leginkább a visszaélések felszámolása lenne. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatai után, most az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is közreadta az álláspontját.
A vállalkozások üzleti bizalma áprilisban csökkent a tavaly októberi szinthez képest: a konjunktúramutató +31 ponton állt az év negyedik hónapjában szemben a korábbi felmérés +38 pontjával - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által alapított Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kedden.
Milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a digitalizáció a kis- és középvállalati (KKV) szektor számára? Egyáltalán mely cégek tartoznak ebbe a kategóriába, hol tartanak a digitális fejlődésben, s milyen összefüggés van egy országban a GDP-növekedés, valamint a cégek digitalizációban megfigyelt szintje között? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó a Portfolio Business podcast új adásában, melynek Dobó Mátyás, a Vodafone Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese volt a vendége. A műsorban szóba kerültek továbbá azok a kézenfekvő digitalizációs lehetőségek, amelyek önmagukban jelentős változásokat hozhatnak a KKV-k életébe, de beszélgettünk arról is, hogy milyen kihívásokat támasztott a szektor felé a koronavírus-járvány, és hogy mennyire tudnak a magyar KKV-k azokra a készségekre támaszkodni, melyeket ebben az időszakban szereztek meg.
A pécsi vállalkozás új szintre emelte a szerződéses elektronikai gyártást, és rugalmassággal képes kezelni a logisztikai kihívásokat is. A jövő azonban a saját tervezésű termékeké.
Nonstop 24 órás egyetemi fénymásolási szolgáltatással indult a ma már 550 fős, 15 milliárd forgalmú szektorukban meghatározó partnereknek, közigazgatási, valamint pénzügyi szereplőknek dolgozó szoftverfejlesztő Tigra Kft. Napjainkig is a felsőoktatási kapcsolatok, a „kreatív zsenik”, a több mint 300 programozó és 120 rendszergazda alkotta szakmai bázis jelentik a vállalkozás hajtóerejét.
Első ránézésre egy rendszerváltáskori sikertörténet a DunaPro, Magyarország első – és jelenleg piacvezető – magánkézben levő disztribútorcége, mely 1992 óta forgalmaz világmárkákat. Ha azonban alaposabban megnézzük, messze nem nevezhető hétköznapinak a cég története, mint ahogy a menedzsment hozzáállása és jövőképe is különlegesnek számít Magyarországon.
A Mac gépek népszerűsége folyamatosan nőtt az elmúlt években, a gyártó egyre erősebb a vállalati szegmensben Magyarországon is: amikor egy vállalat az informatikai beruházásról dönt a dolgozói számára, nincs könnyű helyzetben, hiszen hatalmas a piac, rengeteg kereskedő és gyártó terméke merülhet fel megoldásként. Földesi Gábor, az iSTYLE B2B vezetője a Portfolio-nak elmondta, egyre több cég választja az Apple termékeit, még akkor is, ha az kezdetben nagyobb beruházást jelent.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
