Fél év alatt majdnem összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen a megnövelt állampapír-kibocsátással időarányosan jól áll Magyarország – derül ki az Erste Bank elemzéséből. Ezzel együtt a szakemberek szerint a 3,8%-os kormányzati deficitcél még mindig optimista, a realitás valahol a GDP 5%-a körül lehet majd az év végére.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Százmilliárdok menekülnek a magyar ingatlanalapokból annak ellenére, hogy az alapkategóriát szinte meg sem érintette a koronavírus-válság. A befektetők főleg az alapokra szabott likviditási korlátozás miatt aggódnak, pedig a legtöbb ingatlanalap még mindig jobban hoz az állampapíroknál is, sőt, olyan portfólió is akad, mellyel 10% fölött is lehetett keresni egy év alatt.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Sokak számára meglepő lehet, pedig igaz: ha fiatal házasként felvesszük a babaváró hitelt, és a felvett összeget szuperállampapírba fektetjük, még mindig egy 10% feletti nominális hozamú rendszeres megtakarítást állíthatunk elő a magunk számára gyermekvállalás nélkül is. Cikkünkben bemutatjuk számításainkat arról, mekkora forintösszegű nyereséget jelent ez az ÁKK ezen a héten közzétett adatai alapján, és hogy mire kell figyelni e befektetésnél a buktatók elkerülése végett.
166 abszolút hozamú sorozatból csupán 85 zárta pozitív hozammal az elmúlt egy évet, fél éves időtávon még ennél is kevesebb, mindössze 56 sorozatnak sikerült pénzt hoznia a konyhára. A koronavírus miatti tőzsdei lefordulás az abszolút hozamú alapok teljesítményét is megtépázta, de így is akadtak olyan alapok, amelyek egy éves időtávon 10% feletti hozamot értek el, ezek kivétel nélkül az OTP és a Hold Alapkezelő alapjai. A tavaly évet a legjobb hozammal záró OTP Supra idén már a legrosszabbul teljesítő alapok között van, de vagyonával még mindig ez a legnagyobb abszolút hozamú alap Magyarországon.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Júniusban mintegy 147 milliárd forintért jegyeztek a szuperállampapírból a magyarok, tehát semmivel sem többet, mint májusban. Egyelőre úgy tűnik, az újranyitás és a veszélyhelyzet elmúlta sem lendítette fel a MÁP+ keresletét.
Már több mint 217 ezer gyermeknek van babakötvénye, a családtagok és az állam befizetései révén 90 milliárd forintnál is nagyobb összeg kamatozik a kicsiknek - erről számolt be Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A környezetvédelmi szempontok egyre nagyobb jelentőséget kapnak a gazdasági és beruházási döntésekben ezzel is elősegítve a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítását. A pénzügyi szektor zöld üzleti megfontolásait tekinti át elemzésében Tóásó Bálint, a KPMG jogi szolgáltatásaiért felelős vezetője és Wieder Gergő, a KPMG menedzsere.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A Fitch friss elemzése szerint az idei eddig felfüggesztések a befektetési alapok visszaváltása kapcsán teljesen más képet mutatnak, mint az utóbbi 10 évben: most ugyanis nem arról volt szó, hogy sokan megrohamozták volna az alapkezelőket a pénzükért, hanem egyszerűen nem lehetett beértékelni az eszközöket a koronavírus okozta piaci stresszhelyzetben. A hitelminősítő szerint megoldás lehetne erre akár az is, ha megszűntetnék a napi visszaváltás lehetőségét a befektetési alapoknál.
A Takarékbank Zrt. számlavezető rendszerei egyesítésének utolsó állomásaként 2020. június végén átállnak a Takarékbank Zrt. közös számlavezető rendszerére azok a fiókok is, amelyek eddig még más platformot használtak. A zavartalan váltás érdekében 2020. június 26-án, 29-én és 30-án a szolgáltatások egy részét korlátozzák – derül ki a Takarékbank közleményéből.
A tervezett 75 helyett 97,5 milliárd forintnyi kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK, a kereslet minden futamidő esetében erős volt, különösen az ötéves papírok után kapkodtak az MNB szerdai repotenderét követően.
Az utóbbi hetekhez hasonlóan ezúttal is 70 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot szokásos fedezett hiteltenderén (repo) az MNB. A jegybank továbbra is az ötéves futamidőn nyújt hitelt a bankoknak, hogy azok állampapírt vegyenek.
A szokásos időpontban kedden sem hirdetett meg állampapír-vásárlási aukciót a jegybank, ezért jó eséllyel zsinórban harmadszor sem veti be ezt az eszközt. A lépés már nem okoz meglepetést, az utóbbi két hétben úgy tűnt, hogy az eszközvásárlást egyfajta válságeszköznek tekinti az MNB.
A friss adatok szerint múlt héten 38 milliárd forintért jegyeztek a magyarok szuperállampapírt.
A tervezett 60 helyett 75 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. Az adósságkezelő csak az ötéves futamidő esetén emelt rá a meghirdetett mennyiségre a kirobbanó keresletet látva.
Elszabadultak az indulatok.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
