A szuperállampapír fénykorát idéző számok érkeztek
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet - írja a Reuters.
A friss számok alapján az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is helyrerázódtak a koronavírus okozta sokkból, a második negyedévben mindkét pénztártípusnál 5%-ot meghaladó hozamokat lehetett látni. A menetelő piacoknak köszönhetően az önkéntes és magánkasszák vagyona is nőni tudott, a taglétszám azonban mindkét pénztártípusnál csökkenőben van.
A Magyar Telekom részvénye idén nem teljesít jól, értékének már közel ötödét elveszítette (ebben már a júniusban fizetett részvényenként 20 forintos osztalék hatása is benne van), miközben a vállalat működése relatíve rezisztens, az idei első félévben csak mérsékelten csökkent a vállalat bevétele és EBITDA-ja. Az elmúlt napok árfolyamesésével izgalmas szintre esett a kurzus, megnéztük, hol érdemes beszállni.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Az utóbbi hetekben látott 10-15 milliárd forint helyett a jövő héttől több állampapírt vásárolhat az MNB – közölte a jegybank a keddi kamatdöntés után. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök leszögezte: nincs mód az alapkamat további csökkentésére, de egyéb eszközöket bevethetnek szeptemberben akár.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Az utóbbi hetek 40 milliárd forintja után szerdán csak 35 milliárd forintnyi ötéves fedezett hitelt (repo) nyújtott az MNB a bankoknak, a többi futamidőn nem is volt kereslet. A holnapi ünnepnap miatt egyhetes betéti tenderét is megtartotta a jegybank, melyen továbbra is 2000 milliárd forint feletti összeget fogadott el.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Az elmúlt években tapasztalt alacsony hozamkörnyezet hatására folyamatosan csökken a befektetési alapokon belül a bankbetétek és készpénz aránya, felkapottak lettek viszont a részvények és ingatlanok. A friss számok szerint a második negyedévben láthatóan megnőtt a részvénybefektetések aránya a magyar alapkezelők portfóliójában, de így is távol van attól a szinttől, amit a magánkasszák államosítása előtt lehetett látni.
Július utolsó hete után az augusztus első hete is erősnek bizonyult a szuperállampapírnál: múlt héten közel 60 milliárdot jegyeztek belőle a magyarok.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Az MNB Zöld Programjával kívánja elősegíteni a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentését, a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának bővítését. Ezért a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosítását - közölte a jegybank. Ennek keretében elemzést tesz közzé a zöld kötvénykibocsátást ösztönző jegybanki szabályozói lehetőségekről.
A múlt hetihez hasonlóan ezúttal is 10 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – közölte honlapján a jegybank. A múlt héten viszont aukción kívül nem vásároltak.
Erősen zárult július hónap a MÁP+ jegyzései szempontjából, a múlt héten ugyanis 82,1 milliárd forintnyi jegyzést fogadott el az ÁKK. Nem feltétlenül új pénzek beáramlásáról van szó, ugyanis több mint 300 milliárd forintnyi lakossági kézben lévő állampapír járt le a múlt hónapban, a MÁP+ kötvénybe ehhez képest „csak” 230,5 milliárd forint áramlott.
Tovább csökkentette a repotenderén elfogadott ajánlatok összegét szerdán az MNB, a jegybank már csak 40 milliárd forintnyi üzletet kötött ezúttal is ötéves futamidő mellett.
Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
