Elemzés

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk

Kelet-Európa az elmúlt negyedszázad alatt 20 millió állampolgárát veszítette el a gazdasági célú kivándorlás miatt (ez összesen felér Magyarország és Csehország teljes népességével), ami a teljes térség népességének több mint 5%-a. Ez az exodus olyan méreteket öltött, hogy lassítja a régió felzárkózását Nyugat-Európához - mutatnak rá friss elemzésükben a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai. Elsősorban a fiatal és képzett munkaerőt szívták el a fejlettebb országok és a folyamat egyenesen szakemberhiányt okoz a kelet-európai országokban. Az IMF szakértői javaslatokat is megfogalmaznak.

Munkaerőhiány és munkanélküliség - Hogy lehet ez egyszerre?

Miközben a gazdaság egyre több területéről azt halljuk, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek Magyarországon, több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni. Miért? A válasz összetett, de a legjellemzőbb probléma, hogy a szabad munkaerőtábor jelentős része nehezen foglalkoztatható, illetve a munkaerőkereslet és -kínálat rendkívül egyenlőtlenül alakul az országban.

Orbán ráérzett, sok tízezer milliárdos üzletbe nyúlhat bele Magyarország

A járműipar egyik, vagy talán a legforróbb témája most a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia térnyerése. Ez nem véletlen, segítségükkel ugyanis csökkenhet a közúti balesetek száma, alkalmazásuk hatalmas megtakarítást jelenthet a társadalom számára és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben sok tízezer milliárd forintos piaccá nőhet ez az iparág. Ebből a hatalmas üzletből részesedhet Magyarország is, részben annak köszönhetően, hogy már most több nemzetközi nagyvállalat, illetve feltörekvő magyar startup is komoly kutatásokat és fejlesztéseket végez az önvezető technológia területén. És a magyar kormány is időben felismerte az önvezető technológiában rejlő lehetőségeket, ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyektől a terület felfutását reméli. Ugyanakkor mindez önmagában kevés, a végső sikerhez elengedhetetlen a hazai oktatás színvonalának emelése és az egyre kínzóbb munkaerőhiány enyhítése.

Kártyacsalós trollok tartják félelemben a magyarokat

Ahogy a bankok lecserélik a kártyaportfóliókat, egyre több az érintéses bankkártya a magyarok zsebében, és már a kisebb boltokban is rendre feltűnnek az érintéses kártyaelfogadó terminálok. Ezzel párhuzamosan azonban a félelem is felerősödött, ha kamuképekkel trollkodó facebookos likevadász oldalak az érintéses technológiát támadják. A számok és tapasztalat viszont igazolják, hogy ezek a félelmek alaptalanok.

Már látszik: ők a Brexit legnagyobb áldozatai

A piaci várakozások szerint egyöntetűen romlott a legnagyobb amerikai bankok teljesítménye a második negyedévben tavalyhoz képest. Bevételét egyedül a Wells Fargo, adózott eredményét pedig egyedül a Goldman Sachs növelhette a hat legnagyobb közül. A Brexitnek valószínűleg még csak a szele érintette a bankok pénzügyi teljesítményét a második negyedévben, a neheze még csak ezután jön. A banki gyorsjelentési szezon a JP Morgannel ma veszi kezdetét.

A jegybankárok egy újabb szöget vertek a szegények koporsójába?

A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.

Súlyos EU-milliárdokat bukik a régió, Magyarország megmenekült

Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.

Bankválság a Brexit miatt: az adófizetők mentik meg a bankokat?

Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.

Provokálták Merkelt, de ez a magyaroknak is szól

Hogyan akar új munkahelyeket teremteni, ha a német vállalatok még mindig annak a második ipari forradalomnak a vívmányaira épülnek, amely korszak már letűnőben van? - ezt a szándékosan provokatív kérdést tette fel 11 évvel ezelőtt a tanácsot kérő Angela Merkel új kancellárnak Jeremy Rifkin és e kérdés köré építette szombati pozsonyi nagyhatású beszédét is. Az Economic Trends Alapítvány elnöke 2011-ben publikálta "A harmadik ipari forradalom" című könyvét, 2014-ben pedig a nullaközeli határköltséggel működő gazdaságról szólót, amelyben a megújuló energiatermelés drasztikus elterjesztését szorgalmazza a klímaváltozás ellen. Ez a fosszilis helyett a megújuló energiahordozók használatát és "energia interneten" keresztüli megosztását jelenti. Az ötpilléres modell fékezné a klímaváltozás negatív hatásait, drasztikusan emelné a két évtizede csökkenő világgazdasági termelékenységet, és 2040-re nettó 8 millió új munkahelyet teremtene az Európai Unióban, ami a társadalmi feszültségeket is csökkentené.

Van, amivel fél év alatt többet kereshettél, mint tavaly egész évben

A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.

200 milliárdunkba került már a lakossági kötvényroham

Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.

Nagy dobásra készülhet az Orbán-kormány

Annyira kedvező helyzetben van az idei költségvetéssel a kormány, hogy új, fiskális lazító intézkedésekről dönthet, amelyek támogatják a gazdasági növekedést - vetíti előre több elemző is a friss költségvetési adatok láttán. A korábbi kormányzati nyilatkozatok is arra utaltak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban érik az újabb költekezési kör és ez akár a pénteki (esetleges pozitív) Moody's-döntés után meg is valósulhat.

Megállt a magyar gazdaság egyik legaggasztóbb folyamata

Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.

Lufi fenyegeti a piacokat, nagyot fog szólni, ha egyszer kidurran

Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.

Padlógázra lépett a kormány az EU-pénzeknél

Az idei év legkevesebb új uniós pályázatát hirdette meg júniusban a kormány mindössze 80 milliárd forintos keretösszeggel, de közben a kifizetések már az előző ciklus erősebb hónapjait idéző 191 milliárd forintos ütemre ugrottak - derült ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Utóbbit a nyertes cégek százai érezhették meg a lazuló előleg-kifizetési szabályoknak is köszönhetően és összesen már közel 150 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatás landolt náluk. Ez jól jön nekik, illetve a Brexit árnyékában a kormánynak is, hiszen a gyászos első negyedév után segít a gazdasági növekedés élénkítésében is. A következő hónapokban a kifizetések várhatóan ugrásszerűen tovább nőnek, hiszen a megítélt támogatások összege már 1900 milliárd forint közelében jár, de továbbra is veszélyben van az éves kifizetési cél, hiszen annak még csak 12%-ánál járunk félévkor.

Egy magyar befektetés, amely lazán kenterbe veri az állampapírokat

Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti

A közeljövőben nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság után más EU-s országban is a tagságról szóló népszavazást tartanának, a Brexit hatására azonban egyértelműen növekedtek az Európai Uniós integrációt érintő politikai kockázatok - vélik a Citi elemzői. A populista és EU-szkeptikus politikai pártok lehetséges további erősödésében kulcsfontosságú szerepe lesz annak, hogy az EU miként rendezi kapcsolatait a britekkel: a túl nagy engedékenység hosszú távon akár az Európai Unió végét is jelentheti.

Magyar cég forradalmasíthatja az autózást a Tesla és az Apple előtt

Sokszor elmondták már, hogy Magyarország egy nagyon kicsi pont a világban, ezért érdemes kellő fenntartásokkal és távolságtartással kezelni az olyan sztorikat, amelyek arról szólnak, hogy egy hazai cég próbál betörni a világ élvonalába és ott nagyot gurítani. Főleg akkor, ha olyan területről van szó, mint az önvezető technológia, ahol akkora nagyágyúk akarnak maradandót alkotni, mint a Google, a Tesla vagy a pletykák szerint az Apple. Kishonti Lászlóval, az AdasWorks tulajdonos-vezérigazgatójával készített interjúnk alatt mégis elkezdünk hinni abban, hogy a vezető chipgyártók, a Volvo és a sokat látott kockázati tőkebefektetők nem véletlenül szavaztak bizalmat a cégnek. És az elmúlt egy évben összekalapozott milliárdok megteremthetik az alapját annak a bizonyos nagy dobásnak, egy teljesen átalakuló iparágban.

Milyen amerikai álom? - Hatalmas a törés a gazdagok és szegények között

Jövedelmi eltérések miatt egyre jobban szétszakadó társadalom, hanyatló középosztály, növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhetők az Egyesült Államok társadalmi folyamatai az elmúlt négy és fél évtizedben. A fenti jelenségek már így is sokba kerültek a világ legnagyobb gazdaságának, ezen problémák kezelése - amelyek feltehetően nem csak az Egyesült Államokat sújtják - pedig a gazdaságpolitika előtt álló legnagyobb hosszú távú kihívások egyike - véli az IMF egyik szenior közgazdásza.

Drasztikusan fogy a munkaerő Magyarországon

A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vészharang kondul: elképesztő számok mutatják a magyar gazdaság mélyrepülését
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.