A lengyel közvélemény figyelmét is felkeltette a magyar jegybanki alapítványok körüli botrány, különösen amiatt, mert a jegybanki alapítványi tulajdonban lévő lengyel GTC ingatlantársaság vitatott ügyletei lengyel nyugdíjpénztári befektetéseket is érintenek – számolt be a Gazeta Wyborcza.
Stabil, a sokkokkal szemben igencsak ellenálló a magyar bankrendszer továbbra is – állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A bankszektor nyeresége rekordot döntött tavaly, de az egyszeri tételektől tisztított tőkearányos jövedelmezőség csökkenése már látható. Érdemi hitelkínálati korlátok nincsenek, a bankszektor hitelállománya a bankok tőkehelyzete alapján akár duplája is lehetne a mostaninak. Keresleti okok miatt viszont továbbra is fennáll a kettősség a hitelpiacon: a háztartási hitelezésben a tavalyi 9,7% után idén 11,5%-os, a vállalati hitelezésben a tavalyi 1,6% után idén 4,5%-os bővülést vár az MNB a pénzügyi rendszerben – hangzott el a jegybank csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.
Nagyszabású adathalász támadás érte az MBH Bank ügyfeleit: a bank több száz károsultról tud, míg egy ezzel foglalkozó Facebook-csoportnak már több mint 2 ezer tagja van. Nem titok, hogy az ehhez hasonló adathalász visszaélések komoly problémát jelentenek Magyarországon: 2024-ben közel nyolcmilliárd forintot loptak el így a számlákról. A pórul járt ügyfeleknek rossz hír, hogy ezekben az esetekben majdnem mindig az ügyfelek viselik a teljes elszenvedett kárt, a bankok alig több, mint a veszteségek 1 százalékát állták tavaly. A kibercsalások témájáról szó lesz november 4-ei Banking Technology rendezvényünkön is, regisztráció és részletek itt!
2025 első negyedévében fennmaradt a magyar lakáspiac utóbbi években tapasztalt pezsgése, miközben az árak gyorsuló ütemben növekszenek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Lakáspiaci Jelentése kimutatta, hogy nem csak érzésre drágák a hazai lakások, hanem valóban túlértékeltek, ennek mértéke csak fokozódott az utóbbi időszakban – adta hírül az OTP Ingatlanpont.
Zsiday Viktor szerint a kormány a 2026-os parlamenti választások előtt, akár már idén ősztől költségvetési költekezésbe fog kezdeni annak érdekében, hogy megnyerje a jövő évi választásokat. A profi befektető szerint viszont az a nem mindegy, hogy ezt milyen környezetben teszi, a nemzetközi piacok elfogadják-e vagy sem. Ha egy olyan környezetben próbál majd meg osztogatni a kormány, amikor a piacok nem támogatóak, akkor abból csúnya baleset lehet szerinte. A szakember beszélt az idei növekedési lehetőségekről, a gazdaságpolitika irányításáról is.
Az elmúlt években az ingatlanpiac egyik biztos pontját a kiadási céllal vásárolt lakások jelentették. Befektetők ezrei vásároltak garzonokat, új építésű vagy korszerűsített panellakásokat stabil bérleti hozamok reményében. 2025 első negyedévében viszont az előző év azonos időszakához képes mintegy 10%-kal több olyan ingatlant adtak el, amelyet befektetésnek, bérbeadásra szántak – írja a Duna House.
Rekordszintre emelkedett a pénzügyi csalások száma Nagy-Britanniában 2024-ben. A bűnözők a kisebb értékű, de gyakoribb támadások felé fordultak - írja a Reuters.
A megkérdezettek 11%-ának szerepel az idei tervei között, hogy lakást, házat vesz, és több mint egyharmaduknak ehhez hitelre is szüksége van. Az ingatlanvásárlásra készülők 10%-a tervezi, hogy a korábbi nyugdíjcélú megtakarításait lakásvásárlásra használja fel, 8%-uk pedig a lejáró állampapírban tartott pénzét fordítja ilyen célra – írja a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás.
A kereskedelmi ingatlanok (irodák, szállodák, kiskereskedelmi egységek, ipari- és logisztikai ingatlanok) piacának alakulása egy fontos, de kevésbé elemzett, kevésbé szem előtt lévő része a gazdaságnak. A különböző nem lakáscélú ingatlanok kereskedelme jó látleletet ad a gazdaság állapotáról, ugyanakkor befektetői szempontból is fontos nyomon követni a piac alakulását: a tranzakciók száma, értéke nagyban befolyásolja a piacon lévő ingatlanok érkét is. Ez egy ingatlanokkal foglalkozó alapkezelőnek azért is különösen fontos, mert az ingatlanok értékének változása befolyásolja a befektetési alapok hozamát – nem mindegy, hogy a piac fellendülőben van vagy éppen eltűnik belőle a kereslet.
Mérsékelt gyengüléssel kezdte a napot a forint, a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése után azonban erősödni kezdett. Késő este 404 alatt járt az euró/forint kurzus.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nem támogatta kedden az Európai Bíróság április 30-ai ítéletében érintett ügyvéd, Marczingós László parlamenti bizottsági felszólalását és az egykori devizahitelesek helyzetének áttekintésére létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság felállításának a szándékát sem.
Továbbra is kockázatok övezik az inflációs pályát, emiatt óvatos és türelmes megközelítés indokolt - mondta keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a fentiek mentén döntött a Monetáris Tanács a 6,5%-os alapkamat és a kamatfolyosó szinten tartásáról.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - így indokolja a jegybank, hogy mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot. A friss közlemény összegző értékelése az előző hónaphoz képest nem változott, ahogy az az előretekintő iránymutatás sem, miszerint a monetáris tanács megítélése szerint "a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt".
A várakozásoknak megfelelően 6,5%-on hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változik. A szakértők szerint a továbbra is élénk infláció mellett nincs túl nagy tér a további lazításra, még akkor sem, ha a gyenge gazdasági növekedés azt indokolná.
Palkovics László kormánybiztos tartotta a Portfolio Financial IT 2025 konferencia nyitóelőadását, prezentációjában ismertette Magyarország megújult mesterséges intelligencia stratégiáját, és a bankok számára is kijelölte a potenciális fejlődési irányokat.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 94 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak május közepén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1704 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2200 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
A múlt hét második felében már a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, majd hétfő reggelre a 404-es szintet is elérte az euró jegyzése. Ezzel továbbra sem tört ki a szűk sávból az árfolyam, a befektetők szempontjából az MNB holnapi kamatdöntése, illetve a Moody’s pénteki hitelminősítése tartogathat izgalmakat.
Múlt héten 139 milliárd forintot lapátoltak a magyarok lakossági állampapírba az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A teljes bruttó értékesítés 85%-áért a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír felelt, előbbiből duplaannyit, utóbbiból háromszor annyit vettek a lakossági befektetők, mint a megelőző héten. A jelentősen megnövekedett kereslet egyik oka lehet, hogy megérkeztek a háztartások számláira a májusi PMÁP-kifizetések.
"Egyeztetés a kamatstopról" felirattal osztott meg egy képet közösségi oldalán Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a fotón a bankok képviselőivel tárgyal, a téma a június 30-ig tartó kamatstop újabb meghosszabbítása lehetett.