A héten megkezdődött a 2024/2025-ös tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka, mi pedig a Google Trends adatainak segítségével megnéztük, hogyan alakult az internetezők keresési érdeklődése.
Részvénycsomagot kaptak a Mol igazgatósági tagjai - derült ki a tőzsdén megjelent társasági tájékoztatásból. A teljes csomag értéke a jelenlegi árfolyamon nézve 622,4 millió forint.
Sok száz résztvevővel és a szokásokhoz híven bivalyerős húzónevekkel rúgta be a motort a Portfolio Gen Z Fest, ahol hamisíthatatlan fesztiválhangulatban kerülnek terítékre a fiatalokat érintő legégetőbb témák.
Friedrich Merz német kancellár egy fél nap alatt látogatja végig az Európai Unió három szervét, majd a NATO színe elé is járul, ahol az Ukrajnával kapcsolatos, újrakovácsolódni látszó euro-atlanti konszenzusról lesz szó. Bár elmondható, hogy papíron a Nyugatnak kedvező úton haladnak a dolgok, nagy kérdés, hogy Merz milyen áron tudja – ha egyáltalán tudja – egybetartani a német koalíciós kormányt.
Ma hajnalban tette közzé idei első negyedéves számait az OTP. A bankcsoport újra nagyot nőtt, a profit viszont visszaesett, mivel több, egész évre vonatkozó tétel már az első negyedévben lekönyvelésre került.
Az elmúlt negyedévekben az OTP bőven 200 milliárd forint feletti adózott eredményt szállított, ehhez képest az első negyedéves 189 milliárd forintos profit első ránézésre csalódást keltő, de van rá magyarázat: több olyan tétel is terhelte az eredményt, ami az egész évre vonatkozik, de amit az OTP az első negyedévben könyvelt le. Ha ezekkel tisztítjuk, akkor közel 300 milliárd forint lett volna a profit, minden idők legjobb első negyedéves eredménye lett volna.
Ma hajnalban közzétette a 2025. évi első negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok újfent azt mutatják, hogy az olajcég eredménye az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti időknél magasabb szinten tudott stabilizálódni. A friss számok bár messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, azonban jóval a hosszú távú átlag felett sikerült zárni a negyedévet, ezzel az elemzőket is alaposan meglepve, különösen a Downstream tekintetében. Az összességében kedvezően alakuló működési környezetben az Upstream és a Downstream szegmensek szállították az eredmény oroszlánrészét. Hernádi Zsolt a gyorsjelentés kapcsán figyelmeztet: a továbbiakban is hasonló, zavaros és bizonytalan idők jöhetnek, és bár az idei üzleti évre kitűzött célok teljesítésében jó úton halad a társaság, de megnőttek a kockázatok.
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
Az Európai Unió célja, hogy 2027 végére teljesen megszüntesse az orosz földgáz importját, majd fokozatosan a kőolaj és nukleáris fűtőanyag behozatalát is. A frissen bemutatott brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, amelyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maior hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása. Az orosz energiahordozók kiváltását diverzifikált LNG-importtal, a megújulók felfuttatásával és regionális együttműködésekkel segítenék. Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország energiabeszerzési keretei a következő években jelentősen átalakulhatnak, hiszen jelenleg jelentős orosz beszerzési súlya.
Első ránézésre felemás eredményeket közölt az idei első negyedév lakásépítési folyamatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – közölte az OTP Ingatlanpont. Az elkészült lakások száma ugyan 2,7%-kal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az építési engedélyek számának alakulása azonban bizakodásra adhat okot. Utóbbi alapján az látszik, hogy a fejlesztők igyekeznek kihasználni a jelenlegi lakáspiaci hullámot, előkerülhettek a régóta fiókban lévő projektek is. Voltak olyan mutatók, melyekben évtizedes rekordok dőltek meg, így összességében inkább pozitívnak mondható a most közölt adat – írja az OTP Csoport tagja.
Szédületes robbanást hozott az első negyedév a tartós befektetési számlák (TBSZ) piacán, januártól márciusig minden korábbinál több számlát nyitottak a befektetők. Három hónap leforgása alatt közel 67 ezerrel nőtt a számlák száma, ez 17%-os bővülést takar a 2024. év végi szinthez képest. A hatalmas felfutást elsősorban a Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetései magyarázhatják: a háztartások az év első hónapjaiban ezermilliárd forintot meghaladó kifizetéseket tehettek zsebre, ez a pénz pedig a jelek szerint többek között tartós befektetési számlákon találhatta meg a helyét. Egy TBSZ-en jelenleg átlagosan 14,5 millió forintot tartanak a magyarok, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) átlagos egyenlege pedig megközelíti a 6 millió forintot.
Az Európai Parlament elfogadta a következő költségvetési ciklusra vonatkozó iránymutatásait, amelyek bár bizonyos szempontokból kifejezetten mérsékeltek, mégis jelentősen felbolygathatják az uniós forrásokat elosztó mechanizmusok működését. A jelentést készítő képviselők szerint elsősorban nem több pénzre, hanem egy jobb rendszerre van szükség, ahol tisztább és érthetőbb elvárásokhoz kötnék az összes uniós forrás hozzáférhetőségét. A jövőben a Magyarország EU-forrásainak befagyasztását eredményező jogállamisági rendszert is újraírhatják.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján 2025 első negyedéve kiegyensúlyozottan alakulhatott az olajcég számára, a feldolgozás-kereskedelem (Downstream) és a kutatás-termelés (Upstream) üzletágak is aránylag jól szerepelhettek a most még kifejezetten jól alakuló iparági környezetben. Az elemzői konszenzust értékelve elmondható, hogy várhatóan nem fog szégyenkezni az olajcég az első negyedév számait látva. A friss számok ismét azt mutatják, hogy visszatér a Mol eredménye a "megszokott" kerékvágásba, és valamivel az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti szintek fölött tud normalizálódni a negyedéves teljesítmény.
Az Európai Bizottság 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris fűtőanyag-importot, és már júniusban kötelező érvényű jogszabályokat terjeszt elő a leválás végrehajtására. A brüsszeli terv ellen Szlovákia és Magyarország is tiltakozik, szuverenitásra és ellátásbiztonságra hivatkozva. Brüsszelből azonban határozottan reagáltak: a terv jogilag megalapozott, fokozatos leválást irányoz elő, és nem fogja felborítani az uniós energiapiacot, így áremelkedéssel sem jár.
10-ből 6 magyar szerint most éri meg belevágni a lakásfelújításba, mert úgy vélik, később magasabb költségekkel kellene számolniuk. A felújítási kedv érezhetően erősödik az elmúlt évek visszafogottsága után: a lakástulajdonosok közel harmada már idén tervez ilyen munkálatokat. Többségük megtakarításból fedezné a felmerülő költségeket, míg minden ötödik felújító pénzintézeti hitellel egészítené ki forrásait. Ők jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsönben gondolkodnak, de sokan érdeklődnek az állami otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes hitellehetőségek iránt is – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.
Az egy évvel korábbi 29 milliárd után 20 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el a magyar Erste Bank az első negyedévben, a bevételek stagnálását ugyanis a költségek emelkedése kísérte a társaságnál. A bank sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint az Európai Bíróság múlt heti devizahiteles ítéletét jogalkalmazóként egyelőre nem tudják kommentálni. Miközben a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati hitelezésben egyelőre inkább csak a reménysugarait látják a pozitív fordulatnak.
Rekordértéket ért el tavaly a hazai tranzakciós piac – derül ki az EY-Parthenon vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat (M&A) értékelő friss jelentéséből. A cég közleménye szerint az ügyletek száma ugyan stagnált, de a becsült érték kiemelkedő szintre növekedett 2024-ben. Az IT-szektor helyett ezúttal a feldolgozóipar vált a legvonzóbb befektetési célponttá.
Az elmúlt hónapokban ellentmondásos hírek jelentek meg a hazai ingatlanpiac aktuális állapotáról: míg egyes források élénkülő forgalomról számoltak be, mások stagnálást tapasztaltak. A Duna House legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó elemzése szerint mindkét jelenség érvényes: a piac fővárosi és vidéki tengelyen markánsan kétsebességessé vált – írja a cég közleménye.
A februári csökkenés után, márciusban megint kisebb lett a kiskereskedelmi forgalom volumene, amely azért érdekes mert március 17. óta él a kormány árrésstop-intézkedése. Ha csak az élelmiszerboltokat nézzük, akkor a forgalom minimális mértékben emelkedett.
Úgy kellene leszorítani az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát, hogy jó esély van arra, hogy egy ultranacionalista, euroszkeptikus politikus lesz az ország új elnöke, miközben a kormány önként lemondott – a fenti mondatban röviden össze lehet foglalni Románia elmúlt két napját. Ez pedig már a piac szerint is komoly feladat, amit jól mutat, hogy kedden másfél héttel az elnökválasztás második fordulója előtt a jegybanknak kellett megmentenie a román lejt a totális összeomlástól, miközben a kötvényhozamok megállíthatatlanul emelkednek. Izgalmas napok elé néz keleti szomszédunk a közelgő választások előtt.