Keresett kifejezés: 06/2024= | Találatok száma: 3169 Új keresés

Rengeteg pénzébe kerül Magyarországnak a kamateső – Megér ennyit?

Rengeteg pénzébe kerül Magyarországnak a kamateső – Megér ennyit?

Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.

Megtette a hatását a Trump-tornádó: de nem pontosan úgy, ahogy szerették volna

Megtette a hatását a Trump-tornádó: de nem pontosan úgy, ahogy szerették volna

Amióta Franklin Delano Roosevelt az 1932-es megválasztása után 100 napos programot hirdetett, szokássá vált az amerikai elnökök első bő három hónapját kiemelten kezelni, és a hivatalt elfoglaló politikusok is rendszerint erre az időszakra időzítik legjelentősebb vagy legszimbolikusabb intézkedéseiket. Donald Trump múlt hét szerdán támogatói körében egy michigani nagygyűlésen ünnepelte a jeles napot, ahol „hamisnak” nevezte azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek a rohamos népszerűségvesztéséről adnak képet. Trump egyre lejjebb bukdácsoló megítéléséről a Portfolio-n több ízben beszámoltunk, hiszen az egykori ingatlanmogul népszerűsége rekordalacsonyra csökkent 100. hivatalban töltött napjára, gyakorlatilag a felmérések kezdete óta, Rooseveltig visszamenően nem volt példa ilyen kedvezőtlen számokra. Emellett azonban egy másik érdekes trend is kirajzolódik a kutatási adatokból: bekapcsolt ugyanis az amerikai közvélemény termosztatikus működése.

Kihívásokkal küzd a francia elektromos rendszer, és ez az EU áramellátását sem hagyja érintetlenül

Kihívásokkal küzd a francia elektromos rendszer, és ez az EU áramellátását sem hagyja érintetlenül

A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.

Levette a keresztvizet az Európai Számvevőszék az EU-s helyreállítási alapról

Levette a keresztvizet az Európai Számvevőszék az EU-s helyreállítási alapról

Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.

Fényre lépnek az AI-munkások: van, ahol bukta, máshol óriási költségcsökkentés lett belőle

Fényre lépnek az AI-munkások: van, ahol bukta, máshol óriási költségcsökkentés lett belőle

Egyre több ismert technológiai cég vállalja fel az Egyesült Államokban: a mesterséges intelligencia fejlődése miatt bocsájtanak el dolgozókat. Olyan cégvezetők is akadnak, akik azokat az alkamazottakat értékelik, akik aktívan használják az AI-eszközöket, és ezzel munkaerőt spórolnak. Ám van olyan fintech startup is, amelynek nem jött be a lépés, mert túlázásba estek, és most szép csendben újra elkezdik visszaépíteni a lekukázott "emberi" ügyfélszolgálatot. Érdekes időszak előtt állunk, egyre több szektorban, egyre több állásról derül majd ki, hogy hol van igazán nagy értéke az emberi képességeknek, és hol kap majd jelentős szerepet a mesterséges intelligencia.

A magyar kormány bosszút áll: öt országból tiltja meg a húsimportálást

A magyar kormány bosszút áll: öt országból tiltja meg a húsimportálást

Új szintre lépett a lengyel–magyar agrárkonfliktus: a magyar kormány importtilalmat rendelt el a lengyel marha- és sertéshúsra, válaszul arra, hogy Lengyelország márciusban felfüggesztette a magyar hús- és élőállat-behozatalt a ragadós száj- és körömfájás miatt – szúrta ki az Agrárszektor. Kérdés, hogy mi lesz így az itthoni húsárakkal.

Villámlátogatáson csitítja Merz a brüsszeli elitet

Villámlátogatáson csitítja Merz a brüsszeli elitet

Friedrich Merz német kancellár egy fél nap alatt látogatja végig az Európai Unió három szervét, majd a NATO színe elé is járul, ahol az Ukrajnával kapcsolatos, újrakovácsolódni látszó euro-atlanti konszenzusról lesz szó. Bár elmondható, hogy papíron a Nyugatnak kedvező úton haladnak a dolgok, nagy kérdés, hogy Merz milyen áron tudja – ha egyáltalán tudja – egybetartani a német koalíciós kormányt.

Nagyot nőtt az OTP, a profit viszont csökkent

Nagyot nőtt az OTP, a profit viszont csökkent

Ma hajnalban tette közzé idei első negyedéves számait az OTP. A bankcsoport újra nagyot nőtt, a profit viszont visszaesett, mivel több, egész évre vonatkozó tétel már az első negyedévben lekönyvelésre került.

Akár rekordprofit is lehetett volna az OTP-nél

Akár rekordprofit is lehetett volna az OTP-nél

Az elmúlt negyedévekben az OTP bőven 200 milliárd forint feletti adózott eredményt szállított, ehhez képest az első negyedéves 189 milliárd forintos profit első ránézésre csalódást keltő, de van rá magyarázat: több olyan tétel is terhelte az eredményt, ami az egész évre vonatkozik, de amit az OTP az első negyedévben könyvelt le. Ha ezekkel tisztítjuk, akkor közel 300 milliárd forint lett volna a profit, minden idők legjobb első negyedéves eredménye lett volna.

Ez most nagyon összejött: magasan verte a várakozásokat a Mol

Ez most nagyon összejött: magasan verte a várakozásokat a Mol

Ma hajnalban közzétette a 2025. évi első negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok újfent azt mutatják, hogy az olajcég eredménye az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti időknél magasabb szinten tudott stabilizálódni. A friss számok bár messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, azonban jóval a hosszú távú átlag felett sikerült zárni a negyedévet, ezzel az elemzőket is alaposan meglepve, különösen a Downstream tekintetében. Az összességében kedvezően alakuló működési környezetben az Upstream és a Downstream szegmensek szállították az eredmény oroszlánrészét. Hernádi Zsolt a gyorsjelentés kapcsán figyelmeztet: a továbbiakban is hasonló, zavaros és bizonytalan idők jöhetnek, és bár az idei üzleti évre kitűzött célok teljesítésében jó úton halad a társaság, de megnőttek a kockázatok.

Ez a költségvetés nagyon más, mint az eddigiek

Ez a költségvetés nagyon más, mint az eddigiek

Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.

Nem csak szándék, már terv is van: így vágja el az EU az orosz energia köldökzsinórját

Nem csak szándék, már terv is van: így vágja el az EU az orosz energia köldökzsinórját

Az Európai Unió célja, hogy 2027 végére teljesen megszüntesse az orosz földgáz importját, majd fokozatosan a kőolaj és nukleáris fűtőanyag behozatalát is. A frissen bemutatott brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, amelyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maior hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása. Az orosz energiahordozók kiváltását diverzifikált LNG-importtal, a megújulók felfuttatásával és regionális együttműködésekkel segítenék. Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország energiabeszerzési keretei a következő években jelentősen átalakulhatnak, hiszen jelenleg jelentős orosz beszerzési súlya.

Kevesebb átadás, több építési engedély – mi folyik a lakáspiacon?

Kevesebb átadás, több építési engedély – mi folyik a lakáspiacon?

Első ránézésre felemás eredményeket közölt az idei első negyedév lakásépítési folyamatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – közölte az OTP Ingatlanpont. Az elkészült lakások száma ugyan 2,7%-kal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az építési engedélyek számának alakulása azonban bizakodásra adhat okot. Utóbbi alapján az látszik, hogy a fejlesztők igyekeznek kihasználni a jelenlegi lakáspiaci hullámot, előkerülhettek a régóta fiókban lévő projektek is. Voltak olyan mutatók, melyekben évtizedes rekordok dőltek meg, így összességében inkább pozitívnak mondható a most közölt adat – írja az OTP Csoport tagja.

Sosem látott robbanás a TBSZ-piacon: ide zúdult a pénz az állampapírokból

Sosem látott robbanás a TBSZ-piacon: ide zúdult a pénz az állampapírokból

Szédületes robbanást hozott az első negyedév a tartós befektetési számlák (TBSZ) piacán, januártól márciusig minden korábbinál több számlát nyitottak a befektetők. Három hónap leforgása alatt közel 67 ezerrel nőtt a számlák száma, ez 17%-os bővülést takar a 2024. év végi szinthez képest. A hatalmas felfutást elsősorban a Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetései magyarázhatják: a háztartások az év első hónapjaiban ezermilliárd forintot meghaladó kifizetéseket tehettek zsebre, ez a pénz pedig a jelek szerint többek között tartós befektetési számlákon találhatta meg a helyét. Egy TBSZ-en jelenleg átlagosan 14,5 millió forintot tartanak a magyarok, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) átlagos egyenlege pedig megközelíti a 6 millió forintot.

Keményebb jogállami feltételekről szavazott az EP, az összes EU-forrást zárolhatják

Keményebb jogállami feltételekről szavazott az EP, az összes EU-forrást zárolhatják

Az Európai Parlament elfogadta a következő költségvetési ciklusra vonatkozó iránymutatásait, amelyek bár bizonyos szempontokból kifejezetten mérsékeltek, mégis jelentősen felbolygathatják az uniós forrásokat elosztó mechanizmusok működését. A jelentést készítő képviselők szerint elsősorban nem több pénzre, hanem egy jobb rendszerre van szükség, ahol tisztább és érthetőbb elvárásokhoz kötnék az összes uniós forrás hozzáférhetőségét. A jövőben a Magyarország EU-forrásainak befagyasztását eredményező jogállamisági rendszert is újraírhatják.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.