Nem kellett sok idő ahhoz, hogy az Európai Unió megtalálja a Starlink alternatíváját, miután a cég tulajdonosa, Elon Musk néhány hónapja megfenyegette Ukrajnát a katonai kommunikációt is segítő műholdak lekapcsolásával. Még hova építkezni a francia riválisnak, de már most olyan rendszeren dolgoznak, amely két éven belül a biztonságos információcsere alapját adhatja Európában.
Számottevően többet takarítanak meg a jövedelmükből a magyar háztartások, mint amennyi az eurózóna háztartásaira jellemző arány. A magyar megtakarítási kedv 2011 előtt alulmúlta a nyugat-európaiakét, később felzárkózott, 2018 óta pedig lényegesen magasabb pályán halad – eltekintve a Covid kitörése körüli rövid időszaktól. A hazai megtakarítási szerkezet is több ponton eltér az eurózónáétól: például a magyarok jóval nagyobb arányban tartják ingatlanban és kötvényekben a vagyonukat, a bankbetéteket és befektetési célú életbiztosításokat viszont látványosan alulsúlyozzák.
Kedvező finanszírozású konstrukciók és vonzó támogatási programok várják a hazai kkv-kat a kormányzat, a KAVOSZ és az érdekvédelmi szervezetek kínálta keretek között, hogy megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. Vezető szakemberek és a helyi üzleti szféra képviselői tekintették át a rendelkezésre álló eszköztárat, illetve vetettek számot a helyi cégek kilátásairól a Portfolio és a KAVOSZ gazdasági országjáró körútjának szolnoki állomásán.
Tovább csökkent a vállalatok hitelkereslete az idei első negyedévben, és a hosszú lejáratú hitelek esetében e negatív trend folytatódására számítanak a bankok – jelezték az MNB-nek. Ennek ellenkezője látható a lakosságnál: folyamatosan élénkül a kereslet, és ez folytatódhat a következő fél évben is. Hogy mi várható az egyes szegmensekben, azzal részletesen foglalkozunk a Portfolio május 22-ei, csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciájának a különféle szekcióiban, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.
Gyorsan megkerülhetetlenné vált a Portfolio Agrofood konferencia, ahol a magyar gazdaságban kulcsfontosságú hazai élelmiszeripar nagyágyúi adnak egymásnak randevút. Célkeresztben idén is az ágazat aktuális piaci, adózási, munkaerőgazdálkodási, szabályozási és pénzügyi kérdései az árréstop, a vámháborúk és a járványok idején, a legmérvadóbb szakemberek tolmácsolásában. A feketeövesek persze nem érik be ennyivel, hiszen miért is hagynák ki az egy nappal később ugyanott sorra kerülő Portfolio Agrofuture-t, amely kombinált jeggyel még kedvezőbb feltételek mellett látogatható?
Újabb módosítással bővülhet az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókat szabályozó rendelet, amely ezúttal a járványhelyzet által sújtott állattartóknak nyújtana célzott pénzügyi segítséget. A tervezet kamat- és díjmentes támogatási lehetőséget vezetne be, miközben az uniós szabályokkal is összehangolja a hazai rendszert – írja az Agrárszektor.
Rengeteg okot fel lehet sorolni a mostani bizonytalan makrogazdasági környezetben az arany mellett, ráadásul a Donald Trump amerikai elnök gerjesztette rendszerszintű bizonytalanság és a növekvő globális költségvetési hiányok mellett van egy nagyon izgalmas érv, amiről egyelőre kevesen beszélnek, de akár paradigmaváltó is lehet a nemesfém megítélése szempontjából – és nem mellékesen jelentős átalakulást hozhat a globális pénzügyi rendszerben. A fejlett világ pénzintézeteire vonatkozó szabályozások 2019-es változása alapján a legbiztonságosabb eszközök közé minősítették át az aranyat, 2025 júliusában pedig az USA is el fogja ismerni és be fogja építeni ezt a módosítást, ami hatalmas volumenű aranyvásárlást indíthat el a legnagyobb amerikai pénzintézeteknél. A Basel III szabályrendszer amerikai "változatának" módosítása várhatóan jelentősen növelni fogja az intézményi aranykeresletet, ezzel pedig tovább hajtja a már dübörgő aranypiaci ralit.
Érdemben módosít az állami beruházási törvényen a kormány új rendelete, amely a költségellenőrzés részletszabályait fekteti le, és részben orvosolja azokat az aggályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság fogalmazott meg a közbeszerzési eljárások átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságaival és az uniós források felhasználásának kockázataival kapcsolatban. Retorzióként újabb forrásfelfüggesztést is belengetett Brüsszel. A most kihirdetett szabályozás minden, az értékhatárt elérő állami vagy uniós támogatású építési beruházásra egységes költségellenőrzési mechanizmust ír elő, szigorú monitoring és dokumentációs kötelezettségek mellett.
Nagyrészt az elemzői várakozásoknak megfelelő első negyedéves számokat publikált ma reggeli gyorsjelentésében a Richter, nagyobb meglepetést egyedül az adózott eredmény okozott, az előre nehezen becsülhető pénzügyi eredménynek köszönhetően. A neuropszichiátriai üzletág továbbra is erős, kétszámjegyű bevételnövekedést produkált a Vraylarnak köszönhetően és az időszakban a devizaárfolyam-változások is segítették a Richtert, míg a nőgyógyászati üzletág bázishatás miatt kissé gyengébb növekedést mutatott. Mind az árbevétel, mind a kiemelten figyelt eredményességi mutató, a tisztított EBIT a teljes évre megcélzotthoz képest valamivel lassabb növekedést ért el a devizaárfolyamváltozások hatásait kiszűrve, de jó hír, hogy ennek ellenére a menedzsment megerősítette az idei évre vonatkozó célkitűzéseit.
Az idei év egyelőre nagyon kedvezően alakul a hazai autósok számára, hiszen Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek és az OPEC-országok ténykedéseinek köszönhetően nagyot esett az olajár, a forint pedig remekül teljesít a dollárral szemben, ezek hatására valósággal bezuhant a benzin és a dízel ára a hazai kutakon. Van viszont egy érdekes mechanizmus, amire a nagy áresés közepette talán kevesen figyeltek fel: széles kilengések mentén december óta egyre jobban szűkült az árkülönbség a benzin és a dízel között, sőt, nemrég ez a különbség átfordult negatívba. Elemzésünkben utánajárunk, hogy mi áll a rég nem látott jelenség hátterében.
A lakásbiztosítások díjának a biztosítók által önkéntesen vállalt korlátozása 15-25 milliárd forint összértékben nyújt segítséget 3 millió magyar család számára – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A múlt héten mi is beszámoltunk arról, hogy biztosítók sora jelezte: 2025 közepe és 2026 közepe között nem emel lakásbiztosítási díjain. Ha a 15-25 milliárdos becslés helytálló, akkor a szektor tavalyi 48 milliárd forintos nyereségének a harmadáról-feléről van szó.
Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
Amióta Franklin Delano Roosevelt az 1932-es megválasztása után 100 napos programot hirdetett, szokássá vált az amerikai elnökök első bő három hónapját kiemelten kezelni, és a hivatalt elfoglaló politikusok is rendszerint erre az időszakra időzítik legjelentősebb vagy legszimbolikusabb intézkedéseiket. Donald Trump múlt hét szerdán támogatói körében egy michigani nagygyűlésen ünnepelte a jeles napot, ahol „hamisnak” nevezte azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek a rohamos népszerűségvesztéséről adnak képet. Trump egyre lejjebb bukdácsoló megítéléséről a Portfolio-n több ízben beszámoltunk, hiszen az egykori ingatlanmogul népszerűsége rekordalacsonyra csökkent 100. hivatalban töltött napjára, gyakorlatilag a felmérések kezdete óta, Rooseveltig visszamenően nem volt példa ilyen kedvezőtlen számokra. Emellett azonban egy másik érdekes trend is kirajzolódik a kutatási adatokból: bekapcsolt ugyanis az amerikai közvélemény termosztatikus működése.
A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Két jemeni húszik által kilőtt ballisztikus rakétát is elvétett az amerikai THAAD légvédelmi rakétarendszer – tudta meg a Times of Israel az izraeli hadsereghez köthető forrásokból.