Az orosz-ukrán háborúnak a negatív piaci hatások mellett biztosan lesznek fájdalmas reálgazdasági következményei is. A szakemberek többsége egyelőre csak próbálja megbecsülni a hatásokat, de vannak olyanok, akik már lejjebb húzták idei és jövő évi előrejelzésüket. Sőt, a Portfolio által megkérdezett elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság.
Folyamatosan írja felül a korábbi inflációs előrejelzéseket az orosz-ukrán háború, az egyébként is megállíthatatlanul erősödő áremelkedési nyomásnak egy újabb csapást jelent a nyersanyagok árának emelkedése és a forint gyengülése. Ma már abszolút reális forgatókönyv az, hogy az év közben valamikor látunk majd 10 százalék feletti inflációt, amire több mint húsz éve nem volt példa. Most már azt is nagyon nehéz megjósolni, mikor tetőzhet az inflációs ráta, de az biztos, hogy az egész éves pálya borulhat, amire könnyen lehet, hogy a jegybanknak is reagálnia kell majd.
Lassan mindenkit a forintárfolyam érdekel. Az utóbbi napok zuhanása után naponta többször kapom meg a kérdést ismerősöktől, hogy hol lesz a lejtő alja, lesz-e 400 forint az euró. A hétfő délelőtti mozgások után nehéz más szót használni a forint árfolyamára, mint azt, hogy kontroll nélküli zuhanás. Amire reggel még azt hittük, hogy napokon, heteken belül akár realitás lehet, azt percek alatt teljesítette a piac. Az orosz-ukrán háború sajnos tartó nyomást jelent a forinton, de ebből a nagyon "túllőtt" helyzetben még így is jöhet némi korrekció. Teljesen egyértelmű, hogy a régiós devizák helye fundamentálisan nem ott van, mint ahová a devizapiacon a háborús hangulatban sodródtak.
Lassan másfél hete kell együttélnünk az orosz-ukrán háborúval, ami nem csak a fegyverek dörgését jelenti, hanem a piacokon is komoly turbulenciát hozott. A devizapiacon ez kiemelten csapódott le a kelet-közép-európai devizákban, a forint korábban elképzelhetetlennek tartott szintekre gyengült az euróval szemben. A rossz hír az, hogy továbbra sem látjuk, hol lehet a folyamat vége, amíg a háborús feszültség nem enyhül, addig nem is érdemes arról beszélni, hol és mikor fordulhat az árfolyam.
Idén átlagosan 9% lehet a magyar infláció, és ez 2023-ban is csak 7%-ra csökken – jósolják friss elemzésükben a Raiffeisen Bank szakemberei. Ez az előrejelzés sokkoló lehet, hiszen még néhány hete is 6-7 százalékra várták az elemzők az átlagos áremelkedési ütemet. Így pedig megvalósulhat az is, amitől eddig csak féltünk: két számjegyű inflációs ráta is jöhet az év során.
Hétfő reggel új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 372 felett is járt a jegyzés. A magyar devizát az orosz-ukrán háború, illetve az azzal kapcsolatos globális kockázatkerülés sújtja, emiatt pedig nehéz bármit is tenni ellene. A legnagyobb kérdés most az, meddig tart az eladási hullám, ettől függhet a forint sorsa is.
Csütörtökön a forint is megérezte az orosz-ukrán háború kirobbanását, hiszen hirtelen 365 fölé ugrott az euró jegyzése. Az első reakció még inkább a globális kockázatkerülésnek szól, a régiós devizák is hasonló mértékben gyengültek. A legnagyobb kérdés az lesz, meddig tart a háború és mi jön utána, ez döntheti el a forint sorsát is. Ha nem húzódik el nagyon a konfliktus, akkor akár összességében még jó éve is lehet a magyar fizetőeszköznek, főleg, ha menetközben az inflációt is sikerül megszelídíteni.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Lassan két éve napi szinten hallani a beszállítói láncok fennakadásairól, a folyamatos problémák a gazdasági növekedésre és az inflációra is hatással vannak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most egy friss cikkben mutatott rá arra, hol okozza a legnagyobb fennakadást a beszállítói láncok akadozása, érdekes módon nem kell messzire menni Magyarországról, hogy a legnagyobb vesztest megtaláljuk.
Keretszerződést kötött Magyarország és Lengyelország „likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről” – derül ki az ÁKK honlapján megjelent egymondatos hírből. Egyelőre a piac is értetlenül áll a bejelentés előtt, senki nem tudja, mit is jelenthet ez a gyakorlatban, legfeljebb találgatni lehet.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
Januárban ismét hidegzuhanyként érte az elemzőket, hogy tovább emelkedett az infláció, a 7,9 százalékos érték 2007 nyara óta a legmagasabb volt. A tavaly még átmenetinek tekintett drágulás mostanra szinte minden termékbe begyűrűzött, vagyis nem túlzás azt mondani, hogy az emberek nap, mint nap a bevásárlás során a bővükön érzik a magasabb árakat.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
Egészen elképesztő szárnyalást mutatott az év elején a forint az euróval szemben, ritkán látunk majdnem 4 százalékos erősödést. Ezzel a tavaly év végén elmaradt javulását is bepótolta a magyar deviza, illetve a régióban is felülteljesítő volt. Sőt, ha tágabban nézzük, akkor az egész világon alig volt a forintnál jobban teljesítő deviza az év elején.
Két fő csatornán keresztül érintheti a kelet-közép-európai országokat az orosz-ukrán konfliktus további romlása – vélekednek a Societé Generale (SocGen) elemzői. A francia befektetési bank szerint, ha jelentősen elromlik a hangulat, akkor elsősorban az MNB léphet a még erőteljesebb kamatemelések felé.
Eddig nagyrészt találgathattunk csak, hol lesz a vége az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusának, a napokban azonban újabb részleteket árult el a jegybank. Ezek függvényében pedig már megbecsülhető, hogy alapesetben mire lehet számítani a következő hónapokban: 5 százalék feletti irányadó kamatra, és ez csak a konzervatív forgatókönyv.
Rég láttunk olyat a forinttól, mint most az év elején: nagy lendülettel kezdte 2022-t a magyar deviza. Főleg úgy, hogy tavaly decemberben hiába jöttek jó hírek, azokra nem tudott érdemben erősödni. A váratlan megtáltosodás okát megvilágítja az MNB most megjelent friss ábrakészlete, a jelek szerint komoly fordulat állt be a pozícionáltságban.
Egyre aggasztóbb a helyzet az orosz-ukrán határon, a csapatösszevonások után bármelyik pillanatban invázióba kezdhet Oroszország, úgy tűnik, hogy egyre kisebb az esély a helyzet tárgyalásos rendezésére. Ha kirobban a háború, akkor pedig a gazdaság is megérezheti annak hatásait. Ebből a szempontból kevesebb a veszítenivalója az Egyesült Államoknak, Európa sokkal nehezebb helyzetben lehet.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közötti... 
A szokásos hétfői Agyviharon került elénk ez a grafikon, sokat nem is kell rajta magyarázni. Az ábra azt mutatja... 
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze...
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
