Májusban további 2300 magyar regisztrált a brit hatóságoknál, hogy a Brexit után is szeretne az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából. Ezzel a teljes szám százezer fölé emelkedett, és az érintetteknek van még egy évük a regisztrációra, így szinte biztos, hogy a nemrég jelentősen felfelé módosított hivatalos statisztikát újra korrigálni kell majd.
Sokan értetlenül állnak a magyar jegybank lépései előtt: a meghirdetett 1000 milliárd forintos állampapírvásárlási program alig 15%-ának kimerülése után második hete nem vásárol az MNB, pedig a hozamok elég sokat emelkedtek az utóbbi időszakban. Egyelőre a szakemberek is csak találgatják, miért állhatott le a jegybank, ez akár Nagy Márton alelnök távozásával is összefüggésben lehet, illetve komolyabb fordulatot jelezhet az eddigi monetáris politikához képest. Ha tartósan leáll a program, akkor az magasabb hozamokat, viszont stabilabb forintárfolyamot hozhat.
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Nyolc százalékkal eshet vissza 2020-ban a magyar GDP, ha pedig lesz második hulláma a koronavírus-járványnak, akkor ennél is mélyebb lehet a recesszió – olvasható az OECD szerdán megjelent előrejelzésében. A szervezet közgazdászai szerint nem csak a gazdaság visszaesése lesz jóval nagyobb a kormány által vártnál, de ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány is hatalmas lehet. A prognózis nagyon meglepő, hiszen jóval mélyebb válságot jósol Magyarországnak, mint a többi előrejelző.
Jelentős fennakadások vannak a kínai kezdeményezésre indult „Egy övezet, egy út” program projektjeiben, sok ország a koronavírus-járvány miatt képtelen fizetni hiteleit az ázsiai ország felé. A mostani válság jelentheti a teljes program végét, de akár újragondolását is. A kínai terjeszkedés megítélése jó ideje ellentmondásos, az ellenzői szerint Kína eladósítja a feltörekvő országokat, és csak ő húz előnyt a beruházásokból. Magyarországon a Budapest-Belgrád vasútvonal a beruházások zászlóshajója, nálunk egyelőre nincs szó csúszásról vagy pénzügyi nehézségről, de állítólag a régió országai is elégedetlenek.
Hatalmasat emelkedett 2019-ben az FTC Labdarúgó Zrt. bevétele, így majdnem 10 milliárd forintból működhetett a magyar bajnok futballcsapat – derül ki a cég éves beszámolójából. Viszont a bevételekkel párhuzamosan a kiadások is nőttek, csak bérekre 5 milliárd forintot fordított a társaság. A pénzügyi siker elsősorban a pályán elért eredményekkel függött össze, az Európa Liga csoportkörébe jutás megdobta a bevételeket.
Az elmúlt napokban március közepe óta nem látott szintre erősödött a forint az euróval szemben, így lassan feledésbe merül a 370-es történelmi mélypont. Egyszerre több dolog is támogatta a magyar devizát, melyben akár 340-ig is lehet még szufla, ha kitart a jó hangulat a piacon.
Tavaly összességében majdnem 350 milliárd forintnyi költségtérítést és támogatást kaptak a MÁV-csoport tagjai – derül ki az érintett cégek beszámolóiból. Ennek a fele a vasúttársaság közszolgálati költségtérítése, vagyis a működéshez nyújtott állami támogatás. Emellett a kedvezményes jegyek árkiegészítése is jelentős tétel volt 2019-ben, ezekkel az állami forrásokkal együtt nyereséges lett a vasúttársaság.
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
Az utóbbi egy hónapban is alig csökkent a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozíciója – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza felülteljesítette a régiós versenytársait, stabilan 350 környékére erősödött az euróval szemben. Ennek oka elsősorban az, hogy már nem a magyar alapkamat a legalacsonyabb, miközben az MNB emelt a rövid kamatokon, a régió többi jegybankja éppen ellenkező utat járt be.
Hamarosan sor kerülhet Magyarország történetének első zöld kötvény-kibocsátására, ha megfelelő lesz az ötlet fogadtatása a befektetők részéről. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban kezdte el szervezni a találkozókat egy lehetséges kibocsátás előtt, ha ráharap a piac, akkor nagyon hamar le lehet bonyolítani egy ilyen kibocsátást. De mitől lesz zöld egy kötvény? Mivel jár ez az újítás?
A forint- és devizapiaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet 2021-ben – olvasható a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Vagyis a járvány tartós hatása akár az is lehet, hogy a jövőben nem utasítja el „élből” a kormány a devizakibocsátást az adósság biztonságos finanszírozása érdekében. Egyébként a javaslat szerint nem változnak az adósságkezelés alapelvei, az adósság idei átmeneti megugrása után jövőre újra a GDP 70 százaléka alá csökkenhet.
Januárban megszületett a régóta várt megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi háború első fejezetének lezárásáról. Az utóbbi hetekben viszont megint fellángolt a feszültség a két nagyhatalom között, Donald Trump már a megállapodás felrúgásával fenyeget. Persze nem szabad elfelejteni, hogy novemberben elnökválasztás lesz Amerikában, vagyis nem biztos, hogy a gyakorlatban is olyan kemény lesz az elnök, mint a szavakban.
Az egy évvel korábbi 77 ezerről tavaly 109 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közölt adataiból. Ez látszólag cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy komoly fordulat állt be a magyarok kivándorlásában, mi azonban azt gondoljuk, hogy inkább a korábbi évek statisztikai anomáliája okozza a mostani megugrást. Így viszont folytatódhat az erőteljes emelkedés idén is a hivatalos adatokban, így elérheti a Portfolio által becsült 200 ezret is az ott élő magyarok száma.
Eltelt néhány hét azóta, hogy az MNB több lépésben átalakította eszköztárát, egyelőre nem valósultak meg a félelmek a jegybank lépéseivel kapcsolatban. A forint hirtelen gyengülése megállt, és az eszközvásárlás hatására a hosszú hozamok is csökkenni kezdtek a megemelt kibocsátás mellett is. Vagyis egyelőre a legtöbb dolog úgy sült el, ahogy az MNB szerette volna.
Eddig összesen több mint 140 milliárd forint értékben vett állampapírt három hét alatt az MNB, azonban egyes elemzők szerint a keddi aukció adatai máris arra utalnak, hogy lassan leépíthetik az eredetileg 1000 milliárd forintosra tervezett programot. Mások szerint azonban akár a tervezett keretösszeg sokszorosát is elköltheti még a jegybank.
Brazíliában még javában tombol a koronavírus-járvány, miközben Jair Bolsonaro elnök feltűnően nem akar tudomást venni róla. A szakértők szerint viszont ezzel a még nagyobb gazdasági visszaesést kockáztatja a formálódó politikai válság mellett, miközben fontos strukturális reformokra lenne szüksége a gazdaságnak. A „trópusok Trumpjának” szeme előtt már a 2022-es választások lebeghetnek, ezért igyekszik a lehető legtöbbet kisajtolni a gazdaságból.
Már 2018-ban látszottak annak jelei, hogy jelentős fordulat állt be a magyar kivándorlásban, hiszen hosszú idő után először majdnem annyian tértek haza, mint ahányan elmentek. A KSH adatai szerint a pozitív tendencia 2019-ben is folytatódott, a 21 900 kivándorló mellett 23 200-an tértek haza olyanok, akik korábban elmentek, vagyis régóta először volt pozitív az egyenleg.
A régióban Magyarországon lehetett a legerősebb a gazdasági növekedés az első negyedévben – jósolják az elemzők a pénteki adatok megjelenése előtt. Az igazi teszt majd a második negyedév lesz, hiszen a komolyabb korlátozások csak március közepén kezdődtek, de ha a relatív pozíciónk valóban a legjobb lesz, akkor az az év további részére is bizakodásra adhat okot.
Rekordszintre gyengült a török líra a dollárral szemben, az évek óta nehézségekkel küzdő országot ismét „kipécézték” maguknak a befektetők. A kormány újabb spekulatív támadásról beszél, miközben épp devizát próbál szerezni a Fedtől, hogy mentse a menthetőt.
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Várhatóan 2024 júniusában indul az új otthonfelújítási program. A támogatásból az 1990 előtt épült családi...
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly... 
A nyers kakaóbab felhasználásának és kinálatának aránya már harmadik éve deficites, és a jövő is bizonytalan:...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
