Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
A munkaerőhiány mértéke már tavaly csökkenni kezdett Magyarországon, az idei év első hónapjaiban pedig még markánsabban esett vissza az üres álláshelyek száma, mint korábban. A betöltetlen álláshelyek száma 2015-ös mélypontra zuhant az idei év első három hónapjában, és további csökkenés várható. A koronavírus-válság elején a vállalatoknak egyre kevesebb dolgozóra volt szükségük, így a munkaerőhiány egyetlen pillanat alatt jelentős munkanélküliségbe csapott át.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Kína jelenlegi globális jelenléte és szerepe olyan negatív externális hatást jelent a világ minden országára nézve, amely nem teszi lehetővé, hogy a dolgok komoly változások nélkül menjenek tovább a koronavírus-járvány után. A világjárvány egy új globalizáció kezdetének a lehetőségét veti fel, ami szerencsés esetben nem a globalizáció visszafordulásával jár, hanem egy biztonságosabb keretrendszer kialakításának a reményét hordozza. A demokratikus országok lakóinak tehát nem kellene többé elfogadniuk azt, hogy a diktatúrák rontsák az életminőségüket és életkilátásaikat.
Hetek óta azt halljuk az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a jelenlegi információk alapján kik vannak a legnehezebb helyzetben az új koronavírus-járvány miatt. Gyűjtésünk alapján magyarok milliói lehetnek veszélyben az új koronavírus miatt, ugyanis nem csupán az idősek számítanak veszélyeztetettnek, hanem a tartós betegségben szenvedők is. Alapforgatókönyvünk szerint potenciálisan 4,5 millió magyar kerülhet súlyos vagy nagyon súlyos állapotba, ha megfertőződik a koronavírussal. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabb kimenetellel kell számolniuk, hanem azt, hogy súlyossá válhat a betegség, és könnyen kórházi, illetve intenzív osztályos kezelésre szorulhatnak. A szám azért ilyen magas, mert bár sokszor halljuk, hogy leginkább az idősekre és a betegekre veszélyes a vírus: Magyarországon sok az idős és még több a beteg ember. Amennyiben rosszabb az egészségi állapot az általunk feltételezettnél, akkor akár 5 millió honfitársunk is veszélyben lehet, a jobb egészségi állapot pedig kb. 500 ezerrel csökkenti a potenciálisan kórházi vagy intenzív osztályi kezelésre szorulók számát az alapforgatókönyvhöz képest. A járványt tehát azért is érdemes lassítani (lapos járványgörbe), mert az idősek mellett a nem idős, de beteg emberek száma is jelentős. Természetesen a szigorú szabályokat, óvintézkedéseket nemcsak az időseknek és a betegeknek, hanem mindenkinek be kell tartania, hogy elkerülje a betegséget, és így ne is adja át senkinek. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk orvosok, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján próbálunk becslést adni arra vonatkozóan, amiről nap mint nap szó van.
Május 1. A munka ünnepe. Jól vésse mindenki az eszébe ezt az időpontot, hiszen a koronavírus-mentőcsomag legfontosabb eleme ekkortól élesedik. Persze, azt még nem tudjuk, hogy milyen formában. Meg azt sem, hogy hányan mennek csődbe addig.
Még nem lehet értékelni a magyar koronavírus-mentőcsomagot, hiszen nem tudjuk, hogy milyen intézkedésekkel igyekszik a kormány ellensúlyozni a járvány miatti mély recessziót. Azt azonban tudjuk az eddigi közlések alapján, hogy a forrásszerzés egy része követi a magyar kormány korábban már alkalmazott, nem szokványos (unortodox) irányvonalát. A kérdés már csak az, hogy mit fognak szólni ehhez a hitelminősítők és a piaci szereplők.
Lezárult egy korszak – írtuk főcímünkben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelme érdekében gyakorlatilag kamatot emelt. Hogy jutottunk odáig, hogy a válság mélyülő szakaszában, a globális kamatvágások időszakában kamatot kelljen emelni? Nagyjából úgy, hogy a konjunktúra felívelő szakaszában, amikor mindenki szigorított, mi akkor is lazítottunk. Most viszont a magyar kormány lépésein is múlik, hogy a jelenlegi, viharos időkben meg tudja-e védeni a forintot az MNB.
A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.
A koronavírus-járvány azonnal megszünteti a munkaerőhiányt Magyarországon, ami az elmúlt időszakban már egyébként is mérséklődött. Azonban sajnos nem a régóta várt egyensúly jöhet el a hazai munkaerőpiacon, hanem a gazdasági aktivitás romlása miatt a munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatás csökkenése. Éppen ezért a kormánynak most arra kell koncentrálnia, hogy megmentse a munkahelyeket, hiszen a magyar gazdaság elmúlt években látott dinamikus növekedését elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetjük. Mindeközben a döntéshozóknak arra is figyelniük kell, hogy a munkanélkülivé válóknak a segítségére siessen.
A magyar kormánynak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állította, csökkentette a sebezhetőségét, vagyis válságállóbbá tette az országot. Azonban voltak komoly hiányosságai is, mégpedig az oktatásban és az egészségügyben, amit évek óta hangsúlyoznak a szakértők. És most egy olyan válság előtt állunk, ahol a magyar gazdaság Achilles-sarkait éri a kihívás, a koronavírus ugyanis ezt a két alulfinanszírozott szektort teszi próbára.
Meglepő kijelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli interjújában. A tanároknak fizetés nélküli szabadságot, a diákoknak évismétlést helyezett kilátásba abban az esetben, ha bezárnák az iskolákat a koronavírus-járvány fékezése érdekében. Nos, tőlünk Nyugatra (és immár Keletre is) ezt a kérdést sokkal rugalmasabban kezelik. Látszik, hogy Magyarország nagyon nem akarja bezárni a közoktatási intézményeket, miközben a koronavírus már itt van közöttünk. A kormánynak nagyon vékony pengeélen kell egyensúlyoznia, de egy biztos: egyetlen országnak sincs második esélye.
Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.
A hét elején érdemben erősödött a forint (337-ről 334-ig kapaszkodott az euróval szemben), és eltávolodott történelmi mélypontjáról, miután az MNB váratlanul egyetlen ajánlatot sem fogadott el a devizaswap-tenderen. Rövid ideig úgy tűnt, hogy stabilizálódik a forint, azonban csütörtökön új történelmi mélypontra süllyedt. Mi történik?
A robotok nem fognak rövid távon globális munkanélküliséget teremteni, de – ahogy az elmúlt évtizedekben is láthattuk – tovább fog változni a munka világa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy a múltbeli trendeket nem szabad mechanikusan kivetíteni a jövőre, mert szinte biztos, hogy ezzel tévedünk. Lakatos Péter úgy véli, hogy a magyar gazdaság lassú konvergenciája valószínűleg folytatódni fog, azonban a közepes jövedelem csapdájából való kitöréshez nemcsak komoly hazai lépések szükségesek, hanem az európai együttműködés koncepciójában is előre kell lépni. Szerinte a magyar vállalatok is hasonló helyzetben vannak, mint az ország, rendszerszintű változások nélkül csak nagy tehetséggel, szorgalommal, és szerencsével lehet kitörni. Mindeközben a magyar kkv-k akvizícióját és összeolvadását nehezíti, hogy a hazai cégekben jellemzően nincs exkluzív know-how és dinamikus jövőkép. Portfolio 2040.
Egy éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Akkor azt gondoltuk, hogy a kedvező hazai makrogazdasági fundamentumok ellenére a forint képtelen lesz visszaerősödni. Azt viszont nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan megszülethet a 330 az új 320 cikkünk.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
A harmadik egymást követő negyedévben csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon, ami azt sugallja, hogy mérséklődik a munkaerőhiány. A betöltetlen álláshelyek csökkenése a versenyszférának köszönhető, azonban az állami szektor nagy bajban van. Az egészségügy és az oktatás helyzete egyre kilátástalanabb.
Derűs, optimista jövőképet kellene sugallnom, azonban most sok minden változik a világban - mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán. "Veszélyes vizeken is élen maradni" című nyitóelőadásában hangsúlyozta: aki nem látja a klímaváltozást, az nagyobb szemüveget vegyen fel. A gazdasági klíma is változik, Magyarország hét évig jól teljesített, felzárkózó pályán volt, de nagy kérdés, hogy ez elég lesz-e a következő évek gazdasági klímaváltásában.
Új történelmi mélypontra zuhant a forint, miután a feltörekvő piaci devizák komoly nyomás alá kerültek az elmúlt hetekben a romló nemzetközi hangulatban. A forintot a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz válság is nyomasztja, de az MNB monetáris politikája is gyengíti. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy merre mehet a forint árfolyama és mit léphet a jegybank a sosem látott árfolyam után.
