Van olyan vállalat Magyarországon, ahol egy héten akár 68 órát is dolgoztathatnak egy munkavállalót. Erre lehetőséget ad, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
"Nem álmokat kergetünk, hanem reálisan gondolkodunk. Azokban a szegmensekben kell versenyeznünk, ahol sikeresek lehetünk" - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lázár Vilmos, a CBA elnöke, aki szembenézett azzal, hogy a diszkontok megerősödése új helyzetet teremtett a magyar piacon is. A következő időszakban jó pár helyen fejlesztenek, például az online kereskedelemben igyekeznek nagyobb piaci szeletet kihasítani, és megújítják a CBA saját márkáját is.
Trump recesszióba taszítja a világot! Kipukkad a kínai buborék! Összeomlanak a feltörekvő piacok! Ilyen és ehhez hasonló riogatásokkal bombáznak azok, akik már a következő világgazdaság válság kirobbanásának első jeleit látják. Noha a konjunktúramutatók alapján még egyáltalán nem kell pánikba esni, megnéztük, hogy mennyiben tér el hazánk helyzete a 2008-astól. Jobban fel vagyunk készülve a következő válságra, mint akkor voltunk?
Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.
Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.
Lezárják a teljes Déli pályaudvart októberben két hétre - értesült a Portfolio. Ezzel kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot is, akik kérdésünkre közölték, hogy október 4. és 17. között "kerül sor a Déli pályaudvar teljes lezárására". Arra hivatkoznak, hogy halaszthatatlan karbantartási munkákat fognak végezni.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, mostanra azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy elfogyott a képzett munkaerő. Ezt jelzi, hogy új történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben a KSH friss adatai szerint. Április és június között 83 600 betöltetlen munkahely volt, ami közel 30%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság csaknem minden ágazatában növekedett a munkaerőhiány, ami mostanra komoly korlátja a termelés növekedésének.
Nem nagyon javul a vállalkozások ötéves túlélési rátája, miközben a magyar gazdaság dinamikusan növekszik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. A GDP-növekedés ugyan a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed, de úgy tűnik, ez nem elég ahhoz, hogy minél több vállalat élje meg az ötödik születésnapját. A következő években várhatóan javul valamelyest a helyzet, habár a - feltételezhetően kevéssé tőkeerős - fiatalt vállalatok számára a munkaerőhiány és a gyors béremelkedési ütem komoly problémát okozhat. A történet másik olvasata, hogy a dinamikus béremelés szorítja ki a nem hatékonyan működő cégeket.
Aki szerint megdrágult a lángos, vagy úgy érzi, hogy jóval többet fizet a strandolásért, mint tavaly, annak bizony igaza van. A KSH-tól kapott, a hivatal árfelírói által rögzített adatok szerint a legtöbb "nyári" termék ára jelentősen, az átlagot érdemben meghaladó mértékben növekedett tavalyhoz képest.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs.
Hosszú távon látszik az emelkedés mind a magyar, az európai élettartam tekintetében, de ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a nyugati országok várható élettartamához, nagyon komoly oktatási és egészségügyi reformok szükségesek.
Az új versenyképességi stratégia minden elemének a demográfiai helyzet javítása mellett támogatni kell a tudásfelhalmozást és az innovációs képességeink javítását - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank 180 pontos csomagjával kapcsolatban. A világ új technológiai korszakában csakis a piramis alapjaitól a csúcsig terjedő oktatási és vállalkozás-fejlesztési reformokkal lehetünk sikeresek. Az MNB szerint ha Magyarország végre tud hajtani egy átfogó versenyképességi fordulatot, azzal biztosíthatja, hogy 2030-ra megközelítsük az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékát.
A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.
A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30%-kal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss kalkulációja és munkaerő-piaci körképe alapján a valós szám azonban a 300 ezerhez lehet közel. A megkérdezett szakmai szervezetek szerint a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Körképünk szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig egészen egyszerűen nem nyitnak ki egyes kisebb, vidéki egységek.
Május óta jelentősen gyengült a forint a vezető devizákkal szemben, amely mögött a nemzetközi folyamatok mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ultra laza monetáris politikája állt, illetve az, hogy a jegybank nem is szándékozik szigorítani a monetáris kondíciókon még egy ideig. Miközben az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatszint és a nem konvencionális eszközök fenntartása mellett, a piac már kamatot emelt.
A forint gyakorlatilag hónapok óta ha lassan is, de megállás nélkül gyengül az euróval szemben, ennek pedig már érzékelhető hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. A forint gyengülését általában elsősorban a benzin áremelkedésén érezzük meg, most azonban a külföldre nyaralni készülők és a nemzetközi kereskedőktől interneten vásárló magyarok is azonnal szembesülhetnek a deviza gyengülésének hatásával. Az exportőrök általánosságban örülnek, mert több bevételhez jutnak, akik viszont importálnak, azok könnyen magasabb költségekkel szembesülhetnek. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az inflációra komoly hatása lehet a napról napra új történelmi mélypontot ütő árfolyamnak, így lassulhat a reálbérek növekedése, a költségvetés és a bankrendszer miatt azonban nem kell aggódnunk. A forint esése végső soron bizonytalanságot is okozhat a gazdasági szereplők körében.
Egyre többen várják a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy a történelmi mélypontra süllyedő forint védelmére kel. A jegybanknak alapvetően négy fő forgatókönyvet kell végiggondolnia, és úgy tűnik, hogy csak egy ideális létezik számára.
A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.
A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
