Új történelmi mélypontra zuhant a forint, miután a feltörekvő piaci devizák komoly nyomás alá kerültek az elmúlt hetekben a romló nemzetközi hangulatban. A forintot a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz válság is nyomasztja, de az MNB monetáris politikája is gyengíti. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy merre mehet a forint árfolyama és mit léphet a jegybank a sosem látott árfolyam után.
Tavasszal új történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, az adatok pedig azt sugallják, hogy megvalósul a teljes foglalkoztatás. Éppen ezért érdemes utánajárni, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a munkaerőpiac. A KSH-tól kapott adatok alapján azt látjuk, hogy vannak jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkező országrészek is, miközben néhány régióban pusztító a munkaerőhiány.
Mindenki a saját bőrén érzi, hogy milyen jelentősen drágul az élet, ha nyaralni indul. A Központi Statisztikai Hivatal a Portfolio érdeklődésére közölte, hogy idén mennyibe kerülnek az olyan nyári termékek, mint a dinnye vagy a fagylalt. Egy négyfős család nagyon könnyen el tud költeni 15-20 ezer forintot a strandolás alkalmával úgy, hogy ebben még nincs is benne a főétkezés.
Mégsem a nagy esélyesnek számító Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke fogja vezetni az Európai Központi Bankot Mario Draghi mandátumának lejárta után, ami elképesztően jó hír az euró jövője szempontjából, hiszen nála héjább tagja nincs a Kormányzótanácsnak. A következő időszakban is kreatív és bátor döntéseket kell majd hozniuk a jegybankároknak, ahogyan arra szükség volt az elmúlt években is. Lássuk, milyen esélye lesz erre az EKB-nak Christine Lagarde vezetésével.
Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
A vállalatvezetők egyelőre nem félnek a gazdasági válságról, de csökkent az optimizmusuk - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki szerint oda kell figyelni a kereskedelmi háború fokozódására. A CEO Outlook kutatás alapján a cégvezetők pedig most a legnagyobb kockázatnak a klímaváltozást tartják, ezért egyre több vállalat figyel a környezetbarát működésre és fenntartható termékek előállítására.
Robert Stöllinger szerint elbukhatnak azok a vállalatok, amelyek nem elég rugalmasan állnak hozzá a változásokhoz, azonban az új technológiák elterjedése nem olyan gyors, mint ahogy azt a média sugallja, például a mesterséges intelligenciát is a vállalatok alig 16%-a használja érdemben. Stöllinger úgy véli, hogy a munkahelyeket továbbra sem kell félteni: emberek nélkül elképzelhetetlen a fejlődés.
Összeomlik a magyar ipar, ha mégsem jön Debrecenbe a BMW és nem bővít nálunk a Mercedes? Nem lesz húzóereje a magyar gazdaságnak? A Handelsblatt friss értesülése alapján megmutatjuk, hogy mennyire fontos Magyarország számára az autógyártás.
Két számjegyű növekedés várható a forgalmunkban idén is, azonban a költségek is gyorsan növekednek, elsősorban a magas béremelkedés miatt - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a béremelkedés a következő időszakban is kitarthat, erre többek közt beruházásokkal, hatékonyságjavítással kell reagálniuk. A munkaerőhiány náluk is probléma, hiszen ha több dolgozójuk lenne, akkor nagyobb termelésnövekedésre lennének képesek. Vajda Attila a lehetséges megoldások mellett többek között beszélt a külföldi terjeszkedésről, a vállalat kilátásairól, és arról is, hogy miként változik meg a munka világa. Ma már számos területen otthonról is dolgozhatnak a munkavállalók.
Magyarországon még vannak tartalékok a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 4% alatti - mondta a Portfolio-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Habár sokszor hallani, hogy óriási a munkaerőhiány, szerinte azoknak a cégeknek nincs gondjuk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a kiválasztásra és megbecsülik a dolgozókat. A Randstad vezére szerint a fizetések nem lesznek hipp-hopp azonosak a Lajtán túliakkal Magyarországon, de versenyképesnek kell lenniük, és a munkaerőhiányos helyzet véget vethet annak, hogy sokan "rabszolgabéren" tartják az embereket. A vállalatoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalókra: a home office és a rugalmas foglalkoztatás nem "jó fejség", hanem a cég érdeke. A sikeres cégek ezeket már meglépték.
A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
Száguld a magyar gazdaság? Vagy teljesen leszakadt? Attól függ, honnan nézzük. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy miként teljesített a magyar gazdaság a régióhoz képest az elmúlt években.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
"Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is", ami alól idén még valamennyire ki tudja vonni magát a magyar gazdaság, részben a gyors béremelések élénkítő hatása miatt, de a túl gyors béremelés egyúttal "rendkívül veszélyes dolog" a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Sinkó Ottó. A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója kijelentette: "nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak", amit a Videoton kibír, de szerinte sokan lesznek, akik nem tudják ezt átvészelni. Sinkó azt mondta, hogy habár nekik is komoly probléma a munkaerőhiány, nem fogják alkalmazni a 3 éves munkaidő-keretet, mert "az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem méltányos a dolgozókra tolni". Emellett kijelentette: "a hazai munkaadóknak van egy közös érdekük, nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket".
Évtizedek óta nem látott sztrájk zajlott le a múlt héten Magyarországon az Audi győri gyárában, ami a szakszervezetek történelmi sikereként tekinthető. Vannak, akik viszont a magyar gazdaság kilátásait féltik a sztrájk miatt. Valóban kell félni a munkaadóknak a szakszervezetek erejétől Magyarországon? Tömegesen harcolhatnak ki hatalmas béremelést? Más gyárakat is elérhet egy sztrájkhullám? Tényleg túl keveset fizetnek Magyarországon a multik?
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Jelenleg bruttó 1500 forinttal haladja meg a kezdő tanítók fizetése a garantált bérminimumot, jövőre azonban ez az előny is eltűnik. Így történik meg az, hogy 2019-ben egy szakképesítéssel és középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló ugyanannyi pénzt fog keresni, mint egy főiskolai vagy egyetemi végzettségű kezdő pedagógus. És túlórapénzt sem kapnak.
Van olyan vállalat Magyarországon, ahol egy héten akár 68 órát is dolgoztathatnak egy munkavállalót. Erre lehetőséget ad, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024... 
HOLD After Hours. Zsiday Viktorral megbeszéljük, hogy kinek a nagymamája a modernebb. És hogy a zene lehet-e megoldás...
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
