Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 222
Nagy fegyelem kell Magyarországon, de jobb lehet az élet, mint a koronavírus előtt volt

Nagy fegyelem kell Magyarországon, de jobb lehet az élet, mint a koronavírus előtt volt

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok munkavállaló veszítette el az állását, vagy csökkent a jövedelmük, ezért fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban biztosított legyen számukra a segítség, például lehetőség az átképzésre. A munkahelyek megőrzését, a bővítést a kormány is fontosnak gondolta, ez a jövő évi költségvetésben is világosan rögzítve van – mondta a Portfolio-nak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A jövő évi büdzsé megalkotóinak nagy fegyelmezettségre van szüksége, oda kell figyelni a kiadásokra, amelyek összességében nem emelkedhetnek, és – hasonlóan az elmúlt évekhez – jelentős, ám rugalmasan felhasználható tartalékokat is be kell építeni a költségvetésbe. Domokos László azt is elárulta, az ÁSZ hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez a koronavírus-járvány idején. Szerinte az otthoni munkakörülmények egy magasabb fokú nyugalmi helyzetet jelenthetnek, ami végső soron eredményezheti azt, hogy a munkavállaló hatékonyabban dolgozik. Ugyanakkor egyes munkáltatóknak problémát jelenthet, hogy nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel irányítani tudják a munkafolyamatokat. Végül azt is elmondta, hogy miért van szükség az állam aktív szerepvállalására a gazdaságban.

Vége az elbocsátási hullámnak Magyarországon? Hamarosan eljöhet a fordulat

Vége az elbocsátási hullámnak Magyarországon? Hamarosan eljöhet a fordulat

Júniusban tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése, ami azt jelzi, hogy hamarosan megérkezhet a munkaerő-piaci fordulat. A munkanélküliek számának korábbiakhoz képest lassabb növekedése egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni. A következő hónapokban akár már csökkenhet is a munkanélküliség, ha a gazdaság a harmadik negyedévben maga mögött hagyja a mély recessziót.

Sinkó Ottó: a 2018-2019-es évek elvesztek a koronavírus-válság miatt

Igen lassú gazdasági kilábalásra számít Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, ráadásul komoly bizonytalanságot jelent a valószínű második hulláma a járványnak. Szerinte a magyar ipar májusban is nagyon gyengén teljesített, és csak a harmadik-negyedik negyedévben lehet némileg kedvezőbb helyzetre számítani. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport a válságban elveszíti az utóbbi 2-3 év növekedését, de szerinte az egész feldolgozóiparban hasonló csökkenés lesz. Sinkó szerint a koronavírus-járványnak a második hulláma jönni fog, de már nem lesz olyan pusztító, mint az első volt, hiszen az országok fel vannak rá készülve és egyes gyógyszeres kezelések biztatóak. Ez segíthet elkerülni a gazdaság újbóli lezárását és a negyedik negyedéves durva recessziót. Sinkó szerint az EU-nak az iparra kihegyezett átfogó, közös megoldáson kellene törnie a fejét, hogy valóban szembe tudjon nézni a jelenlegi krízissel. Úgy véli, Kína szerepe csökkenhet, ezt kellene kihasználnunk.

Elintézte a koronavírus-válság Magyarország legnagyobb problémáját, de nincs benne sok örömünk

Elintézte a koronavírus-válság Magyarország legnagyobb problémáját, de nincs benne sok örömünk

A munkaerőhiány mértéke már tavaly csökkenni kezdett Magyarországon, az idei év első hónapjaiban pedig még markánsabban esett vissza az üres álláshelyek száma, mint korábban. A betöltetlen álláshelyek száma 2015-ös mélypontra zuhant az idei év első három hónapjában, és további csökkenés várható. A koronavírus-válság elején a vállalatoknak egyre kevesebb dolgozóra volt szükségük, így a munkaerőhiány egyetlen pillanat alatt jelentős munkanélküliségbe csapott át.

Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára

Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára

Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?

A rendszerváltás óta nem látott kirúgási hullám Magyarországon – De mi vár ránk?

A rendszerváltás óta nem látott kirúgási hullám Magyarországon – De mi vár ránk?

A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.

Pokolba küldték a világot, és ez még csak a kezdet?

Pokolba küldték a világot, és ez még csak a kezdet?

Kína jelenlegi globális jelenléte és szerepe olyan negatív externális hatást jelent a világ minden országára nézve, amely nem teszi lehetővé, hogy a dolgok komoly változások nélkül menjenek tovább a koronavírus-járvány után. A világjárvány egy új globalizáció kezdetének a lehetőségét veti fel, ami szerencsés esetben nem a globalizáció visszafordulásával jár, hanem egy biztonságosabb keretrendszer kialakításának a reményét hordozza. A demokratikus országok lakóinak tehát nem kellene többé elfogadniuk azt, hogy a diktatúrák rontsák az életminőségüket és életkilátásaikat.

Megmutatjuk, hogy kikre nagyon veszélyes a koronavírus Magyarországon

Megmutatjuk, hogy kikre nagyon veszélyes a koronavírus Magyarországon

Hetek óta azt halljuk az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a jelenlegi információk alapján kik vannak a legnehezebb helyzetben az új koronavírus-járvány miatt. Gyűjtésünk alapján magyarok milliói lehetnek veszélyben az új koronavírus miatt, ugyanis nem csupán az idősek számítanak veszélyeztetettnek, hanem a tartós betegségben szenvedők is. Alapforgatókönyvünk szerint potenciálisan 4,5 millió magyar kerülhet súlyos vagy nagyon súlyos állapotba, ha megfertőződik a koronavírussal. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabb kimenetellel kell számolniuk, hanem azt, hogy súlyossá válhat a betegség, és könnyen kórházi, illetve intenzív osztályos kezelésre szorulhatnak. A szám azért ilyen magas, mert bár sokszor halljuk, hogy leginkább az idősekre és a betegekre veszélyes a vírus: Magyarországon sok az idős és még több a beteg ember. Amennyiben rosszabb az egészségi állapot az általunk feltételezettnél, akkor akár 5 millió honfitársunk is veszélyben lehet, a jobb egészségi állapot pedig kb. 500 ezerrel csökkenti a potenciálisan kórházi vagy intenzív osztályi kezelésre szorulók számát az alapforgatókönyvhöz képest. A járványt tehát azért is érdemes lassítani (lapos járványgörbe), mert az idősek mellett a nem idős, de beteg emberek száma is jelentős. Természetesen a szigorú szabályokat, óvintézkedéseket nemcsak az időseknek és a betegeknek, hanem mindenkinek be kell tartania, hogy elkerülje a betegséget, és így ne is adja át senkinek. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk orvosok, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján próbálunk becslést adni arra vonatkozóan, amiről nap mint nap szó van.

És akkor Magyarország keringőre hívta a hitelminősítőket, a lehető legrosszabbkor

És akkor Magyarország keringőre hívta a hitelminősítőket, a lehető legrosszabbkor

Még nem lehet értékelni a magyar koronavírus-mentőcsomagot, hiszen nem tudjuk, hogy milyen intézkedésekkel igyekszik a kormány ellensúlyozni a járvány miatti mély recessziót. Azt azonban tudjuk az eddigi közlések alapján, hogy a forrásszerzés egy része követi a magyar kormány korábban már alkalmazott, nem szokványos (unortodox) irányvonalát. A kérdés már csak az, hogy mit fognak szólni ehhez a hitelminősítők és a piaci szereplők.

A kormányon is múlik most, hogy megnyeri-e a harcát az MNB

A kormányon is múlik most, hogy megnyeri-e a harcát az MNB

Lezárult egy korszak – írtuk főcímünkben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelme érdekében gyakorlatilag kamatot emelt. Hogy jutottunk odáig, hogy a válság mélyülő szakaszában, a globális kamatvágások időszakában kamatot kelljen emelni? Nagyjából úgy, hogy a konjunktúra felívelő szakaszában, amikor mindenki szigorított, mi akkor is lazítottunk. Most viszont a magyar kormány lépésein is múlik, hogy a jelenlegi, viharos időkben meg tudja-e védeni a forintot az MNB.

Ausztria vagy Bulgária? Ezekben a napokban dől el Magyarország sorsa

Ausztria vagy Bulgária? Ezekben a napokban dől el Magyarország sorsa

A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.

Koronavírus: tényleg munka nélkül maradnak magyarok százezrei?

Koronavírus: tényleg munka nélkül maradnak magyarok százezrei?

A koronavírus-járvány azonnal megszünteti a munkaerőhiányt Magyarországon, ami az elmúlt időszakban már egyébként is mérséklődött. Azonban sajnos nem a régóta várt egyensúly jöhet el a hazai munkaerőpiacon, hanem a gazdasági aktivitás romlása miatt a munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatás csökkenése. Éppen ezért a kormánynak most arra kell koncentrálnia, hogy megmentse a munkahelyeket, hiszen a magyar gazdaság elmúlt években látott dinamikus növekedését elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetjük. Mindeközben a döntéshozóknak arra is figyelniük kell, hogy a munkanélkülivé válóknak a segítségére siessen.

Koronavírus: Magyarország Achilles-sarkainak kell most helytállni

Koronavírus: Magyarország Achilles-sarkainak kell most helytállni

A magyar kormánynak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állította, csökkentette a sebezhetőségét, vagyis válságállóbbá tette az országot. Azonban voltak komoly hiányosságai is, mégpedig az oktatásban és az egészségügyben, amit évek óta hangsúlyoznak a szakértők. És most egy olyan válság előtt állunk, ahol a magyar gazdaság Achilles-sarkait éri a kihívás, a koronavírus ugyanis ezt a két alulfinanszírozott szektort teszi próbára.

Koronavírus: Magyarországnak sincs második esélye

Koronavírus: Magyarországnak sincs második esélye

Meglepő kijelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli interjújában. A tanároknak fizetés nélküli szabadságot, a diákoknak évismétlést helyezett kilátásba abban az esetben, ha bezárnák az iskolákat a koronavírus-járvány fékezése érdekében. Nos, tőlünk Nyugatra (és immár Keletre is) ezt a kérdést sokkal rugalmasabban kezelik. Látszik, hogy Magyarország nagyon nem akarja bezárni a közoktatási intézményeket, miközben a koronavírus már itt van közöttünk. A kormánynak nagyon vékony pengeélen kell egyensúlyoznia, de egy biztos: egyetlen országnak sincs második esélye.

Fogadjunk, hogy te sem kapod meg az átlagfizetést! Itt az igazság a magyar bérekről

Fogadjunk, hogy te sem kapod meg az átlagfizetést! Itt az igazság a magyar bérekről

Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.

Münchhausen báró módszerrel nem egyszerű felzárkóznia Magyarországnak sem

Münchhausen báró módszerrel nem egyszerű felzárkóznia Magyarországnak sem

A robotok nem fognak rövid távon globális munkanélküliséget teremteni, de – ahogy az elmúlt évtizedekben is láthattuk – tovább fog változni a munka világa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy a múltbeli trendeket nem szabad mechanikusan kivetíteni a jövőre, mert szinte biztos, hogy ezzel tévedünk. Lakatos Péter úgy véli, hogy a magyar gazdaság lassú konvergenciája valószínűleg folytatódni fog, azonban a közepes jövedelem csapdájából való kitöréshez nemcsak komoly hazai lépések szükségesek, hanem az európai együttműködés koncepciójában is előre kell lépni. Szerinte a magyar vállalatok is hasonló helyzetben vannak, mint az ország, rendszerszintű változások nélkül csak nagy tehetséggel, szorgalommal, és szerencsével lehet kitörni. Mindeközben a magyar kkv-k akvizícióját és összeolvadását nehezíti, hogy a hazai cégekben jellemzően nincs exkluzív know-how és dinamikus jövőkép. Portfolio 2040.

Ledobták az atombombát Európában, de most még ez is kevés lesz

Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az ukrajnai háború árnyékában szép csendben Amerika egy újabb pusztító konfliktusra készül
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility