Vakarhatják a fejüket az Egyesült Államok jegybankjában, a Fed az elmúlt napokban ugyanis olyan híreket kapott a gazdaságból, amelyek első látásra ellentétes monetáris politikai irányt követelnének a döntéshozóktól. A Fed kettős céljának elérése nehezebbnek tűnik, mint korábban.
A hivatalos számok alapján úgy tűnhet, hogy a magyarországi munkanélküliség már majdnem olyan alacsony, mint a válság előtti időkben. Az adatok mögé nézve azonban láthatóvá válik, hogy a munkanélküliek száma érdemben magasabb, mint a járvány előtt volt.
Hosszú ideig joggal bízhattunk abban, hogy a kormányzati intézkedések megfékezik a koronavírus-járványt, így a társadalom gyakorlatilag vakon követhette azokat. Ez azonban sokat változott az utóbbi időben. Az iskolanyitás napján a társadalom széles bázisát alkotó, tájékozott vírusrealisták mértek csapást a kormány járványügyi intézkedéseire, akik nem vitték be gyerekeiket az intézményekbe.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.
A tömegbalesetet mindenki el akarja kerülni, ha beül a kocsiba. De még a koccanást is. A koronavírus-járvány közepette azonban nem minden ország híve a sebességkorlátozásnak. A versenynek talán hamarosan vége, de valóban azok lesznek a nyertesek, akik az elsők között haladnak át a célvonalon?
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Két táborra szakadt az ország a hétvégén. Az egyik tábor hüledezve nézte, ahogy a másik tábor az IKEA (és más üzletek) előtt áll hosszú sorokban, hogy a koronavírus-járvány miatti kéthetes lezárás időszaka előtt még elmenjen bevásárolni.
Magyarországon a járóbeteg-ellátásban is használható lesz a favipiravir az Operatív Törzs bejelentése szerint. Eddig csak kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek kapták meg, abban a stádiumban, amikor már nagyon keveset használhatott az antivirális szer. A favipiravir a betegség korai szakaszában segíthet megelőzni az igazán súlyos tünetek kialakulását.
Az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett az új koronavírusos betegek száma Magyarországon. Noha egyre többen szeretnének enyhítéseket, a járvány harmadik hullámában fontos megértenünk, hogy miért tarthatja fent a kormány a korlátozó intézkedéseket. Leszögezzük: elemzésünk az elérhető, nyilvános járványügyi adatok alapján készült, és könnyen lehet, hogy a vírus terjedése végül más irányt vesz, mint ahogy várni lehet.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett százmilliárd forintos keretösszegű hitelprogram mellett két új programot is javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a kamara elnöke a Portfolio-nak azt mondta, hogy azokat a vállalkozásokat is segíteni kell, amelyek nem tartoznak a szűken vett turizmus-vendéglátáshoz, a harmadik program pedig a fiatal, nemrég indult vállalkozásoknak segíthetne és a digitalizációt támogatná. Az MKIK javaslata alapján a 100 milliárdos hitelezési keret 200-300 milliárdra növekedhet, és a kedvezményezettek köre is bővülhet. Parragh László beszélt arról is, hogy fel fog pörögni a koronavírus elleni vakcinák beadása Magyarországon, ami miatt hamarosan a korlátozó intézkedések feloldásán gondolkodhatunk.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. Korábban megírtuk, hogy a legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. Ezt követően térképeken mutattuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. Most pedig lássuk, hogy mi a helyzet az egyes ágazatokban, iparágakban! Annyit előre elárulhatunk, hogy van olyan iparág, ahol a dolgozók több mint fele minimálbéres vagy bérminimumos foglalkoztatott. De akad olyan is, ahol szinte senki sem kapja a kötelező legkisebb bért.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. A legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. De attól is függ, hogy mekkora eséllyel foglalkoztatnak valakit minimálbéren vagy bérminimumon, hogy hol lakik. Most sosem látott térképeken mutatjuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. A regionális vizsgálatunk megmutatja, hogy mekkora törés mutatkozik az ország fejlett és fejletlenebb megyéi között.
A koronavírus-járvány hatásai éppen akkor ütöttek be, amikor a világ egyébként is egy kifejezetten gyors átalakulási folyamaton ment keresztül – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, aki szerint nem csoda, ha ilyenkor termelési zavarok lépnek fel. Az elektronizáció felhajtja a chipek iránti keresletet, miközben Európa és Amerika sok éve kiszervezte a termelést olyan országokba, ahol elméletileg olcsóbb a gyártás. Ennek hatására először azok a cégek kerülnek bajba, ahol just in time termelési modellel dolgoznak. Ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdasági, költséghatékonysági szempontoknál fontosabbá kezd válni a politikai, geopolitikai szempontrendszer. Éppen ezért kifejezetten nagy átalakulás előtt állhat a globális ipar.
Magyarországon a vállalati szektorban több mint 850 ezer dolgozót érint a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelése – értesült a Portfolio. Minél kisebb egy vállalat, annál valószínűbb, hogy minimálbéren foglalkoztatja a dolgozókat.
A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány.
Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér 4%-kal, bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól. Ráadásul ha év közben csökken a járulék, akkor újabb 1%-os emelés következik.
Amíg a nyugati cégek az oltóanyag kidolgozása és a vakcina kipróbálása kapcsán transzparensen járnak el, addig az orosz és a kínai vakcinák esetében ezt már nem mondhatjuk el – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Rusvai Miklós virológus professzor. Ugyanakkor most úgy látszik, hogy feleleges volt a titkolózás, hiszen az orosz vakcina hatékonynak tűnik. A vakcinával kapcsolatos óvatosságot szerinte jelzi, hogy Magyarország a helyszínen szemlélte a Szputnyik V gyártásást, ez ugyanis nem szokás pl. a nyugati vakcinák esetében. Rusvai szerint nagy kérdés, hogy Oroszország tudja-e majd teljesíteni a szállítást, hiszen egyelőre az országon belül is hiány van a vakcinából, és az is tisztázatlan, hogy a Szputnyik V-t melyik országok fogadják el, ha a vakcinaútlevélben szerepel majd. Ez attól függhet majd, hogy hol fogják jóváhagyni.
Kína közjóként tekint az országban fejlesztett vakcinákra, amelyek exportján keresztül igyekszik megerősíteni saját hatalmi pozícióját. Úgy néz ki, hogy ebből a közjóból az afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok mellett Magyarország is kaphat.
Szédületes, hogy a Simpson család alkotói mennyire pontosan látták a jövőt 20 éve. Az sem volt semmi, hogy megjósolták Donald Trump elnökké választását, amikor erre még kevesen fogadtak volna, de a totális káosz és katasztrófa is bejött. Trump választási veresége után nyújtott teljesítményével beírta magát a történelembe, mint az USA valaha volt legönzőbb és legszűklátókörűbb elnöke. Trump veresége előtt még „csak” a rosszul kezelt járvány miatti egészségügyi válsággal és az ebből fakadó gazdasági nehézségekkel nézett szembe a következő elnök, most viszont úgy tűnik, bukása után elintézte, hogy társadalmi válság is sújtsa az USA-t.
A 2008-2009-es világgazdasági válságot követő kilábalás időszakához mérhető az a bizonytalanság, ami a 2021-es növekedést illeti. Néhány elemző bízik abban, hogy a tavalyi mély recesszió után akár 6%-kal is nőhet a magyar gazdaság, míg a többség mindössze 3-4%-os GDP-bővülést vár. Jó hír, hogy az alapforgatókönyvében minden szakértő érdemi bővülésre számít. A rossz hír viszont az, hogy nem lehet kizárni a magyar gazdaság stagnáláshoz közeli teljesítményét sem, amennyiben elhúzódik a pandémia.
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően...
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének...
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
