• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 364
Új köztársaság van születőben, tovább zsugorodik II. Erzsébet királynő birodalma

Új köztársaság van születőben, tovább zsugorodik II. Erzsébet királynő birodalma

November 30-án az egykori brit gyarmat, a karibi térségben található Barbados köztársasággá nyilvánítja magát, ezzel majdnem 400 év után többé nem az angol uralkodóé lesz az államfői hatalom a szigetországban. Barbados eddig alkotmányos monarchia volt, élén II. Erzsébet királynővel, aki persze eddig is formális hatalommal bírt a többnyire fekete rabszolgák leszármazottjai által lakott szigeten. Barbados vezetése szerint ezzel a lépéssel végleg maguk mögött hagyják a gyarmati múltat. Egyesek szerint Barbados példáját mások is követhetik abból a megmaradó 14 független országból, ahol még a mindenkori brit uralkodó az államfő.

Itt az ideje, hogy sokkot kapjanak a demokraták? – Viharos időszak vár Biden elnökségére

Itt az ideje, hogy sokkot kapjanak a demokraták? – Viharos időszak vár Biden elnökségére

Joe Biden és a demokraták népszerűsége szabadesésben van, ezért egyre többen kongatják a vészharangot a párt közelében, hogy nemcsak a 2022-ben esedékes félidős választásokat veszíthetik el, hanem a 2024-es elnökválasztást is. Mások szerint aggodalomra semmi ok: természetes, hogy egy ambiciózus tervekkel érkező elnök népszerűsége az első időkben hanyatlik, ahogy az is, hogy a kormányzó párt elveszti a félidős választásokat. Kell-e aggódniuk a demokratáknak? Pro és kontra.

Új hidegháború közelít? – Vannak országok, ahol már beköszöntött a kétpólusú világrend

Új hidegháború közelít? – Vannak országok, ahol már beköszöntött a kétpólusú világrend

Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?

A választás, amelyen két háborús bűnös is indul

A választás, amelyen két háborús bűnös is indul

December 24-ére elnökválasztás írtak ki a már egy évtizede káoszban élő Líbiában. Miközben a választás szabályairól és menetrendjéről még nem sikerült megegyezni, már négyen bejelentkeztek az elnökségre: a törvényes parlament elnöke, az átmeneti egységkormány vezetője, az ország keleti felét ellenőrző hadúr és az egykori diktátor háborús bűnökkel vádolt fia. Már a jelöltek személye önmagában is konfliktusok forrása, ugyanakkor a választás elmaradása vagy elhalasztása még nagyobb káoszba taszítaná az országot, mint amilyenben most van. Azonban félő, hogy még ha sikeresen le is bonyolítanák a választást, a megválasztott elnököt egyes csoportok nem fogják elismerni, és tovább mélyül az ország egyébként is rendkívüli megosztottsága.

A világ egyik legpokolibb helye, ahol hamarosan magyar katonák teljesítenek szolgálatot

A világ egyik legpokolibb helye, ahol hamarosan magyar katonák teljesítenek szolgálatot

A magyar katonák hamarosan a világ egyik legpokolibb helyén, a Mali, Niger és Burkina Faso határánál található Liptako-régióban fognak szolgálatot teljesíteni. A régió lakosságát állandó rettegésben tartják a különböző iszlamista csoportok, szinte mindennaposak a fegyveres összetűzések és az ártatlan civilek életét követelő támadások. Az ENSZ MINUSMA-missziója, illetve Franciaország Barkhane-hadművelete, valamint a hozzá kapcsolódó Takuba harci kötelék – amelyhez a magyarok is csatlakoznak – próbál a helyi erőknek segíteni, de az erőszakspirált egyelőre képtelenségnek látszik leállítani. Ráadásul a francia erők Maliból tervezett kivonulása miatt a volt francia gyarmat puccsista vezetése most az orosz magánhadsereggel, a Wagner Grouppal tárgyal, hogy segítsék a mali katonák kiképzését és a helyi tisztviselők védelmét. Oroszország megjelenése komoly aggodalmakat keltett Nyugaton. Közben Nigerben és Burkina Fasoban is vészesen romlik a helyzet. A terror elharapózását segíti a klímaváltozás, amely miatt egyre több ember megélhetése kerül veszélybe, akik közül sokan a terrorszervezetekhez csatlakoznak.

Három Magyarországnyi sivatag, amelyért országok esnek egymásnak

Három Magyarországnyi sivatag, amelyért országok esnek egymásnak

Alig több mint félmillió lakos majdnem három Magyarországnyi sivatagon – ez Nyugat-Szahara, amelyre északi szomszédja, Marokkó már 1975-ben bejelentette igényét, mikor a földterület felszabadult a spanyol gyarmati uralom alól. A nyugat-szaharai beduin őslakosok, a szaharávik azonban szembeszálltak a marokkói megszállókkal, és egészen 1991-ig harcot vívtak velük, melyet aztán az ENSZ által tető alá hozott tűzszüneti egyezmény zárt le. Tavaly év végén azonban kiújultak a harcok, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a nyugat-szaharai szakadár szervezetet, a Polisario Frontot Marokkó keleti szomszédja, Algéria támogatja. Algéria nemrég a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította Marokkóval, a helyzet egyre feszültebbé válik. Az Egyesült Államok Donald Trump egyik utolsó döntéseként elismerte Marokkó jogát Nyugat-Szaharára, de az EU országai nem követték példáját. A legkívánatosabb egy az ENSZ égisze alatt tartandó nyugat-szaharai népszavazás lenne, ezt azonban már harminc éve ígérik, és megvalósításának esélye egyre kisebb.

Győzelem vagy halál: totális küzdelem folyik a kormányerők és a lázadók között Etiópiában

Győzelem vagy halál: totális küzdelem folyik a kormányerők és a lázadók között Etiópiában

Etiópiában már több mint egy éve dúl polgárháború a béke Nobel-díjas Abij Ahmed vezette központi kormányzat és Tigré szövetségi állam lázadói között. A tét azonban nem Tigré autonómiája, hanem az egész ország feletti uralom megszerzése. A Tigréi Népi Felszabadítási Front, amely 1991 és 2018 között lényegében vezette az országot, most több más lázadó csoporttal együtt újra egész Etiópiát be akarja venni, csapataik pedig egyre közelebb kerülnek a fővároshoz, Addisz-Abebához. A központi kormányzat néhány napja szükségállapotot hirdetett ki, és etnikai alapú letartóztatásokba kezdett. A polgárháború már több tízezer emberéletet követelt, de egyelőre nem látszik a vége. A nemzetközi közösség tehetetlen, és úgy tűnik, mindkét harcoló fél számára az utolsó vérig való küzdelem maradt az egyetlen opció.

Oda ütnek, ahol Kínának a legjobban fáj – Miért közeledik Európa Tajvan felé?

Oda ütnek, ahol Kínának a legjobban fáj – Miért közeledik Európa Tajvan felé?

Európa és Tajvan az utóbbi időben elkezdte egyre szorosabbra fűzni kapcsolatait, amit mutat Joseph Vu tajvani külügyminiszter október végi nem hivatalos európai körútja, illetve az Európai Parlament múlt heti tajpeji látogatása, amely az első hivatalos uniós látogatás volt a Kína által szakadár tartománynak tartott Tajvanban. A látogatásoknak elsősorban szimbolikus jelentősége volt, de irányváltást mutatnak az EU Tajvan-politikájában. Közben több kelet-közép-európai ország külön is elkezdett Tajvanhoz közeledni, így a tajvani külügyminiszter körútjának két állomása, Csehország és Szlovákia, de leglátványosabban Litvánia, amely komoly diplomáciai feszültségbe is bonyolódott Kínával Tajvan miatt az utóbbi hónapokban. A Tajvan felé közeledés mögött azonban naivitás lenne érdek nélküli barátkozást látni: Tajvan ugyanis nagyon jelentős szerepet tölt be a félvezetők kereskedelme és a chipgyártás terén, ami látványosan felértékeli a független államként Európában egyedül a Vatikán által elismert szigetet a jelenlegi chiphiányos időszakban.

Öt ország rettenetes példája arról, mit tartogathat számunkra a klímakatasztrófa

Öt ország rettenetes példája arról, mit tartogathat számunkra a klímakatasztrófa

Miközben Glasgowban, az ENSZ klímacsúcsán (COP26) a világ vezetői arról tárgyalnak, hogy mit tegyenek a klímaváltozás lassítása érdekében, a bolygón jó néhány olyan ország van, amelynek már az is kevés lenne, ha holnaptól egyetlen köbméternyi károsanyag sem távozna a légkörbe. Egyes országokat egyszerre fenyeget a szárazság, illetve a heves esőzések és áradások, a mezőgazdasági művelés ellehetetlenül, milliók éheznek, de olyan ország is van, amely a földdel, pontosabban a vízzel válhat egyenlővé, ha nem tudunk megálljt parancsolni az ember által beindított folyamatoknak. A cikkben felsorolt öt ország mindegyikére jellemző, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának elhanyagolható része esik rájuk, mégis ők szenvednek leginkább a globális felmelegedés hatásaitól. Persze – sajnos – könnyedén választhattunk volna öt másik országot is, de az itt tárgyalt öt ország példája képet ad arról, hova juthatunk, ha nem cselekszünk időben.

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

A pozíciójában nemrég megerősített japán miniszterelnök, Kisida Fumio nagyszabású fegyverkezésbe kezdene, az ország védelmi költségvetését a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelve. Japán elsősorban a Kína jelentette fenyegetésre adna ezzel választ. A Kínai Népköztársasággal Japánnak területi vitái is vannak, de még inkább Tajvan kínai lerohanásától tart. Japán ilyen esetben már elvileg segítséget nyújthatna Tajvannak, mivel a pacifista japán alkotmány néhány évvel ezelőtt történt újraértelmezése miatt szövetségesei mellett is beavatkozhat egy háborús konfliktusban. Japán fegyverkezése azonban rossz emlékeket ébreszt a térségben, mindenekelőtt Dél-Koreában, amely a második világháború vége előtt három és fél évtizedes, kegyetlen megszállást szenvedett el az akkor még militarista Japántól.

Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

Hosszas huzavona után végül sikerült nyélbe ütnie Moldovának az új, ötéves gázszerződést az orosz Gazprommal, amely korábban azzal fenyegetett, hogy elzárja a gázcsapokat, ha az ország nem egyezik bele a feltételeibe. Hogy az 1000 köbméterenkénti 450, majd 400 dolláron felül milyen árat kért Oroszország az üzletért cserébe Európa legszegényebb országától, az egyelőre találgatások tárgya, de Moszkvának feltűnően nem tetszik az új moldovai vezetés EU-barát irányvonala, és ismét szorosabb kapcsolatokat építene ki a volt szovjet tagköztársasággal. Az Európai Unió viszont azonnali pénzbeli segítséget nyújtott az országnak, és támogatásáról biztosította a nyugatbarát vezetést. Közben az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság kérdése még mindig megoldatlan, holott Maia Sandu moldovai elnök sürgeti, hogy rendezzék végre az orosz befolyási övezetbe tartozó terület státuszát.

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

A New York-i városvezetés október közepén úgy döntött, eltávolítja az Egyesült Államok egyik alapító atyjának, a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának, Thomas Jeffersonnak a városházában található gipszszobrát. A döntés nagy vitát keltett Amerikában, még Donald Trump volt elnök is megszólalt. Jefferson szobrának azért kell mennie a városházáról, mert az Egyesült Államok harmadik elnöke rabszolgatartó volt. De milyen nézeteket vallott Jefferson a rabszolgaságról és a feketékről? És mit mondanak az eltávolítás mellett, illetve ellen érvelők?

Elképesztő jelentéssel állt elő az amerikai titkosszolgálat: Mad Max-szerű világban fogunk élni, ha így folytatjuk

Elképesztő jelentéssel állt elő az amerikai titkosszolgálat: Mad Max-szerű világban fogunk élni, ha így folytatjuk

Joe Biden amerikai elnök egy-egy jelentést rendelt meg a Fehér Háztól, a Pentagontól, illetve a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától, melyek a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait elemzik. A hírszerzés által készített Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb konfliktusokat fog szülni szerte a világon. A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.

Kim Dzsongun retteghet: Egy vagyont öl az űr meghódításába és fegyverkezésbe Dél-Korea

Kim Dzsongun retteghet: Egy vagyont öl az űr meghódításába és fegyverkezésbe Dél-Korea

Dél-Korea az utóbbi időben látványosan demonstrálja katonai és technológia erejét: szeptemberben tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát tesztelt, szerdán pedig első saját gyártmányú hordozórakétáját lőtte ki az űrbe. A héten Szöulban rendezték meg az ország történetének legnagyobb védelmi kiállítását, ahol mintegy félszáz ország színe előtt mutatkozott be a dél-koreai katonai és űrprogram. A távol-keleti állam egy vagyont invesztál űrkutatásba és fegyverkezésbe, melyek céljai között természetesen hangsúlyosan szerepel az ellenséges szomszéd, Észak-Korea elrettentése, de az ország hosszabb távon az Egyesült Államok katonai gyámkodásától is szabadulni szeretne. A végcél pedig a béke megteremtése a Koreai-félszigeten a déli ország vezetésével.

Gyűlnek a kihívók az Európa sorsát eldöntő mérkőzésre – Vajon ki ugorja meg a lécet Macron mellett?

Gyűlnek a kihívók az Európa sorsát eldöntő mérkőzésre – Vajon ki ugorja meg a lécet Macron mellett?

Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.

Katasztrófával fenyeget a klímacsúcs: Johnsont az energiaválság szorította sarokba, Bident saját pártja teheti nevetségessé a világ előtt

Katasztrófával fenyeget a klímacsúcs: Johnsont az energiaválság szorította sarokba, Bident saját pártja teheti nevetségessé a világ előtt

Október 31-én kezdődik a skóciai Glasgow-ban az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája, a COP26, amelyen a világ több fontos vezetője is részt vesz, köztük Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrég ígérte meg, hogy országa 2035-re már csak tiszta energiát fog használni, és Biden is ambiciózus zöld csomaggal készül a klímacsúcsra. Csakhogy Nagy-Britannia egyelőre nem fog tudni lemondani északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermeléséről, az amerikai elnöknek pedig előbb saját pártjával kellene elfogadtatni ígéreteit. Ha ez nem sikerül, az új amerikai adminisztráció más országokat sem lesz képes meggyőzni a klímavédelmi erőfeszítések szükségességéről.

Robbanás előtt a Közel-Kelet puskaporos hordója? – Felsejlett az elátkozott polgárháború rémképe

Robbanás előtt a Közel-Kelet puskaporos hordója? – Felsejlett az elátkozott polgárháború rémképe

Egy múlt héten tartott bejrúti demonstráción lövöldözés tört ki, amelyben hét síita tüntető életét vesztette. A tüntetést az Amerika által terrorszervezetnek tartott Hezbollah szervezte, miután a tavaly augusztusi súlyos, több mint 200 ember életét követelő robbanás kapcsán az ügyet vizsgáló bíró megvádolt egy a szervezettel szövetséges síita politikust. A vallásilag súlyosan megosztott Libanont a felekezetin kívül más törésvonalak is megosztják, és egyre nagyobb a veszélye, hogy ismét polgárháborúba sodródik az ország, amely 1975 és 1990 között már megélt egy véres belső konfliktust.

Szalonképessé válik a véres polgárháború dúlta ország diktátora, már Amerika sem keménykedik

Szalonképessé válik a véres polgárháború dúlta ország diktátora, már Amerika sem keménykedik

A korábban páriának minősülő szíriai elnök, Bassár el-Aszad egyre inkább szalonképessé válik az arab világban – a korábban a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával megszakító arab országok sorra rehabilitálják a tíz éve véres polgárháború dúlta ország elnökét. Bár az érintett országok az Egyesült Államok szövetségeseinek számítanak a régióban, Amerika egyelőre nem hajlandó elfogadni Aszad uralmát, ugyanakkor nem is tesz keresztbe arab szövetségesei közeledésének. Amerika már rég nem meghatározó erő Szíriában, és láthatóan nem is törekszik ott nagyobb szerepre – más globális kihívások jóval fontosabbak számára Aszad ügyénél.

Csúcskategóriás szuperfegyverekkel villog Észak-Korea, miközben a nép éhezik

Csúcskategóriás szuperfegyverekkel villog Észak-Korea, miközben a nép éhezik

Miközben egyik nap még „zord” gazdasági helyzetről beszél, nem sokkal később már állítólagos csúcstechnológiájú hiperszonikus ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyűrűjében mutatkozik az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun. A kommunista rezsim egyik nap a békés közeledés jeleit mutatja Dél-Korea és az Egyesült Államok felé, a másikon harcias üzeneteket küld ellenfeleinek. Észak-Koreában valóban nagy lehet a baj, azonban a fegyverkezés sem állhat le, amellyel egyszerre palástolják a gazdasági problémákat és próbálják meg elrettenteni az ellenséges hatalmakat. Eközben egy korábban megszökött volt észak-koreai hírszerző tiszt kiteregette a rezsim zűrös ügyeit a BBC-nek adott interjújában.

A hamis szövetséges és bajkeverő titkosszolgálata, amelyekkel Amerikának is muszáj jóban lenni

A hamis szövetséges és bajkeverő titkosszolgálata, amelyekkel Amerikának is muszáj jóban lenni

Bár Pakisztán hivatalosan az Egyesült Államok szövetségese volt a tálibok elleni harcban, a közép-ázsiai atomhatalom valójában mindvégig kettős játékot játszott, mivel több okból is érdeke volt a tálib hatalomátvétel Afganisztánban. Pakisztán elsődleges célja, hogy biztosítsa a két ország határát, amit Afganisztán nem ismer el hivatalosan, illetve ellenálljon a mindkét országban jelentős számban élő pastu etnikum önállósodási törekvéseinek. Pakisztáni önjáró hírszerzése, az ISI, amelyet rendszeresen gyanúsítanak terrorszervezetek támogatásával, évtizedek óta jelen van Afganisztánban, hogy ott Pakisztán, illetve a maga érdekeit érvényesítse. A nyáron történt kivonulásig Amerikának alapvető érdeke volt a jó viszony fenntartása Pakisztánnal, azóta azonban leminősítette az amerikai–pakisztáni kapcsolatokat.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valami történt a lakossági állampapíroknál
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility